Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Mindenek Atyja, világ újítója,
nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,
áldva dicsérünk, esedezve kérünk,
nézz a szívünkre!
Éjszaka zengjük hálaénekünket,
te segíts minket, hogy méltók lehessünk
dicsérni téged egy szívvel örökké,
fénynek adója.
Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,
add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,
s hogy tetteinkben örök dicsőséged
meg-megújuljon.
Add, hogy szívünket tüzed általjárja,
s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,
és a kezünkben ki nem alvó lánggal
égjen a mécses.
Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,
s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,
Szentlélek Isten, dicséreted zengjen
földön, egekben. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,
végtelen jóság, öröme a földnek,
csorduló véred a halálból minket
megszabadított.
Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,
áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,
és növeld bennünk a segítő jóság
minden erényét.
Messze tartsd tőlünk a gonosz kísértőt,
győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,
és álljon mellénk, kit az égből küldesz:
isteni Lelked.
Dicsőség néked, örök Atyaisten,
és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,
s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr
minden időn át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *
nyelvemmel nem vétkezem;
retesszel zárom le szájam, *
amíg gonosz ember áll előttem.”
Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *
és fájdalmam kiújult.
Szívem fölhevült bennem, *
elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.
Nyelvem akkor megoldódott: *
„Uram, tudasd velem életem végét:
mennyi napjaimnak száma, *
hadd tudjam meg, mily rövid az életem!”
Íme, napjaimat néhány araszra mérted, *
életem ideje előtted semmiség.
Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *
mint az árnyék, az ember úgy múlik el.
Hiábavaló az is, hogy vesződik, *
kuporgat, de nem tudja, kinek.
És most, Uram, mire várhatok? *
Egyedül benned reménykedem.
Minden gonoszságomból ments ki engem, *
ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának!
Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *
mert te vagy, aki ezt végbevitted.
Csapásaidat vedd le rólam, *
elpusztulok sújtó kezed alatt.
Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †
moly módjára erejét elemészted. *
Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.
Hallgasd meg, Uram, imádságomat, *
figyelj kiáltásomra!
Ne légy süket siránkozásomra, †
hiszen nálad jövevény vagyok, *
vándor, mint minden ősöm.
Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *
mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.
Mit dicsekszel gonoszságoddal, *
te, aki a gonoszságban vagy hatalmas?
Egész nap álnokságon jár az eszed; *
te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!
A rosszat jobban kedveled a jónál, †
a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *
te álnok nyelv, minden bajt hozó beszéd kedves neked.
Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †
kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *
gyökerestől kitép az élők földjéből.
Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *
azután nevetve mondják:
„Íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát, †
hanem gazdagságában volt reménye, *
és csak gonoszsága minden ereje!”
Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †
Isten irgalmában bízom, *
mindenkor és mindörökké.
Örökké áldalak azért, amit tettél, †
nevedben reménykedem, *
mert jóságos vagy híveidhez.
Kitartok igéd mellett.
Az Úr minden reményem.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol második leveléből
2, 1-9
A tévtanítók
Szeretteim! Akadtak a nép körében hamis próféták is, ahogy a ti körötökben is föllépnek majd hamis tanítók, akik veszélyes tévtanokat terjesztenek, s még megváltó Urukat is tagadják, s ezzel gyors pusztulást vonnak magukra. Sokan követik majd őket erkölcstelenségükben, s miattuk szidni fogják az igazi vallást. Kapzsiságukban megkísérlik, hogy hízelgő szavakkal becsapjanak majd titeket. De már rég kimondatott az ítélet, s pusztulásukat nem kerülik el.
Mert az Isten az angyaloknak sem kegyelmezett, amikor vétkeztek, hanem az alvilág sötét mélyébe taszította őket, hogy maradjanak őrizetben az ítéletre, és a régi világnak sem kegyelmezett, hanem csak Noét, az igazság hírnökét mentette meg nyolcadmagával, amikor az istentelen világra rázúdította a vízözönt, vagy amikor Szodoma és Gomorra városát elhamvasztotta és végpusztulással büntette, hogy példát adjon a későbbi korok bűnöseinek. Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett; az igaznak ugyanis, aki köztük élt, napról napra látnia és hallania kellett a törvénysértő tetteket, s ez vallásos lelkének nagy gyötrelmet okozott. Ért hozzá az Úr, hogy az Isten szerint élőket kiragadja a kísértésből, a gonoszok büntetésével pedig várjon az ítélet napjáig.
VÁLASZOS ÉNEK
Mt 7, 15; 24, 11. 24
Óvakodjatok a hamis prófétáktól! Báránybőrben jönnek hozzátok, * De belül ragadozó farkasok.
Számos hamis próféta lép fel, nagy jeleket visznek végbe, és sokakat tévedésbe ejtenek. * De belül ragadozó farkasok.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Caestius arles-i püspök beszédeiből
(Sermo 159, 1. 3-6: CCL 104, 650. 652-654)
Hogyan kövessük Krisztust?
Kedves testvérek, keménynek és nehéznek tűnik, amit az Úr az Evangéliumban megparancsol, amikor azt mondja: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát. De parancsa nem nehéz, mert ő segít, hogy teljesíteni is tudjuk azt, amit parancsol.
Tagadjuk meg magunkat, vegyük fel keresztünket, és kövessük Krisztust. De hogyan kövessük Krisztust oda, ahová ő eltávozott? Tudjuk, hogy feltámadt, felment a mennybe, oda kell őt követnünk. Igaz, hogy az ember erre önmagától nem képes, de emiatt mégsem szabad kétségbe esnünk, hiszen ő ezt megígérte.
Nagyon messze volt tőlünk az ég, mielőtt ő, mint a titokzatos Test feje az égbe ment. Miért tartanánk reménytelennek, hogy a jövőben mi is oda kerülünk, ha Testének tagjai vagyunk? Honnan is kerülünk oda? A földi életből, amely tele van fájdalommal és félelemmel. Hogyne követnénk hát Krisztust oda, ahol tökéletes a boldogság, teljes a béke és örök a biztonság.
De aki Krisztust akarja követni, hallgassa meg, hogy mit is mond Szent János apostol: Aki azt állítja, hogy ő Krisztusban él, annak úgy kell élnie, ahogyan ő élt. Akarod követni Krisztust? Légy alázatos, ahogyan ő alázatos volt; ne vesd meg őt megalázottságában, ha el akarsz jutni az ő dicsőségére.
Rögössé vált ugyan az út azzal, hogy az ember vétkezett; de simává vált, amikor Krisztus az ő feltámadásával a bűn rögeit eltiporta, és az igen keskeny ösvényt királyi úttá tette. Ezen az úton két lábbal kell járni: az alázat és a szeretet lábával. Ezen az úton a magasság mindenkit gyönyörködtet, de az első lépés ezen az alázat. Miért erőlködsz erődön felül? El fogsz esni, és nem fogsz feljutni. Kezdd az első lépéssel, az alázatossággal, és akkor előrejutsz.
Urunk és Üdvözítőnk ezért nemcsak azt mondja: Tagadja meg magát, hanem hozzáteszi: Vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mit jelent: Vegye fel keresztjét? Viselje el azt, ami nehezére esik, úgy kövessen engem. Aki elkezdi követni példámat és parancsaimat, sok ellentmondásban lesz része, sokan lesznek ellene, és nemcsak kigúnyolják, hanem üldözik is. És nemcsak a pogányok közül is, akik ugyan – úgy tűnik – az Egyházban vannak, de tetteik gonoszsága miatt kívül vannak, és mivel csak a keresztény névvel dicsekszenek, a jó keresztényeket állandóan üldözik. Ezek olyanok az Egyház tagjai között, mint a rosszindulatú daganatok a szervezetben. Ha te Krisztust akarod követni, ne késlekedj felvenni a keresztet; tűrd el a gonoszokat, de ne hódolj meg előttük!
Ezért, ha teljesíteni akarjuk az Úr felhívását – Ha valaki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és kövessen engem –, Isten segítségével törekedjünk valóra váltani azt, amit az Apostol mond: Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele, nehogy a földieket a kelleténél jobban keresve gazdagok akarjunk lenni, és így kísértésbe essünk s az ördög csapdájába, valamint sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Ettől a kísértéstől mentsen meg bennünket az Úr az ő oltalmával.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Zsolt 44, 15-16. 5
Szüzek követik a Királyt, és barátnői kísérik, * Hangos örömujjongás között vonulnak.
Kelj útra ékességedben és szépségedben, haladj szerencsével és diadalmaskodjál. * Hangos örömujjongás között vonulnak.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky