2026. október 24.

Claret Szent Antal Mária püspök
tetszés szerinti emléknap


A spanyolországi Sallentben született 1807-ben. Pappá szentelése (1835) után sok éven át Katalóniát bejárva prédikált a népnek. 1849-ben megalapította Mária szeplőtelen Szívének missziós társaságát (a claretinusokat). 1850 és 1857 között Kuba szigetének érseke, majd Spanyolországba visszatérve a királynő gyóntatója és tanácsadója lett. Sokat szenvedett az Egyházért. Az 1868-as spanyol forradalom miatt a királyi családdal Franciaországba ment. A fontfroide-i ciszterci apátságba vonult vissza. Itt halt meg 1870. október 24-én.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Legfőbb kegyesség Istene,

világ teremtő mestere,

ki egy vagy hatalom szerint,

de háromság személy szerint.

Fogadd el buzgó énekünk

s a hozzád síró könnyeket,

a tisztult szívnek hadd legyen

öröme benned teljesebb.

A buja ösztön vágyait

eméssze tüzes szeretet,

és felövezve, éberen,

készülten várjuk jöttödet.

Hogy kiknek hangos éneke

most megtöri az éjszakát,

ajándékodként nyerjük el

az égnek boldog otthonát.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk:

egyetlen Úr, örök Király. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Örök dicsőség Istene,

hívőkre küldöd Lelkedet,

ki által hét kegyelmet adsz,

ma mindnyájunkra küldj vigaszt!

Űzd el tőlünk a testi bajt,

s a fertőző botrányokat;

gyomláld a bűn hajtásait

s a szív gyötrő fájdalmait!

Elménkben tiszta fényt deríts,

tisztes munkában megsegíts,

kérő imánkra légy kegyes,

és egykor mennybe felvezess!

A hét nap és hét éjszaka,

világidő hét korszaka,

ám nyolcadiknak végidő,

világítélet napja jő.

Akkor, megváltó Istenünk,

ne vádolj, irgalmazz nekünk,

baloddal el ne távolíts,

jobboddal áldj és üdvözíts!

Kérünk, kegyelmes Istenünk,

néped hallgasd meg, légy velünk,

hogy zengjük mindörökkön át

a Szentháromság himnuszát! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Aki kicsi, mint a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.
131 (130). zsoltár
Gyermeki bizalom az Úrban
Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok, és alázatos szívű (Mt 11, 29).

Uram, szívemben nincs nagyravágyás, *

szememben sincsen kérkedés.

Nem töröm magam nagy dolgok után, *

sem erőmet meghaladó feltűnő csodák után.

Csak a békességre és a csendre *

intettem a lelkemet.

Mint az anyja ölén nyugvó kisded, *

a lelkem bennem úgy pihen.

Bízzál, Izrael, az Úrban, *

mostantól fogva mindörökké!

Ant. Aki kicsi, mint a gyermek, az a legnagyobb a mennyek országában.
2. ant. Istenem, mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked.
132 (131). zsoltár
A Dávid házának adott isteni ígéretek
Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját (Lk 1, 32).
I.

Emlékezz meg Dávidról, Uram, *

és arról, hogy mennyit buzgólkodott.

Mert megesküdött az Úrnak, *

fogadalmat tett Jákob erős Istenének:

„Nem lépek addig házamba, *

és nem térek addig vetett ágyba nyugodni,

nem engedem szunnyadni szememet, *

és szempillámat álomra nem hunyom,

míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, *

hajlékot Jákob erős Istenének!”

Íme, azt hallottuk, hogy a frigyláda Efratában van, *

és megtaláltuk Jaar mezején.

Induljunk hát sátorába, *

boruljunk le lábának zsámolya előtt!

Kelj útra, Urunk, nyugalmad helyére, *

kelj útra, te és hatalmad ládája!

Igazságba öltözzenek papjaid, *

és szentjeid ujjongjanak!

Szolgádnak, Dávidnak kedvéért *

fölkented arcát meg ne vesd!

Ant. Istenem, mindezt őszinte szívvel ajánlottam fel neked.
3. ant. Igaz esküt tett az Úr Dávidnak: örökre megerősíti az ő királyságát.
II.

Esküt tett az Úr Dávidnak, *

igaz esküt, nem vonja vissza:

„Véredből származó utódot *

ültetek majd trónodra.

Hogyha megtartják szövetségemet fiaid, *

és a parancsokat, melyekre őket tanítom,

akkor még az ő fiaik is *

trónodon ülnek mindörökre.”

Kiválasztotta az Úr magának Siont, *

lakóhelyéül kívánta:

„Nyugalmam helye ez lesz örökre, *

itt akarok lakni, ez a kívánságom.

Eleséggel gazdagon megáldom, *

szegényeit jól tartom kenyérrel.

Papjaira az üdvösség palástját terítem, *

és szentjei ujjongva ujjonganak.

Dávidnak ott hatalmas sarjat támasztok, *

fényességet hintek fölkent királyomra.

Ellenségeit szégyennel borítom, *

az ő fején azonban korona ragyog.”

Ant. Igaz esküt tett az Úr Dávidnak: örökre megerősíti az ő királyságát.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit.

A csodákat, amelyeket a földön végbevitt.

ELSŐ OLVASMÁNY

Báruk próféta könyvéből

3, 9-15. 24 – 4, 4

Izrael a bölcsesség útján juthat el az üdvösségre

Halld meg, Izrael, az élet törvényét, figyeljetek, hogy szert tegyetek a tudásra! Izrael, miért vagy ellenséged országában, miért? Megöregedsz idegen földön? Beszennyezed magad halottakkal, s azok közé számítanak, akik leszállnak az alvilágba? Elhagytad a bölcsesség forrását! Ha az Úr útjain jártál volna, akkor otthon laknál, békében mindörökké. Tanuld meg, hol van a tudomány, hol az erő, hol az értelem, s akkor megtudod azt is, hol a maradandóság és az élet, hol a szem ragyogása és a béke. De ki fedezte föl a helyét, és ki hatolt el kincseihez?

Ó, Izrael, milyen nagy az Isten hajléka, milyen messze terjed a birtoka: nagy és határtalan, magas és mérhetetlen! Itt születtek az óriások, a régi kor hírességei, a daliás és harcos emberek. De Isten nem választotta ki őket, nem mutatta meg nekik a tudás útját. Elvesztek, mert nem volt tudományuk, elvesztek esztelenségük miatt.

Ki száll fel az égbe, hogy megragadja és lehozza a felhőkből? Ki kel át a tengeren, hogy fölfedezze és idehozza tiszta aranynak? Senki sem találta meg az útját, nem fogta fel ösvényeit.

De ismerte az, aki mindent tud, ő átvizsgálta értelmével; ő, aki mindörökre megalkotta a földet, és betöltötte élőlényekkel; ő, aki küldi a fényt, és az eljön, de ha visszahívja, az remegve engedelmeskedik. A csillagok vidáman ragyognak helyükön, de ha ő szólítja őket, azt felelik: „Itt vagyunk.” Vidáman csillognak Alkotójuk előtt.

Ő a mi Istenünk, senki sem hasonlít hozzá. Ő felkutatta a tudás minden útját, s átadta Jákobnak, a szolgájának, és Izraelnek, akit szeretett, így jelent meg a földön, és társalgott az emberekkel.

Az Isten parancsának könyve az a törvény, amely örökre megmarad. Aki megtartja, élni fog, aki elhagyja, meghal. Térj vissza, Jákob, és öleld magadhoz, járj fényének világosságában! Ne engedd át dicsőségedet másnak, a kiváltságodat más népnek! Boldogok vagyunk mi, Izrael fiai, mert Isten tudtunkra adta, hogy mi tetszik neki.

VÁLASZOS ÉNEK

Róm 11, 33; Bár 3, 32. 37

Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! * Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!

Aki mindent tud, ismerte a bölcsességet, és átadta Izraelnek, akit szeretett. * Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!

MÁSODIK OLVASMÁNY

Claret Szent Antal Mária püspök műveiből

(L’Egoismo vinto, Romæ 1869, 60)

Krisztus szeretete sürget minket

A szent apostolok a Szentlélek tüzétől vezetve bejárták az egész földet. Ugyanettől a tűztől föllelkesítve az apostoli hithirdetők is eljutottak, eljutnak és el fognak jutni a világ végéig, a föld egyik sarkától a másikig, hogy hirdessék Isten igéjét úgy, hogy Szent Pál e szavait méltán elmondhassák magukról is: Krisztus szeretete sürget minket.

Krisztus szeretete sürget, késztet minket, hogy elmenjünk, és hogy a szent buzgóság szárnyain felemelkedve repüljünk. Aki igazán szereti Istent, az szereti embertársát is; az igazán buzgó ember szeret is, de egy magasabb fokú szeretet mértéke szerint, úgy, hogy minél inkább lángol a szeretettől, annál inkább hajtja a buzgóság. Ha valakiben nincs buzgóság, az már annak a bizonyítéka, hogy az illető szívéből kihalt minden szeretet. Akiben viszont buzgóság lakik, az azt szeretné, és mindent meg is tesz azért, hogy Istent mindig jobban megismerjék, szeressék, és neki szolgáljanak e földön és a másvilági életben, mivel ez a szent szeretet határtalan. A buzgó ember ugyanígy tesz az embertársával is. Azt akarja, és arra törekszik, hogy itt, e földön mindenki megelégedett, a mennyei hazában pedig áldott és boldog legyen; hogy mindenki üdvözüljön; hogy örökre senki el ne vesszen, és meg ne bántsa Istent; hogy semeddig se maradjon meg bűnében; hogy meglássuk Istent a szent apostolokkal és mindazokkal együtt, akik apostoli lélekkel buzgólkodnak.

Magamnak mondom: a szeplőtelen Szívű Máriának fia az az ember, aki a szeretettől lángol, és ahol csak megfordul, e szeretetre gyullaszt mindenkit, és hathatósan kívánja, és minden segítséget megad azért, hogy minden ember ennek az isteni szeretetnek a tüzétől égjen. Az ilyen ember semmitől sem riad vissza. Örül annak, ha kifosztják, elviseli a megpróbáltatásokat, átöleli a szenvedéseket, mosolyog, ha gyalázzák, örül a gyötrelmeknek. Semmi másra nem gondol, csak arra, hogy Jézus Krisztust hogyan kövesse, és hasonlóvá legyen hozzá imádságában, munkájában, szenvedésében és Isten dicsőségének, valamint a lelkek üdvözítésének szüntelen és kizárólagos szolgálatában.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Tessz 2, 8; Gal 4, 19

Nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. * Ennyire megszerettünk benneteket!

Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek. * Ennyire megszerettünk benneteket!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te Claret Szent Antal püspököt a hithirdetés munkájában csodálatos szeretettel és türelemmel áldottad meg. Közbenjárására add, hogy mindig a te ügyedben fáradozzunk, és buzgón törekedjünk testvéreinket megnyerni Krisztusnak. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2026 J. Vidéky