Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Felharsan már a kakasszó,
éj sötétet old e jel,
és az éjfél vak rémeit
mint felleget űzi el.
Jóságos Úr, hozzád térünk,
s buzgón kérünk, légy velünk.
Erős, éber Őrként jöttél,
embereknek fényeként,
mikor földön nagy csend honolt,
s ráborult a néma éj,
a halandó emberi nem
halálának jeleként.
Kérünk, Krisztus, ébressz minket,
űzd el gonosz álmaink,
és az éj e börtönéből
kegyelmeddel szabadíts;
add vissza a fényt szemünknek,
életutunk társa légy.
Áldunk téged és Atyádat,
s áldjuk együtt Lelkedet,
a Hármas-egy Istenséget,
békét, fényt és életet,
s neve minden másnál drágább,
minden méznél édesebb! Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Teremtő Isten, légy velünk,
minden fény Atyja, kútfeje,
ha szent kegyelmed nincs velünk,
szívünk erőtlen, reszketünk.
Lelkünket Lelked töltse el!
Költözz szívünkbe, Istenünk,
ne tűrjön álnok cselszövőt,
ne tárjon ajtót bűn előtt,
hogy napjaink sok gondja közt,
mivel magához húz e rög,
éljünk vétkektől mentesen,
s vezérünk törvényed legyen.
Jóság Királya, Krisztusunk,
Atyáddal áldás, üdv neked,
s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,
örök dicsőség, tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Hajlítsd füledet imádságomra, Istenem, †
ne rejtőzz el kérésem elől, *
figyelj rám, és hallgass meg engem!
Zilált vagyok elmélkedésemben, és zavart vagyok *
az ellenség hangoskodása és a bűnösök gyötrése miatt.
Elhalmoznak engem gonoszságaikkal, *
és haraggal támadnak ellenem.
Bensőmben a szívem remeg, *
halálsejtelmek gyötörnek.
Félelem és rettegés szállt rám, *
borzongás fogott el engem.
És így szóltam: †
„Bár szárnyaim lennének, mint a galambnak, *
hogy elrepülnék, és megnyugodnék!
Igen messze elbujdosnék innen, *
és a pusztaságban laknék.”
Várom azt, aki szabadulást hoz nekem *
a szélvész és vihar fergetegétől.”
Szórd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket, *
látom, hogy pártoskodás dúl az egész városban.
Éjjel-nappal körbejárnak a város falain, †
belül gonoszság, kín és csalárdság, *
a tereken nem szűnik a durvaság és cselszövés.
Mert hogyha ellenségem átkozna engem, *
azt még elviselném.
Vagy ha az akarna fölém kerekedni, aki gyűlöl engem, *
az elől talán elrejtőznék.
De te, olyan ember, aki egyenlő velem, *
jóbarátom és bizalmasom,
akivel oly édes volt a barátságunk; *
az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.
De most Istenhez kiáltok, *
és az Úr megszabadít engem.
Este, reggel és napközben elgondolkodom és sóhajtozom, *
és ő meghallgatja szavamat.
Békét ad, és megment a támadók hadától, *
pedig sokan acsarkodnak ellenem.
Meghallgat az Isten, és megalázza őket, *
ő, aki él öröktől fogva!
Nem lehet rajtuk változtatni, *
nincs bennük istenfélelem.
Ez társaira emel kezet, *
és megszegi adott szavát.
Szája lágyabb, mint a vaj, *
de szíve merő háborúság.
Beszéde simább, mint az olaj, *
de éles, mint a kivont kard.
Vesd az Úrra gondodat, †
ő majd gondoskodik rólad; *
és nem engedi soha, hogy az igaz meginogjon!
De ezeket, Istenem, te elveted, *
a pusztulás gödrébe szórod.
A vérengzők és csalók napjaiknak a felét sem érik el, *
de én, Uram, tebenned bízom!
Figyelj, fiam, a bölcsességemre,
És okosságomnak nyisd ki a füledet!
ELSŐ OLVASMÁNY
Kezdődik Malakiás próféta könyve
1, 1-14; 2, 13-16
Jövendölés a hanyag papokról és a válásról
Jövendölés. Az Úr szózata, amelyet Malakiás által intézett Izraelhez:
„Szerettelek benneteket! – mondja az Úr. – Ti mégis így beszéltek: »Mivel mutattad meg, hogy szeretsz bennünket?« Ugye, Ézsau, a testvére voltál Jákobnak? – mondja az Úr. – Mégis Jákobot szerettem, Ézsaut pedig gyűlöltem: városait pusztasággá tettem, örökségét sivár legelővé. Hiába mondja Edom: »Elpusztítottak bennünket, de újra felépítjük romjainkat«, mert a Seregek Ura ezt mondja: Ha fölépítik, lerombolom! Így nevezik majd őket: »A gonoszság vidéke« és: »A nép, amelyre mindörökre megharagudott az Úr«. Meglátjátok ezt saját szemetekkel, és így szóltok: »Nagy az Úr Izrael határain túl is!«
A gyermek tiszteli apját, a szolga pedig urát. Ha tehát én atya vagyok, hol az irántam való tisztelet? Ha én Úr vagyok, hol a tőlem való félelem? Ezt kérdezi tőletek a Seregek Ura, tőletek, papok, akik megvetitek a nevemet. Azt kérdezitek: »Mi által vetettük meg a nevedet?« Azáltal, hogy tisztátalan kenyeret hoztok oltáromra. Azt kérdezitek: »Mivel szentségtelenítettük meg?« Azzal, hogy azt gondoljátok: »Az Úr asztalát semmibe kell venni.« Vagy nem rossz-e az, hogy vak állatot hoztok áldozatul? S ha sántát és beteget hoztok, nem rossz-e az? Ha elvinnéd a helytartódnak, vajon tetszene-e neki, és örömmel fogadna-e téged? – mondja a Seregek Ura.
Most tehát könyörögjetek az Istenhez, hogy irgalmazzon nekünk (bizony, a ti kezetek műveli ezt!). Vajon örömmel fogad-e titeket? – kérdezi a Seregek Ura. – Bárcsak bezárná valaki közületek az ajtókat, hogy ne gyújtson senki hiába tüzet oltáromon! Nem találom kedvemet bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem fogadom szívesen kezetekből az ételáldozatot. De napkeltétől napnyugtáig nagy az én nevem a népek között. Jó illatú áldozatot mutatnak be mindenütt, tiszta ételáldozatot a nevemnek. Mert nagy az én nevem a népek között – mondja a Seregek Ura.
Ti mégis megszentségtelenítitek, mert azt gondoljátok: »Tisztátalan az Úr asztala, és megvetendő rajta minden étel.« Azt mondjátok: »Lám, mennyi a munka!«, és méltatlanul bántok vele – mondja a Seregek Ura. Idehoztok lopott, beteg és sánta állatot, hogy bemutassátok áldozatul. Vajon elfogadjam-e az ilyet kezetekből? – mondja a Seregek Ura. Átkozott az a csaló, aki – bár van szép hím a nyájában fogadalmi áldozatul – mégis egy sérültet áldoz fel. Mert én vagyok a Nagy Király – mondja a Seregek Ura –, és nevem félelmetes a népek között.
S egy másik dolog, amit elkövettetek: Könnyeitekkel árasztjátok el az Úr oltárát, sírással és jajgatással, amiért nem tekintek többé az áldozatra, és semmit sem fogadok kedvesen a kezetekből. S azt kérdezitek: »Miért?« Azért, mert az Úr a tanú közötted és ifjúkori feleséged között, akihez hűtlen lettél, noha ő volt a társad, a szövetséggel elkötelezett feleséged. Nemde egy élete van annak, aki testből és lélekből áll? És mi a vágya ennek az egynek? Az, hogy utódai legyenek az Isten által. Tartsátok hát tiszteletben életeteket, és ne légy hűtlen ifjúkori feleségedhez. Mert gyűlölöm a válást – mondja az Úr, Izrael Istene – és azt, hogy igazságtalansággal borítsa el az ember a ruháját – mondja a Seregek Ura. – Tartsátok hát tiszteletben az életeteket, és ne kövessétek el ezt a hűtlenséget!”
VÁLASZOS ÉNEK
Mal 2, 5. 6; Zsolt 109, 4
Szövetségben voltam a pappal: ez élet volt és béke, én adtam neki; félt engem, és tisztelte a nevemet. * Igaz tanítás volt a szájában, ajkán nem volt semmi hamisság.
Megesküdött az Úr, és nem vonja vissza: Pap vagy te örökké Melkizedek rendje szerint. * Igaz tanítás volt a szájában, ajkán nem volt semmi hamisság.
MÁSODIK OLVASMÁNY
A II. vatikáni zsinat Presbyterorum ordinis kezdetű, a papi szolgálatról és életről szóló határozatából
(Cap. 3, 12)
A papok hivatása a tökéletességre
Az egyházirend szentségében a papok Krisztushoz, a Paphoz lesznek hasonlóvá, hogy a Főnek szolgái legyenek az ő egész testének, az Egyháznak kialakításában és felépítésében, mint a püspökök munkatársai. Amiként minden keresztény hívő, úgy ők is megkapták már a keresztségi konszekrálással annak a nagyszerű hivatásnak és kegyelemnek a jelét és ajándékát, amely lehetővé teszi, sőt kötelességükké is, hogy gyarlóságuk dacára tökéletességre törekedjenek az Úr szavai szerint: Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes.
A tökéletesség kimunkálása azonban a papoknak különösképpen is kötelessége. Az egyházirend felvétele új módon szenteli őket Istennek: Krisztusnak, az örök Papnak élő eszközeivé válnak, hogy a történelem századain át folytatni tudják az ő csodálatos művét, amely az egész emberiséget isteni hatalommal visszaállította régi épségébe.
Mivel tehát minden pap a maga fokozata szerint Krisztust képviseli, különleges kegyelmet is kap arra, hogy a rábízott népnek és Isten egész népének szolgálatában jobban elérje annak tökéletességét, akit képvisel, és hogy gyarlóságát annak szentsége orvosolja, aki számunkra szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elkülönített főpap lett.
Krisztus, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, önmagát adta értünk, hogy minden gonoszságtól megváltson, megtisztítson és jótettekben buzgólkodó, választott népévé tegyen, és így menjen be szenvedése által dicsőségébe. Álljon ez a papokra is, akiket felszentelt a Lélek kenete és maga Krisztus küld: öljék meg önmagukban a test cselekedeteit és adják át magukat teljesen az emberek szolgálatára; így azzal a megszentelő erővel, amely Krisztusból árad rájuk, beérett életszentségre tehetnek szert.
Csak megerősödnek tehát lelki életükben, amikor a Lélek és a megigazulás szolgálatában fáradoznak, feltéve, ha tanulékonyak Krisztus éltető és irányt mutató Lelkével szemben. Éppen maguk a naponként ismétlődő szent ténykedések, valamint egész szolgálatuk, amelyet a püspökkel és paptestvéreikkel együtt végeznek, irányítják őket a tökéletesség felé.
Viszont nagyon fokozza a papok életszentsége a szolgálatuk eredményességét. Igaz ugyan, hogy Isten kegyelme az üdvözítés művét véghezviheti méltatlan szolgák révén is, mégis rendszerint olyanok által nyilvánítja ki szívesebben Isten a maga nagy tetteit, akik fogékonyabbak a Szentlélek indításaira és irányítására, akik Krisztussal való bensőséges egységük és életük szentsége alapján elmondhatják az Apostollal: Élek, de már nem én élek, hanem Krisztus él énbennem.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Tessz 2, 8; Gal 4, 19
Nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. * Ennyire megszerettünk benneteket!
Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, amíg Krisztus ki nem alakul bennetek. * Ennyire megszerettünk benneteket!
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Pápa:
Mindenható, örök Isten, te úgy rendelted, hogy Szent N. pápa, mint legfőbb pásztor vezesse híveidet, és mindnyájunk lelki javát szolgálja szavával és példájával. Közbenjárására oltalmazd Egyházadban a lelkipásztorokat és a gondjukra bízott nyájat, s vezesd őket az örök üdvösség útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Püspök:
Istenünk, te Szent N. püspököt csodálatos kegyelmeddel a szent lelkipásztorok sorába emelted, mert lelkében lángolt irántad a szeretet, és ragyogóan tündökölt a hit, amely meggyőzi a világot. Add, hogy közbenjárására állhatatosak maradjunk a hitben és a szeretetben, egykor pedig részesedjünk dicsőségében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Egyházszervező:
Istenünk, te Szent N. (püspök) igehirdetése által őseinket meghívtad az evangélium csodálatos világosságára. Add, hogy közbenjárásától megsegítve egyre gyarapodjunk a kegyelemben és a mi Urunk, Jézus Krisztusnak, a te Fiadnak ismeretében. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Lelkipásztor:
Istenünk, híveid fényessége és lelkünk jó Pásztora, te adtad Egyházadnak Szent N. ( püspököt), hogy tanító szavával vezesse és példájával nevelje népedet. Közbenjárásában bízva kérjük kegyelmedet: őrizd bennünk a hitet, amelyre szavával oktatott, és tarts meg utadon, amelyet példájával megmutatott. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Vagy:
Istenünk, Szent N. (püspököt) az igazság és szeretet Lelkével töltötted el, hogy néped jó pásztora legyen. Add, hogy mi, akik ünnepét tisztelettel megüljük, őt követve tökéletesedjünk, és közbenjáró imádságában bízva minden rossztól megszabaduljunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Misszionárius:
Istenünk, végtelen irgalmaddal megadtad Szent N. -nek,(-nak) hogy hirdesse Krisztus kimeríthetetlen gazdagságát. Közbenjárására add, hogy egyre jobban megismerjünk téged, mind több jót tegyünk, és jelenléted tudatában az evangélium igazságai szerint éljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky