Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Már leszáll az éj homálya,
minden sötét ködbe hull,
de ég egy mécs tiszta lángja,
így akarta ezt az Úr.
Éjjel születik Szent János,
földre szállnak csillagok,
éjjel merül vízbe János,
gyászt hoznak a csillagok.
Ebből értsd, hogy szíve izzás,
hős szeretetáradat,
ebből tudd, hogy ajka forrás,
melyből csodás méz fakad.
A jók szívét szeretettel
üdvösségre vezeti,
a gyarlókat megfenyítve
pokolból ragadja ki.
A szegényt pénzzel segíti,
az árvának bőven ad,
a jót nem hagyja pihenni,
így jó híre megmarad.
Szent Jánosnak érdeméért,
Istenünk, Három Személy,
add meg lelkünk tiszta fényét,
és szívünkben csak te élj. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *
irgalma örökké megmarad.
Ki tudná elmondani az Úr hatalmas tetteit, *
dicséretét hiánytalanul hirdetni ki képes?
Boldog, aki megtartja a törvényt, *
akinek tettei mindenkor igazak.
Gondolj ránk, Urunk, hiszen szereted népedet, *
látogass hozzánk segítségeddel;
hadd lássuk választottaid boldogságát, †
hadd örvendjünk nemzeted örömének, *
és dicsekedjünk örökségeddel.
Atyáinkkal együtt mi is vétkeztünk, *
bűnbe estünk, gonoszat cselekedtünk.
Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, †
mérhetetlen irgalmadra nem gondoltak, *
és lázadoztak, amikor elérték a Vörös-tengert.
De az Úr megszabadította őket nevéért, *
hogy megismertesse hatalmát.
Rákiáltott a Vörös-tengerre, és az kiszáradt, *
a mély tengeren, akár a pusztán, vezette át őket.
Gyűlölőik hatalmából kimentette őket, *
s megszabadította ellenségeik kezéből.
Sanyargatóikat elnyelte a tenger, *
egy sem maradt életben közülük.
Hittek ezért ígéreteiben, *
és dicséretét énekelték.
De csakhamar megfeledkeztek tetteiről, *
és nem bíztak Isten terveiben.
Telhetetlen vágyra gerjedtek a pusztában, *
a sivatagban Istent kísértették.
Kielégítette akkor sóvárgásukat, *
és torkig jóllakatta őket.
A táborban pártot ütöttek Mózes ellen, *
és Áron ellen, aki az Úr szentje.
De meghasadt a föld, s elnyelte Datánt, *
és eltemette Abiron hadát.
Lobogó láng csapott fel seregük ellen, *
láng emésztette el a bűnösöket.
Borjút öntöttek Hóreb hegyénél, *
és leborultak az arany képmás előtt.
Dicsőségüket fölcserélték *
a füvet legelő borjú képével.
Elfeledték szabadító Istenüket, *
aki Egyiptomban jeleket művelt,
Kám földjén csodákat, *
a Vörös-tengernél félelmetes dolgokat.
Már arra gondolt, hogy eltörli őket, *
ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott.
Ám ő résen állt színe előtt, *
elfordította az Úr haragját, hogy ne ártson nekik.
Semmire sem becsülték a megígért földet, *
nem hittek ígéreteinek.
Zúgolódva ültek sátraik mélyén, *
nem törődtek Isten szavával.
Ekkor fölemelt kézzel megesküdött nekik, *
hogy eltiporja őket a pusztában,
szétszórja nemzetségüket a pogányok között, *
elszéleszti őket messze országokba.
Aztán meg Baalpeort kezdték imádni, *
holt bálványnak adott áldozatból lakomáztak.
Minden tettükkel Istent ingerelték, *
romlás zúdult ezért fejükre.
Fölállt akkor Pinehász, és ítéletet tartott, *
mire megszűnt a csapás.
Ez érdemül számított neki *
nemzedékeken át, mindörökre.
Meriba vizénél is felháborították, *
még Mózest is bajba sodorták,
mert keserűségbe hajszolták lelkét, *
és ő meggondolatlan szóra nyitotta száját.
Nem irtották ki a pogányokat sem, *
noha az Úr meghagyta nekik.
Elvegyültek a pogányok közé, *
és cselekedeteiket eltanulták.
Bálványaik szolgálatára adták magukat, *
és ez lett végül a vesztük.
Saját fiaikat áldozatul adták, *
és lányaikat a démonoknak.
Ártatlan vért ontottak, †
saját fiaik és lányaik vérét; *
Kánaán bálványainak áldozták őket.
Vérrel szennyezték be az országot, †
bemocskolták magukat cselekedeteikkel, *
hitszegőkké váltak tetteik által.
Haragra lobbant akkor népe ellen az Úr, *
és megutálta örökségét.
Pogányok kezére adta őket, *
gyűlölőik uralkodtak rajtuk.
Ellenségeik sanyargatták őket, *
megalázást szenvedtek azok keze alatt.
Újra meg újra mentésükre jött, †
ők azonban szándékaikkal tovább ingerelték, *
és bűneikbe visszaestek.
Ám ismét rátekintett nyomorúságukra, *
és meghallgatta könyörgésüket.
Visszaemlékezett a velük kötött szövetségre, *
nagy szeretettel megkönyörült rajtuk.
Szánalmat ébresztett azok szívében, *
akik fogságba hurcolták őket.
Szabadíts meg minket, Urunk, Istenünk, *
és gyűjts egybe a pogányok közül,
hogy szent nevedet magasztaljuk, *
és dicséreted legyen dicsekvésünk.
Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, †
öröktől fogva mindörökké. *
Az egész nép mondja: „Úgy legyen! Úgy legyen!”
Isten új életre hívott minket, alleluja.
Jézus Krisztusnak a halálból az élő reményre való feltámasztása által, alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent János apostol első leveléből
3, 11-17
A testvérek iránti szeretet
Szeretteim! Ezt az üzenetet halljuk kezdettől fogva: Szeressük egymást! Ne tegyünk úgy, mint Káin, aki a gonosztól való volt, és megölte testvérét. Miért ölte meg? Mert az ő tettei gonoszak voltak, a testvére tettei ellenben igazak.
Ne csodálkozzatok azon, testvérek, hogy a világ gyűlöl benneteket. Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életbe, mert szeretjük testvéreinket. Aki nem szeret, a halálban marad. Aki gyűlöli testvérét, gyilkos, márpedig tudjátok, hogy egy gyilkosnak sem maradandó birtoka az örök élet.
Az (Isten) szeretetét arról ismerjük fel, hogy életét adta értünk. Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért. Hogyan marad meg az Isten szeretete abban, aki – bár bőven van neki a világ javaiból – mégis, amikor látja, hogy testvére szükséget szenved, elzárja előle a szívét?
VÁLASZOS ÉNEK
1 Jn 3, 16. 14
Isten szeretetét arról ismerjük fel, hogy életét adta értünk. * Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért, alleluja.
Mi tudjuk, hogy a halálból átmentünk az életbe, mert szeretjük testvéreinket. * Nekünk is kötelességünk életünket adni testvéreinkért, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Pázmány Péter bíboros szentbeszédeiből
(Prédikációk, Nagyszombat, 1695, 419-426)
Tartsunk bűnbánatot!
Ha a keresztség által úgy megerősíttetnénk a jóban, hogy az általa adott megigazulást többé el nem veszíthetnénk, nem volna szükséges a bűnbánat.
Mivel pedig – Szent Pál tanítása szerint – a keresztség által másodszor nem újulhatunk meg, ha egyszer annak tisztaságát elvesztettük, a bűnbánatot rendelte Isten, hogy általa ismét megtisztuljunk, és Isten kedvébe jussunk. Hogy pedig ennek szükséges voltát világosabban megismerjük, Krisztus nemcsak a bűnbánatra való kötelezettséggel kezdte prédikálását, amikor ily szavakkal kezdett prédikálni: Tartsatok bűnbánatot, hanem tanításában mint legszükségesebb dolgot parancsolta, hogy bűnbánatot tartsunk. Nemcsak azt akarta, hogy az apostolok a Szentlélek vétele után az első prédikációban a bűnbánattartásra kötelezzék hallgatóikat – mint ahogy Keresztelő János tanításának is ez volt a fundamentuma –, hanem világos szavakkal azt is elénk tárta, hogy a keresztség után a bűnök bocsánatának elnyerése és az örök kárhozat elkerülése miatt szükséges a bűnbánat. Azért nem egyszer mondja: Ha bűnbánatot nem tartunk, egyformán mind elveszünk. Másutt azt parancsolja a bűnös embernek, hogy gondolja meg: honnan süllyedt le, és tartson bűnbánatot, mert ha nem tart, kárhozatba taszítják. Ugyanezt mondja a Bölcs, amikor azt írja, hogy ha bűnbánatot nem tartunk, Isten kezébe esünk, pedig rettenetes dolog az Isten kezébe esni.
Ami a gyónást illeti: Isten minden időben megkívánta a bűnös embertől, hogy ha bocsánatot akar nyerni, maga legyen vádolója bűnének.
Amikor édes Üdvözítőnk ítélőszéket kívánt emelni, amelyben magunk tartozunk a papok előtt vallomást tenni bűneinkről, először az apostolokra lehelt, és azt mondta nekik: Vegyétek a Szentlelket! Mintha azt mondta volna: Bizonyos, hogy tibennetek nincs arra hatalom, hogy az Isten ellen való bűnöket megbocsássátok, hanem én teszlek titeket eszközzé az Istennel való kibékülésben. Ezért méltán mondhatjátok, hogy ti üdvözítitek az embereket, mint szolgák és Isten sáfárai. Azért akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad. Kötve lesz a mennyben, amit megkötöztök; oldva lesz, amit feloldoztok.
Mivel pedig az egyházi embernek választania kell a bűnök között, hogy melyeket kell megbocsátania vagy megtartania, szükséges ismernie a bűnök nemét és körülményeit, mert egyébként nem tud választani közöttük. Tehát szükséges, hogy a bűnös ember megvallja és elsorolja bűneit, amelyek lelkiismeretét furdalják.
Tagadhatatlan, hogy az emberi szemérmességnek gátlása van a gyónásban, ezért a néma ördög sokaknak száját befogja az oktalan szeméremmel, hogy meg ne gyónjanak. De hiszem, hogy jobb egy ember előtt örök titok pecsétje alatt megvallani a szégyent, mintsem, hogy az ítélet napján az egész világ előtt kitudódjék, örök gyalázatunkra és kárhozatunkra.
VÁLASZOS ÉNEK
Kol 3, 3-4; 2, 13
Meghaltatok, és életetek Krisztussal el van rejtve az Istenben. * Amikor majd Krisztus, a mi életünk megjelenik, vele együtt ti is megjelentek dicsőségesen, alleluja.
Titeket, akik bűneitek következtében halottak voltatok, vele együtt életre keltett, és megbocsátotta minden bűnötöket. * Amikor.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te megerősítetted Nepomuki Szent János áldozópapot, hogy az Egyház jogait élete árán is védelmezze. Példájára és közbenjárására add, hogy mi is helytálljunk a jog és az igazság védelmében, és vele együtt szentjeid sorába jussunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky