Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Örök fölségű nagy Király,
megtörtél poklot, zord halált,
megváltottad hű népedet,
s ülsz most győzelmi ünnepet:
Atyád jobbjára mennybe szállsz,
öröktől nála volt hazád,
most emberként is elnyered
a kormányt ég és föld felett.
A hármas embernemzedék:
eget nyerők és földi nép,
s melyet sötétség, éj borít
nevedre térdre hull ma mind.
Reszketve nézik angyalok,
az embersors hogy változott:
vétett és tisztított a test,
s Krisztusban égi trónra lelt.
Ó, Jézus, szívünk óhaja,
te légy jutalmunk, ég Ura,
ki győzve földi élveken
uralkodol már mindenen.
Alázattal megkérlelünk,
bocsáss meg minden bűnt nekünk,
emeljen fel magas kegyed,
s szívünket égbe elvezesd.
Ha majd felhőkön hirtelen
dicsőn ítélni megjelensz,
elvetve méltó büntetést
Atyánk házába visszavégy!
Ki győztesen az égbe szállsz,
Jézus, szavunk most téged áld,
Atyát s a Lelket egyaránt
időtlen századok során. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *
mert örökké szeret minket.
Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr, *
akiket megmentett az ellenség kezéből,
és akiket minden tájról összegyűjtött, †
napkeletről és napnyugatról, *
északról és délről.
Bolyongtak a pusztában, a sivatagban, *
lakott város felé utat nem találtak.
Az éhségtől és a szomjúságtól *
szinte elepedt a lelkük.
Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *
aki szorult helyzetükből kiragadta őket.
Egyenes úton vezette őket, *
hogy lakott városba jussanak.
Adjanak hálát az Úrnak jóságáért, *
az emberek fiaival tett nagy csodáiért,
mert bő vizet adott a szomjazóknak, *
és az éhezőket jóllakatta.
Sötétben, a halál árnyékában ültek, *
nyomorultan, vasra verve,
mert ellenszegültek Isten szavának, *
a Magasságbeli döntését megvetették.
Ezért alázta meg szívüket szenvedéssel, *
elestek, és nem volt, aki fölsegítse őket.
Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *
aki szorult helyzetükből kiragadta őket.
Kivezette őket a sötétből, a halál árnyékából, *
és bilincseiket összetörte.
Adjanak az Úrnak hálát jóságáért, *
az emberekkel tett nagy csodáiért,
mert az érckapukat összetörte, *
és a vas-zárakat összezúzta.
A gonoszság útján balgaságba estek, *
és bűneik miatt nyomorba jutottak.
Megutáltak minden eledelt, *
s már a halál kapujához értek.
Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *
aki szorult helyzetükből kiragadta őket.
Elküldte igéjét, és meggyógyította őket, *
életüket kimentette a pusztulásból,
hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért, *
az emberekkel tett nagy csodáiért,
hogy a dicséret áldozatát bemutassák, *
és ujjongással hirdessék tetteit.
Akik hajóikon mély tengerre szálltak, *
és a nagy vizek hátán végezték munkájukat,
azok láthatták az Úr nagy tetteit, *
és csodáit a mély tengeren.
Szavára szélvihar támadt, *
és hullámok tornyosultak:
Felemelkedtek az égig, †
majd lezuhantak a mélységekig, *
s nagy veszedelmükben már kétségbeestek.
Meginogtak, tántorogtak, mint a részeg, *
és odaveszett minden bölcsességük.
Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *
aki szorult helyzetükből kiragadta őket.
Szellővé csendesítette a vihart, *
a hullámok elcsitultak.
Örültek is a nagy csendességnek; *
így vezette őket az óhajtott kikötőbe,
hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért, *
az emberek fiaival tett nagy csodáiért,
és hogy magasztalják őt a nép gyülekezetében, *
és a vének tanácsában is dicsőítsék.
A folyókat sivataggá tette, *
és a forrásokat szomjas földdé,
a termőföldet pedig szikessé, *
az ott lakók bűnei miatt.
Aztán a pusztát tóvá változtatta, *
a kiszáradt földet vizek forrásává.
Ott telepítette le az éhezőket, *
hogy lakóvárost alapítsanak.
Bevetették földjüket, telepítettek szőlőt, *
és az bőséges termést hozott nekik.
Megáldotta őket, és megsokasodtak, *
és jószágaik számát nem engedte fogyni.
Majd ismét megfogyatkoztak, nyomorba jutottak, *
és gyötrődtek bajtól, szenvedéstől.
De aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja, *
és úttalan pusztán hagyja bolyongani:
az felemelte nyomorából a szegényt, *
és nemzetségüket, mint nyájat megsokasította.
Látják ezt az igazak, és örvendeznek, *
ám bezárul minden gonosz ajka.
Ki olyan bölcs, hogy felfogja ezt, *
és megértse az Úr szeretetét?
Isten új életre hívott minket, alleluja.
Jézus Krisztusnak a halálból az élő reményre való feltámasztása által, alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent János apostol harmadik levele
Járjunk az igazság útján!
Én, „az öreg”, kedves Gájuszomnak, akit az Igazságban szeretek.
Kedvesem, kívánom, hogy minden sikerüljön neked, és egészséges légy testben is, lélekben is. Nagyon örültem, amikor testvérek érkeztek, és tanúsították, hogy igaz vagy, s az igazság útján jársz. Nincs nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy gyermekeim az igazság útján járnak.
Kedvesem, te helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, kivált az idegenek iránt. Ez bizonyítja szeretetedet az Egyház színe előtt; jól teszed, ha ezentúl is Istenhez méltó útravalóval bocsátod őket útnak. Mert az ő nevéért keltek útra, s a pogányoktól nem fogadtak el semmit. Ezért ezeket az embereket nekünk kell befogadnunk, hogy munkatársaik legyünk az Igazság szolgálatában.
Írtam valamit az Egyháznak, de Diotrefész vezetésre törekszik, nem fogad el minket. Ezért, ha majd megérkezem, szóba hozom viselt dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az Egyházból.
Kedvesem, ne a rosszat utánozd, hanem a jót. Aki a jót teszi, az Istentől van, aki a rosszat teszi, az nem látta az Istent. Demetriusz mellett mindenki, még maga az Igazság is bizonyságot tesz; mi is tanúskodunk, és te tudod, hogy igaz a tanúságunk.
Még sok mindent tudnék neked írni, de nem akarom neked tintával és nádtollal írni. Remélem, hogy rövidesen látlak, és akkor élőszóval beszélgetünk. Béke veled! Üdvözölnek barátaid. Üdvözöld barátainkat, név szerint.
VÁLASZOS ÉNEK
3 Jn 11; 1 Pét 2, 19
Ne a rosszat utánozd, hanem a jót. * Aki a jót teszi, az Istentől van, alleluja.
Érdemet szerez, aki Istenre való tekintettel türelmesen elviseli a fájdalmat. * Aki a jót teszi, az Istentől van, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Boldog Apor Vilmos győri püspök haláláról
(1945. évi egyházmegyei körlevél 4-7. oldal)
A jó pásztor életét adja juhaiért
Nagypéntek volt az a nap, amelyen a világ Üdvözítője életét áldozta azokért, akikről előző napon így emlékezett meg főpapi imájában: Atyám,… tieid voltak és nekem adtad őket. … akiket nekem adtál, megőriztem azokat. És Nagypéntek volt az a nap, amelynek alkonyán az isteni Mester hűséges szolgája életét adta azokért, akiket a gondviselés ezekben a nehéz órákban reá bízott: Életét adta, de megőrizte azokat.
Erkölcsi bátorságát, különösen azokban az időkben mutatta meg, amikor sok ártatlannak igazságtalan és embertelen üldözését látta. Nem tekintve semmi kockázatot, védelmébe vette az üldözötteket. És ugyanezzel a bátorsággal áll ki Nagypénteken a rábízottak testi-lelki védelmében, amikor a halálát okozó lövések érték.
A test erőtlen, a lélek azonban erős. A válságos állapotban vergődő sebesült püspök mindvégig nyugodt, panasz nem hagyja el ajkát, lelkét már az istenközelség érzései ihletik, amikor a szentségeket felveszi.
Húsvét ünnepének utolsó órája is lepergett. Győr püspöke hazaindul az örökkévalóságba. Szavai már a végső búcsút vevő főpásztor fohászai:
„Még egyszer üdvözlöm a papjaimat. Köszönöm szerető ragaszkodásukat, és kérem, tartsanak meg emlékezetükben. Legyenek hűek az Egyházhoz, hirdessék bátran az Evangéliumot. Segítsék romjaiból felépíteni szerencsétlen magyar hazánkat. És vezessék vissza az igaz útra szegény félrevezetett népünket.
Istenem, Atyám, a te kezedbe ajánlom testemet, lelkemet! Jézus, Mária, Szent József, legyetek énvelem, most és halálom óráján! Jézus Szentséges Szíve, bízom benned!
Felajánlom összes szenvedésemet engesztelésül a saját bűneimért, de felajánlom papjaimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem az Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül. Azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek.
Felajánlom szenvedésemet az édes magyar hazáért és az egész világért.
Szent István, könyörögj, a szegény magyarokért!”
Az isteni Gondviselésnek úgy tetszett, hogy magához vegye a főpásztort és atyát, de ugyanakkor mindörökre híveinek adta, mint az önfeláldozás hősi példaképét. Ezt köszönjük meg a Háromszemélyű egy Istennek, aki csodálatos az ő műveiben, és akinek a neve legyen áldott mindörökké.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Tessz 2, 8; Jn 15, 13
Nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. * Annyira megszerettünk benneteket, alleluja.
Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint aki életét adja barátaiért. * Annyira megszerettünk benneteket, alleluja.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Boldog Apor Vilmos püspöknek megadtad, hogy életét feláldozza juhaiért. Közbenjárására add meg nekünk, hogy szent akaratodhoz mindig hűségesek legyünk, és testvéreink üdvösségén fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky