Jeremiás próféta könyvéből

31, 15-22. 27-34

Jövendölés a szabadulásról és az új szövetségről

Ezt mondja az Úr: „Jajszó hallatszik Rámában, sírás és keserves jajgatás, Ráchel siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, hiszen már nincsenek többé.” Ezt mondja az Úr: „Ne jajgass tovább, és szemed ne hullasson több könnyet, mert van vigasztalás bánatodra; visszajönnek az ellenséges földről, szülötteidnek van még reményük: fiaid visszatérnek saját földjükre.

Jól hallom Efraim panaszszavát: »Megfenyítettél, s hagytam, hogy fenyíts, mint a járomba még be nem tört tinó. Hozz vissza, engedj visszatérnem, mert te vagy az Úr, az én Istenem! Igaz, elfordultam tőled, de már bánom bűnömet; amióta észre tértem, mellemet verem. Szégyenkeznem kell, arcomat pír borítja, mert ifjúkorom gyalázatát viselem.«

Dehát nem oly kedves fiam nekem Efraim, és nem oly dédelgetett gyermekem, hogy minden megfenyítése után meg ne kellene róla emlékeznem? Szívemnek meg kell indulnia, meg kell könyörülnöm rajtuk – mondja az Úr.

Állíts magadnak útjelzőket, helyezz el útmutató oszlopokat! Jegyezd meg jól az ösvényt, az utat, amelyen elmentél egykor! És térj haza, Izraelnek szűzi leánya, gyere haza saját városaidba. Meddig járkálsz még ide-oda, te állhatatlan leány? Bizony, az Úr valami újat teremt a földön: az Asszony visszatér Férjéhez.

Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor bevetem Izrael és Júda házát emberek és állatok magvával. És amint egykor gondom volt rá, hogy kigyomláljam és leromboljam, hogy szétszórjam, elpusztítsam, veszedelembe sodorjam őket, úgy gondom lesz arra is, hogy fölépítsem és elültessem őket – mondja az Úr.

Azokban a napokban nem mondják többé: »Az apák ették az éretlen szőlőt, és fiaik foga vásott el tőle.« Mert ki-ki a maga gonoszságáért hal meg; csak annak vásik el a foga, aki az éretlen szőlőt eszi.

Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izrael házával és Júda házával. De nem olyan szövetséget, mint amilyet atyáitokkal kötöttem azon a napon, amikor kézen fogva kivezettem őket Egyiptom földjéről. Azt a szövetségemet ugyanis megszegték, s ezért meg kellett mutatnom, hogy ki az uruk – mondja az Úr.

Ez lesz az a szövetség, amelyet majd Izrael házával kötök, ha elérkeznek azok a napok – mondja az Úr: Bensejükbe adom törvényemet, és a szívükbe írom. Én Istenük leszek, ők meg az én népem lesznek. És többé nem lesz szükség rá, hogy az egyik ember a másikat, testvér a testvérét így tanítsa: »Ismerd meg az Urat«, mert mindnyájan ismerni fognak a legkisebbtől a legnagyobbig – mondja az Úr –, mivel megbocsátom gonoszságaikat, és vétkeikre többé nem emlékezem.”

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 50, 12. 11

Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, * Új és erős lelket önts belém!

Fordítsd el bűneimtől arcodat, és minden gonoszságomat töröld el! * Új és erős lelket önts belém!