Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Mindenek Atyja, világ újítója,
nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,
áldva dicsérünk, esedezve kérünk,
nézz a szívünkre!
Éjszaka zengjük hálaénekünket,
te segíts minket, hogy méltók lehessünk
dicsérni téged egy szívvel örökké,
fénynek adója.
Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,
add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,
s hogy tetteinkben örök dicsőséged
meg-megújuljon.
Add, hogy szívünket tüzed általjárja,
s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,
és a kezünkben ki nem alvó lánggal
égjen a mécses.
Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,
s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,
Szentlélek Isten, dicséreted zengjen
földön, egekben. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,
végtelen jóság, öröme a földnek,
csorduló véred a halálból minket
megszabadított.
Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,
áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,
és növeld bennünk a segítő jóság
minden erényét.
Messze tartsd tőlünk a gonosz kísértőt,
győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,
és álljon mellénk, kit az égből küldesz:
isteni Lelked.
Dicsőség néked, örök Atyaisten,
és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,
s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr
minden időn át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Áldjad, lelkem, az Urat, *
egész bensőm az ő szent nevét áldja!
Áldjad, lelkem, az Urat, *
és ne feledd el, hogy veled mennyi jót tett!
Ő megbocsátja minden bűnödet, *
és minden betegségedet meggyógyítja.
Életedet megváltja a sírtól, *
szeretetével és könyörületével meg is koronáz.
Egész életedet elhalmozza javakkal, *
és megújul ifjúságod, mint a sasoké.
Az Úr igazságot szolgáltat, *
és minden elnyomottnak megvédi jogát.
Mózessel megismertette útjait, *
és Izrael fiaival nagy csodáit.
Könyörületes az Úr, és jóságos, *
hosszan tűrő és nagy irgalmú.
Nem pöröl velünk szüntelen, *
és haragja nem tart örökké.
Nem bűneink szerint bánik velünk, *
és nem gonoszságunk szerint fizet vissza.
Mert amilyen messze van az ég a földtől, *
olyan nagy a szeretete az őt félők iránt.
És amilyen távol van napkelet napnyugattól, *
olyan messzire veti el vétkeinket.
És ahogyan az atya megkönyörül fiain, *
úgy könyörül az Úr azokon, akik félik őt.
Ő jól tudja, hogy miből formált, *
nem felejti, hogy csak por vagyunk.
Az ember napjai olyanok, mint a fű, *
virul, mint a mező virága;
de egy kis szellő, s már vége van, *
a helyét sem ismerik többé.
Az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, *
és igazsága még unokáikkal is.
Azokkal, akik szövetségét híven őrzik, *
és hűségesen teljesítik parancsait.
Az Úr a mennyben állította fel trónját, *
királyi hatalmával uralkodik a mindenségen.
Áldjátok az Urat, ti, angyalok, †
ti, hatalmasok, akik teljesítitek parancsát, *
és hallgattok intő szavára.
Áldjátok az Urat, ti, mennyei erők, *
szolgái, kik akaratát teljesítitek.
Áldjátok az Urat mind, ti, kezének művei, †
mindenütt, ahol uralkodik. *
Áldjad, lelkem, az Urat!
Döntéseid útját add megértenem,
Csodás tetteiden szemlélődöm.
ELSŐ OLVASMÁNY
Izajás próféta könyvéből
9, 8 – 10, 4
Isten haragja Izrael országa ellen
Az Úr kimondta Jákobra a szót, és az utol is érte Izraelt: Efraim egész népe és Szamaria minden lakója megérti. Gőgjükben és szívük kevélységében így beszéltek: „A téglaépületek leomlottak, majd kockakövekből építjük fel újra. A vadfügefákat kivágták, majd cédrusfákat ültetünk helyükbe.” Ám az Úr felvonultatja e nép ellen az ellenségeit, ellenfeleit fölkelésre szítja; kelet felől Arámot, nyugat felől a filiszteusokat, és teli szájjal felfalják Izraelt. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
De a nép nem tért meg ahhoz, aki lesújtott rá, és nem kereste a Seregek Urát. Ezért az Úr levágta Izraelről egy nap a fejet és a farkot, a pálmaágat és a nádszálat. Az előkelők és a tekintélyesek – ezek a fej, a hamis próféták meg a farok. E nép vezetői tévútra tértek, s akiket vezettek, eltévelyedtek. Ezért nem fogja kímélni az Úr az ifjakat, s nem könyörül meg az árvákon és özvegyeken. Mert valamennyi istentelen és gonosz, és minden száj ostobaságot beszél. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Mert az istentelenség lángra kapott, mint a tűz, megemészti a bogáncsot és a gazt, felgyújtja a sűrű erdőt, úgyhogy magasra csap fel a füstje. A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, és a nép a tűz martaléka lesz. Senki sem kíméli embertársát, mindenki a másik ember húsát eszi. Jobbról szel, de éhen marad, balról harap, mégse lakik jól. Manassze Efraimot falja, Efraim Manasszet, aztán mindketten Júdának esnek. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak, s aláírják az elnyomó rendeletet. Akik nem szolgáltatnak igazságot az elnyomottaknak, s megfosztják jogaitól népem szegényeit. Akik kizsákmányolják az özvegyet, és megrabolják az árvát. Mitévők lesztek majd a látogatás napján, s a vihar idején, amely távolról közeleg? Kihez menekültök majd segítségért, és hol hagyjátok gazdagságtokat? Nem marad más, csak a foglyok közé esni, és a megöltek közé hullani. De ezzel még nem csillapult le a haragja, keze továbbra is ki van nyújtva.
VÁLASZOS ÉNEK
Siralm 2, 1
Ó, mekkora sötétséget borított az Úr haragjában Sion leányára! * Az égből a földre vetette Izrael dicsőségét.
Nem emlékezett lába zsámolyára haragjának napján. * Az égből a földre vetette Izrael dicsőségét.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Bernát apátnak az Énekek énekéről mondott beszédeiből
(Sermo 83, 4-6: Opera omnia, Edit. Cisterc. 2 [1958], 300-302)
Szeretek, mert szeretek; szeretek, hogy szeressek
A szeretet önmagában elegendő, önmagában és önmagáért is kívánatos. Önmagában érdem és jutalom is. A szeretet nem keresi sem okát, sem gyümölcsét önmagán kívül: maga a szeretet gyakorlása a gyümölcs. Szeretek, mert szeretek; szeretek, hogy szeressek. Nagy dolog a szeretet, de csak ha kútfejéhez visszaörvénylik, s ha eredetébe torkollva és forrásával eggyé válva mindig onnan buzog elő, ahonnét szünet nélkül árad. A lélek összes indulata közül, felfogó és érzelmi képességei közül egyedül a szeretet alkalmas arra, hogy benne a teremtmény, ha nem is egyenértékű vagy akár csak hasonló módon is, valami viszonzást nyújtson Teremtőjének. Mert amikor Isten szeret, nem akar mást, mint hogy viszontszeressük: nem másért szeret, csak azért, hogy szeressék; tudva, hogy maga a szeretet boldoggá teszi azokat, akik őt szeretik.
A jegyesi szeretet, sőt az a Jegyes, aki maga a Szeretet, csak viszontszeretetre és hűségre vágyik. Hadd szeressen tehát a menyasszony! Hogyne szeretne a menyasszony, magának a Szeretetnek eljegyzett menyasszonya! Magát a Szeretetet hogyne szeretné!
Méltán lemond minden más érzelemről, és egészen a szeretetnek szentel magából mindent, amit csak vizontszeretetében visszaadhat magának a Szeretetnek. Mert ha mindenestül szeretetté válik is, mi ez annak a Szeretetforrásnak örök áradásához képest? Nem egyforma bőséggel árad ugyanis a szerető ember és maga a Szeretet, a lélek és az Ige, a menyasszony és a Vőlegény, a teremtmény és a Teremtő, hanem úgy, mint a szomjazó és a forrás.
Mi lesz tehát ezek után? Vajon meghiúsul és teljesen semmivé lesz a menyasszony kívánsága, az epekedő lélek vágyakozása, a szerelmes lángolása, a bizakodó reménysége, mert nem képes lépést tartani a futásban az óriással, vagy nem tud édességben versenyre kelni a lépesmézzel, szelídségben a báránnyal, tisztaságban a liliommal, tündöklésben a napsugárral, és szeretetben azzal, aki maga a Szeretet? Nem! Mert ha kevésbé szeret is a teremtmény, mert ő kevesebb, mégis ha egész lényével szeret, semmi sem hiányzik ott, ahol ott van az egész, így szeretni már annyit jelent, mint házastársként élni. Mert nem szerethetne így, ha Jegyese kevésbé szeretné. A kettőnek kölcsönös egyetértése alapján teljes és tökéletes lesz a házassági kötelék. Ki kételkedik abban, hogy az emberi lelket az Ige előbb szerette, és sokkal jobban szerette?
VÁLASZOS ÉNEK
Zsolt 30, 20; 35, 9
Mily nagy a te jóságod, Uram, * Amelyet a téged félőknek tartogatsz!
Házad gazdagságától megittasodnak, gyönyörűséged patakját adod italul nekik. * Amelyet a téged félőknek tartogatsz!
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Szent Bernát apát lelkében felszítottad a házadért való buzgóságot, hogy lángoljon és világítson Egyházadban. Közbenjárására add, hogy lelkülete buzdítson minket, és mindig a világosság fiaiként éljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky