Léted örökkévaló, Uram, *

igéd is örökké szilárd, mint az ég.

Leghűségesebb vagy nemzedékről nemzedékre, *

megszilárdítottad a földet, és az megmarad.

Léteznek ezek ma is, végzéseid szerint, *

neked szolgál a mindenség.

Lehet, ha nem szeretném úgy törvényedet, *

megalázottságomban talán elpusztulnék.

Lelkem sohasem felejti el parancsaidat, *

mert azok által éltetsz engem.

Légy szabadítóm, én tied vagyok, *

mivel parancsaidat keresem.

Lesnek rám a gonoszok, hogy elveszítsenek, *

de én megértettem végzéseidet.

Látom, hogy minden dolognak vége lesz, *

de a te parancsolatod bizony megmarad.

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

Te igaz vagy, szabadíts meg, és ments meg engem, *

fordítsd felém füled, siess segítségemre!

Légy oltalmazó sziklám és megerősített hajlékom, *

hogy megszabadíts engem,

mivel te vagy az én erősségem *

és biztos menedékem.

Istenem, ragadj ki a bűnösök kezéből, *

a törvényszegő és a zsarnok hatalmából!

Te vagy, Uram, reménységem; *

ifjúkorom óta, Uram, benned bízom.

Az anyaméhtől te vagy támaszom, †

anyám öle óta a védelmezőm, *

te vagy mindig az én dicsekvésem.

Szinte csodajel lettem sokaknak, *

mert te erős segítőm vagy!

Szám dicséreteddel van tele, *

egész napom magasztalásoddal.

Ne vess el engem öregségem idején, *

ha erőm hanyatlik, ne hagyj el engem!

Ellenségeim beszélnek rólam, †

mert szemmel tartanak engem, *

és fölöttem összesúgnak,

és azt mondják: „Már elhagyta Isten, †

üldözzétek, és fogjátok el, *

már senki sincs, aki megmenthetné!”

Ne távozz el tőlem, Isten, *

siess, Istenem, jöjj segítségemre!

Megszégyenülten vesszenek el, akik életemre törnek, *

rosszakaróimat sújtsa szégyen és gyalázat!

Én azonban mindenkor reménykedem, *

dicséretedről dalolok szüntelen.

Igazságodat hirdeti ajkam, †

és szabadító tetteidet mindennap, *

amiket megszámlálni sem tudok.

Az Úr nagy tetteit hirdetem, *

Uram, én csak igazságodról elmélkedem.

Ifjúságom óta oktatsz, Istenem, *

csodáidat mindmáig hirdetem.

Ha öregkorra és késő vénségre jutok, *

ne hagyj akkor se magamra, Istenem,

hadd hirdessem erős karodat *

minden eljövendő nemzedéknek!

Hatalmad és igazságod oly nagy, Istenem, †

hogy csodás tetteid az égig érnek; *

Isten, ki hasonló hozzád?

De sok gyötrelmet és bajt mutattál meg nekem, †

te azonban új életre keltettél, *

a föld mélyéből is kihoztál engem.

Megnöveled életkoromat, *

felém fordulsz, és megvigasztalsz.

Én pedig hálát adok majd neked, †

hárfán zengem hűségedet, Istenem; *

Izrael Szentje, citerán zsoltárt pengetek neked.

Ajkam örvendezzen, amikor neked énekel, *

és lelkem, amelyet megváltottál.

Nyelvem naphosszat csak igazságodat emlegesse, *

mivel megszégyenültek és meghátráltak, akik vesztemre törtek.