Bűntől az ifjú hogyan tisztíthatja meg útját? *

Csak úgy, ha megtartja tanításodat.

Buzgó szívvel csak téged kereslek, *

ne engedd, hogy parancsaidtól eltérjek.

Beírtam szívem rejtekébe intéseidet, *

hogy ne vétkezzem ellened.

Bő áldás vagy nekem, Uram, *

taníts meg tetszésed szerint élnem.

Beszédes ajkamon szüntelen *

a te ajkad igéit ismételgetem.

Bizonyságaid útján boldogabb vagyok, *

mint akármilyen gazdagságban.

Bensőmben törvényeidet forgatom, *

elmélkedem útjaidról.

Boldogságomat csak igaz igédben találom, *

szavaidat nem felejtem.

Hallgasd meg, Uram, igaz ügyemet, *

figyelj könyörgő szavamra.

Imádságom felé hajoljon füled, *

mert nem csalárd az én ajkam.

Színed előtt hangozzék felmentő ítélet rólam, *

hiszen szemed az igazságot nézi.

Vizsgáld meg szívemet, látogass meg éjjel, †

tűzpróbának vess alá, *

nem lelsz bennem gonoszságot.

Szám nem beszél az emberek dolgairól, *

ajkad igéi miatt őrizkedem az erőszakosok útjától.

Lépteimet ösvényedhez szabom, *

lábam így meg nem inoghat.

Hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz, Istenem, *

fordítsd felém füledet, hallgasd meg szavam!

Csodás jóságodat mutasd meg, *

az ellenségtől jobbod megmenti a benned bízót.

Óvj engem, mint szemed fényét, †

szárnyad árnyékában védj meg engem *

a gonoszoktól, akik szorongatnak.

Halálos ellenségeim körülvettek, †

elnehezült szívüket bezárták, *

szájukból kevélység árad.

Sarkamban vannak, körülvesznek, *

szemük azt vizsgálja, hogyan tiporhatnának földre.

Olyanok, mint a prédára éhes oroszlán, *

mint a rejtekben lapuló oroszlánkölyök.

Kelj fel, Uram, szállj szembe velük, terítsd le őket, *

kardoddal mentsd meg életemet a gonosztól!

E halandóktól oltalmazz, Uram, kezeddel, *

e halandóktól, akiknek osztályrészük csak ez az élet.

Amit nekik szántál, töltsd meg azzal gyomrukat, *

lakjanak jól fiaik, és ami megmaradt, hagyják gyermekeikre.

De én igaz voltomban látom meg arcodat, *

és színed látása tölt el, ha felébredek.