Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Világteremtő jó Urunk,
nézz ránk, vezérlő támaszunk!
Akiknek alvás enyhet ad,
bűnben tespedni sose hagyd.
Esdeklünk hozzád, Krisztusunk,
bocsáss meg, hogyha elbukunk:
virrasztva éjjel felkelünk,
hogy magasztaljon énekünk.
Feléd tárjuk szívünk, kezünk,
amint parancsot minekünk
a prófétai szó adott
és Pál példája ránk hagyott.
Te minden bűnünket tudod:
minden titkát kitárva most
a szív zokogva, esdve kér
és könyörög bocsánatért.
Dicső Királyunk, Krisztusunk,
Atyáddal együtt áld szavunk,
s vigasztaló Szentlelkedet
örökké áldjuk teveled! Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Minden tudásnak Istene,
ujjongva hódolunk neked,
ki látod lelkünk rejtekét,
s kegyelmeddel táplálod is.
Te, legjobb Pásztor, védd a jót,
míg jársz az elveszett után,
s minket kövér mezőiden
végy jó bárányaid közé.
Kemény Bíránk haragja majd
ne juttasson rosszak közé,
ítéletedkor hadd legyünk
örök meződre szánt juhok!
Neked, Megváltónk, tisztelet,
erő, dicsőség, győzelem;
a mindenség Királya vagy,
túl századok minden során! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Az Úr nagy jóságát énekelem szüntelen, *
nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségét.
Így szóltam ugyanis: †
„Örökké tart a te irgalmad, *
hűségedet szilárddá tetted a mennyben.”
„Választottammal szövetséget kötöttem, *
megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
Örökre megerősítem ivadékodat, *
és nemzedékről nemzedékre építem trónodat.”
Magasztalják csodás tetteidet az egek, Uram, *
a szentek közösségében pedig hűségedet.
A fellegekben van-e az Úrhoz hasonló, *
az Isten fiai közül ki mérhető az Úrhoz?
Szentjeinek gyülekezetében félelmetes az Isten, *
félelmetesebb és nagyobb, mint akik körülveszik.
Uram, mindenható Isten, ki hasonló hozzád? *
Hatalmas vagy, Uram, és körülvesz a hűség.
Te uralkodol a háborgó tengeren, *
te csendesíted le vad hullámait.
Megfékezted, mint a megsebzett Ráhábot, *
erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.
Tied az ég, és tied a föld, *
te alapoztad meg a földkerekséget és annak teljességét.
Észak és Dél a te alkotásod, *
nevednek ujjong a Tábor és a Hermon.
Hatalmas a te karod, *
kezed erős, jobbod dicsőséges.
Trónod alapja a jog és az igazság, *
színed előtt jár az irgalom és a hűség.
Boldog a nép, amely tud ünnepelni, *
és arcod fényében járhat, Uram.
Egész nap nevednek örvendeznek, *
és igazságod felmagasztalja őket.
Te vagy minden erősségünk dísze, *
és jóvoltodból felemelkedik fejünk.
Mert az Úrtól van a mi pajzsunk, *
és Izrael Szentjétől a királyunk!
Egykor látomásban így szóltál szentjeidhez: †
„Segítségemet egy hősnek adtam, *
választottamat a népből fölemeltem.
Szolgámra, Dávidra rátaláltam, *
és szent olajommal fölkentem őt.
Erős támasza kezem lesz, *
karom teszi őt erőssé!
Ellensége semmire sem megy vele, *
és a gonoszság fia el nem nyomhatja őt.
Megsemmisítem támadóit szeme előtt, *
és megverem gyűlölőit.
Hűségem és szeretetem kíséri őt, *
és nevemben feje magasra emelkedik.
Kezét ráteszem a tengerre, *
és jobbját a folyamokra.
És ő engem így szólít: Atyám vagy, *
Istenem és szabadító Kősziklám!
Én pedig elsőszülöttemmé teszem őt: *
fölségessé a földi királyok között.
Szeretetem iránta örökké megmarad, *
és állandó lesz vele szövetségem.
Örök időkre fenntartom ivadékát, *
és trónusa örökké áll, mint az ég!”
„De ha fiai elhagyják törvényemet, *
és nem járnak tanításom útján,
ha megszegik rendelkezéseimet, *
és nem tartják meg parancsaimat:
vétkükre vesszőm lesz a válasz, *
gonoszságukra pedig verés!
Szeretetemet azonban nem vonom meg tőle, *
és hűségemet meg nem változtatom.
Nem bontom fel szövetségemet, *
és amit ajkam mondott, vissza nem vonom.
Megesküdtem egyszer szentségemre, *
és Dávidnak hazudni nem fogok:
Ivadéka fennmarad örökké, *
trónja szilárd színem előtt, mint a nap,
és áll örökké, miként a hold, *
hűséges tanúm az égen!”
Ragyogva világít szavad fénye,
Értelmessé teszi a kicsinyeket.
ELSŐ OLVASMÁNY
Habakuk próféta könyvéből
2, 5-20
Az elnyomók megátkozása
Bizony, a gazdagság hűtelen! Eszét veszti, és többé nem nyugszik, kitátja torkát, mint az alvilág, telhetetlen, mint a halál, összeharácsol minden népet, összegyűjt magának minden nemzetet. Vajon nem mondanak-e majd róla mindnyájan példázatokat? Azt mondják majd:
„Jaj annak, aki a máséból gyűjtöget – ugyan meddig? –, aki zálogok terhével terheli magát. Nem kelnek-e fel hirtelen hitelezőid, nem ébrednek-e föl végrehajtóid? A zsákmányuk leszel! Mivel sok népet kifosztottál, a megmaradt népek téged fosztanak ki; amiért embervért ontottál, kifosztottad a földet, a várost és minden lakóját.
Jaj annak, aki családja javára becstelenül harácsol; aki magasra rakja fészkét, hogy kikerülje a balsorsot! Házad szégyene mellett döntöttél, amikor eltiportál számos nemzetet; saját magad ellen vétkeztél. Mert a falban még a kő is kiáltozik, s a fagerenda válaszol neki.
Jaj annak, aki vérrel épít várost, és vétkekből vet a városnak alapot! Hát nem a Seregek Urának akarata az, hogy a népek a tűznek dolgoznak, s hiábavalóságokért fáradnak a nemzetek? Mert az Úr dicsőségének ismerete betölti majd a földet, miként a víz a tengert.
Jaj annak, aki leitatja társát, vegyíti a mérget, míg le nem részegíti, hogy láthassa meztelenségét. Gyalázattal teltél el, nem dicsőséggel! Igyál csak te is, és mutasd meg, hogy körül sem vagy metélve! Rajtad a sor, hogy kiidd az Úr jobbjából a kelyhet. Dicsőségedet elborítja majd a szégyened. Mert elborít a gonoszság, amit a Libanonon végbevittél; rémült állatokat gyilkoltál, embervért ontottál, pusztítottad a földet, a várost és mind, aki benne lakik.
Jaj annak, aki így szól a fatönkhöz: »Ébredj!«, a néma kőhöz: »Kelj fel álmodból!« (Ez a szózat.) Nézd, ki van rakva ezüsttel, arannyal, de éltető lélek nincsen benne! Mire jó a bálvány, alkotója miért faragta? Az ércbe öntött kép, a hazudó jós? Alkotója mégis bízott benne, amikor e szótlan bálványt kifaragta. Az Úr pedig szent templomában lakik: némulj el színe előtt, egész földkerekség!”
VÁLASZOS ÉNEK
Róm 2, 12; 3, 23; 11, 32
Az, aki úgy vétkezett, hogy a törvény nem kötelezte, a törvény nélkül vész el, aki pedig a törvénynek alávetve vétkezett, a törvény alapján nyeri el ítéletét. * Mert mindnyájan vétkeztek és nélkülözik az Isten dicsőségét.
Isten ugyanis minden embert az engedetlenségben fogott össze, hogy mindenkin könyörüljön. * Mert mindnyájan vétkeztek és nélkülözik az Isten dicsőségét.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Claver Szent Péter áldozópap leveleiből
(Epist. die 31 maii 1627: A. Valtierra, S. I., San Pedro Claver, Cartagena 1964, pp. 140-141)
A szegényeknek hirdetni az evangéliumot, a megtört szívűeket gyógyítani, a foglyoknak hírül adni a szabadulást!
Tegnap, 1627. május 30-án, Szentháromság vasárnapján egy igen nagy hajóval sok-sok néger érkezett, akiket Afrika folyóiból szedtek össze. Odamentünk és kosarakban birsalmát, citromot, édességeket és még sok minden mást vittünk nekik. Majd elmentünk lakóhelyükre. Mintha egy másik Guineába érkeztünk volna. Át kellett vergődnünk különböző csoportokon, amíg eljutottunk a betegekhez, akik rengetegen voltak, és nedves, sőt sáros földön feküdtek. Hogy túlságosan ne érje őket a nedvesség, földet hordtak össze, abba cserepeket és tégladarabokat tettek. Ilyen volt a fekvőhelyük, amely nemcsak emiatt volt nagyon kényelmetlen, hanem különösen azért, mert mezítelenek voltak, ruha nem védte testüket.
Letettük köpenyünket, és az árusoktól deszkákat hoztunk, szalmát tettünk rá, és így fekvőhelyet készítettünk nekik. Azután odavittük a betegeket. Két csoportba osztottuk őket: egyik csoporthoz a társam ment tolmáccsal, a másikhoz magam mentem. Két néger már kihűlőfélben volt, közelebb a halálhoz, mint az élethez, szinte érverésüket sem lehetett észlelni. Parazsat tettünk cserepekre, és a haldoklók közelébe helyeztük. Erre a parázsra illatszert szórtunk, amelyből két zacskóval is volt nálunk, és ezen alkalommal fel is használtuk. Ezután köpenyeinkkel betakartuk őket, nekik ugyanis nem volt takarójuk, és gazdájuktól is hiába kértünk. Úgy tűnt, hogy az illatos füsttől és a melegtől magukhoz tértek. Szemükben öröm csillant fel, mikor ránk néztek. Ilyen módon szólítottuk meg őket, nem annyira szóval, mint inkább azzal, amit értük tettünk. Úgy gondolták, azért hoztuk ide őket, hogy enni adjunk nekik. Minden másféle beszéd és megnyilatkozás teljesen haszontalan lett volna. Oda ültünk, majd letérdeltünk melléjük, arcukat és testüket borral mostuk meg, kedveskedésünkkel igyekeztünk mosolyra bírni őket. Olyan természetes emberi eszközöket használtunk fel tehát, amelyek a betegeket valahogy képesek örömre hangolni.
Ezután hozzákezdtünk, hogy kifejtsük előttük a keresztségről szóló tanítást, s annak a testre és a lélekre gyakorolt csodás hatásait. Midőn a kérdéseinkre adott válaszaikból úgy látszott, hogy mindezt megértették, áttértünk a részletesebb tanításra, tudniillik beszéltünk nekik az egy Istenről, aki kinek-kinek érdemei szerint ad jutalmat vagy büntetést, és egyéb más hitigazságokról. Kértük, hogy indítsanak bánatot, és mutassák ki, hogy elkövetett bűneiktől elfordulnak. Végül, amikor már úgy látszott, hogy eléggé felkészültek, kifejtettük nekik a Szentháromságnak, a megtestesülésnek és a szenvedésnek titkát. Szemük elé állítottuk a keresztre feszített Jézust, ahogyan a keresztelőkút felett le van festve, ahol Krisztus sebeiből patakokban csorog a vér, és az ő nyelvükön előimádkozva a bánatimát, segítettük őket, hogy felindítsák a tökéletes bánatot.
VÁLASZOS ÉNEK
Mt 25, 35. 40; Jn 15, 12
Éhes voltam, és ti enni adtatok; szomjas voltam, és ti inni adtatok; idegen voltam, és ti befogadtatok. * Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.
Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én is szerettelek titeket. * Bizony, mondom nektek: Amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Claver Szent Pétert a rabszolgák szolgálatára hívtad, és erőt adtál neki arra, hogy csodálatos szeretettel és türelemmel segítségükre legyen. Közbenjárására add meg nekünk, hogy mindig azt keressük, ami kedves előtted, felebarátainkat pedig tettel és igazsággal szeressük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky