Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
Vagy Húsvét nyolcada utáni köznapokon tetszés szerint:
Örvendj, ég, messzi csillagok,
tenger, föld, nap, tapsoljatok;
kereszthalálból Mesterünk
feltámadt, s benne élhetünk.
Ím, üdvösségünk visszatért,
Bárányunk ontott drága vért,
a bűnhomályból egymaga
lett létünk bátor hajnala.
Halált végzett ki e halál,
gyógyírra bűn, baj itt talál;
erényeink sértetlenül
ragyognak már győztes jelül.
Reményt ad és új kezdetet
e fénylő megváltói tett;
higgyük: mi is feltámadunk,
s mennyben lesz boldog otthonunk.
Fellelkesítnek szent javak,
buzgó imák ujjongjanak;
Húsvétot ünnepeljük itt,
mely nekünk nyújtja kincseit.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Ne bosszankodj a bűnösökre, *
és ne háborogj a gonosztevők miatt,
mert mint a fű, hamar elhervadnak, *
és elszáradnak, mint a zöldellő növény.
Bizakodj az Úrban, és jót cselekedj, *
akkor megmaradsz földeden, és biztonságban élhetsz.
Örömödet az Úrban keresd, *
ő majd teljesíti szíved vágyait.
Bízd sorsod az Úrra, benne remélj, *
és ő gondoskodik rólad.
Napfényre hozza igazságodat, *
és igaz ügyed ragyog, mint a déli napsugár.
Légy csendben, és várj az Úrra, †
ne irigykedj arra, akinek jól megy a sora, *
noha álnokságon jártatja eszét.
Sose bosszankodj, és ne mérgelődj, *
ne is irigykedj, mert az rosszra visz.
A gonosztevők sorsa pusztulás, *
ám azoké lesz a föld, akik az Úrban bíznak.
Egy kis idő, és már nem is lesz a bűnös, *
keresve sem találod helyét.
Ám a szelídek öröklik a földet, *
és élvezik majd a béke áldásait.
Az igaz kárára cselt sző a gonosz, *
és ellene vicsorgatja fogát.
Az Úr azonban kineveti őt, *
mert látja, hogy eljön rá a bűnhődés napja.
Kardot rántanak a gonoszok, *
íjat is feszítenek,
hogy elejtsék a szegényt és a nyomorultat, *
hogy megöljék azokat, akik szentül élnek.
De kardjuk saját szívüket járja át, *
és összetörnek íjaik.
Jobb az igaz ember szűkös birtoka, *
mint a gonosz bővelkedése,
mert szertefoszlik a bűnös hatalma, *
de az igazat pártolja az Úr.
Ismeri az Úr az ártatlanok sorsát: *
örökségük megmarad örökre.
Nem szégyenülnek meg balsors idején, *
s van eledelük ínséges időben.
Mert elvesznek a bűnösök, †
az Úr ellenségei elhullanak, mint a mezők dísze, *
füstként enyésznek el.
Kölcsönt kér a gonosz, de nem adja vissza; *
ám az igaz jó szívvel osztogat.
Mert azoké a föld, akiket Isten megáld, *
s akiket megátkoz, elpusztulnak.
A jámbor ember lépteit az Úr vezérli, *
életútjában kedvét találja.
Még ha elesik is, akkor sem éri baj, *
hiszen az Úr fogja kezét.
Ifjú voltam, s az idő eljárt fölöttem, †
elhagyatott igazat mégsem láttam soha, *
még ivadéka sem jutott koldusbotra.
Mindenkor jószívű, és kölcsönt adni kész, *
áldott lesz ezért sarjadéka is.
Hagyd el a rosszat, s tedd a jót, *
és megmaradsz örökkön-örökké,
mert kedveli az Úr az igazságot, *
és nem hagyja cserben híveit.
A gonoszok elvesznek örökre, *
a bűnösök sarjai semmivé válnak,
ám az igazak öröklik a földet, *
és mindörökké lakni fogják.
Az igaz szája bölcsességet szól, *
és nyelve igazságot beszél.
Isten törvénye él a szívében, *
nem is tétováznak soha léptei.
A hívőre leselkedik a gonosz, *
és arra tör, hogy elvegye életét.
Az Úr azonban nem adja kezére, *
s nem ítéli el, ha majd ítélőszéke elé kerül.
Bízzál az Úrban, s maradj meg az ő útján, †
melléd áll akkor, és a földet elnyered, *
s meglátod a bűnösök vesztét.
Láttam én már gőgös, gonosz embert, *
mint viruló cédrus, fenn hordta fejét.
Térültem-fordultam, és már sehol sem volt, *
kerestem, de helyét sem találtam.
Nézd az ártatlant, figyeld az igazat: *
a békés embernek marad ivadéka.
Ám a gonoszok hamar kipusztulnak, *
megsemmisül a bűnös nemzedék.
Az igazak üdve az Úrtól való, *
az Úr oltalmazza őket szenvedés idején.
Segítségük ő és szabadítójuk, †
a bűnösök közül kiragadja, s megmenti őket, *
mivel reményüket őbelé vetették.
Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg. Alleluja.
A halál nem lesz többé úrrá rajta. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent János apostol első leveléből
2, 12-17
Isten akaratának teljesítése
Gyermekeim, írok nektek, mert bűneitek bocsánatot nyertek az ő nevében, írok nektek, apák, mert megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írok nektek, ifjak, mert legyőztétek a gonoszt, írtam nektek, kedves gyerekek, mert megismertétek az Atyát, írtam nektek, apák, mert megismertétek azt, aki kezdet óta van. Írtam nektek, ifjak, mert erősek vagytok, az Isten tanítása bennetek van, és legyőztétek a gonoszt.
Ne szeressétek a világot, sem azt, ami a világban van! Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete, mivel minden, ami a világban van: a test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége nem az Atyától van, hanem a világból. De a világ elmúlik a kívánságaival együtt. Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Jn 2, 17. 15
A világ elmúlik kívánságaival együtt. * Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre, alleluja.
Ha valaki szereti a világot, nincs meg benne az Atya szeretete. * Csak aki az Isten akaratát teljesíti, az marad meg örökre, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Bernát apát beszédeiből
(Sermo 17 in psalmum Qui habitat, 4, 6; Opera omnia 4, 489-491)
Szorongattatásában mellette állok
Szorongattatásában mellette állok, mondja az Isten; és én akkor a szorongatás helyett mi mást keressek? Nekem jó az Istennel lennem, sőt az Úristenbe helyeznem reményemet, mert maga mondja: Megszabadítom, és dicsőséget adok neki.
Szorongattatásában mellette állok. Gyönyörűségem ugyanis az emberek fiaival lennem. Emmánuel, velünk az Isten. Leszállott, hogy közel legyen a megtört szívűekhez, hogy velünk legyen szorongatásunkban. De eljön az idő, midőn a felhőkön elragadtatunk a magasba Krisztus elé, és így örökké az Úrral leszünk, de csak akkor, ha arra törekszünk, hogy már most velünk legyen, hogy útitársunk legyen az, akitől a jövendő hazát várjuk, sőt hogy út legyen számunkra, aki majd hazánkká lesz.
Jobb nekem a szorongatás, ha velem vagy, Uram, mint a királyság, a lakoma vagy a dicsőség tenélküled.
Inkább akarlak ölelni, Uram, a gyötrelemben, és veled lenni a tüzes kemencében, mint nélküled élni akár a mennyben is. Hiszen rajtad kívül kim van az égben? Hogyha veled vagyok, semmi sem kell nekem a földön. Az aranyat tűzben vizsgálják meg, az igazaknak a szorongatás próbáját kell kiállniuk. De te ott is velük vagy, Uram; jelen vagy ott is azok körében, akik a te nevedben gyűltek össze, amint ott voltál hajdan a három ifjúval is.
Miért remegjünk hát, miért késlekedjünk, miért meneküljünk ettől a kemencétől? Félelmetes a tűz, de velünk az Úr a szorongatásban. Ha Isten velünk, ki ellenünk? Ugyanúgy mondhatjuk: Ha ő kiment bennünket, ki fog kiragadni az ő kezéből? Tényleg, ki ragadhatna ki az ő kezéből? Végül is, ha ő megdicsőít, ki hozhat ránk gyalázatot? Ha ő felmagasztal, ki az, aki megalázhat?
Hosszú élettel áldom meg. Mintha nyilvánvalóan mondaná: Tudom, mit kíván, tudom, mire szomjazik, mit akar megízlelni. Aranynak, ezüstnek nincsen számára értéke, gyönyör nem izgatja, kíváncsiság nem érdekli, földi méltóság nem vonzza. Mindezt hátránynak tekinti, mindezt elveti, és szemétnek tartja. Magát egészen kiüresítette, és nem engedi, hogy olyan dolgok kössék le, amelyekről tudja, hogy úgysem elégíthetnék ki teljesen. Nem feledi, hogy kinek a képére van alkotva, hogy mily nagyra hivatott. Méltatlannak tartja, hogy kis dolgokban gyarapodjék a legnagyobbak rovására.
Tehát hosszú élettel áldom meg, mert nem elégítheti ki őt más, csak az igazi, csak az örök fényesség, amelynek hosszúsága nem ér véget, ragyogása nem ismer alkonyt, és boldogsága mindig édes.
VÁLASZOS ÉNEK
Ez a szent mindhalálig harcolt Istenének törvényéért, nem félt a gonoszok szavától, * Mert életének alapja szilárd kőszikla volt, alleluja.
Megvetette életét a földön, és eljutott a mennyei országba. * Mert életének.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Add, Istenünk, hogy Egyházad Szent Pongrác vértanú támogatásában bizakodva örvendjen, és dicsőséges közbenjárása révén a te odaadó szolgálatodban kitartson. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky