Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen.
HIMNUSZ
Ez most a kedvező idő,
kegyelmek napja ránk ragyog:
a lankadt földre hozza már
a böjt a boldog gyógyulást.
Krisztus nagy fénye tündököl,
üdvünknek nyitja napjait,
míg bűnnel sebzett szíveket
fegyelme gyógyít, jóra int.
Urunk, tarthassunk üdvösen
testben-lélekben böjtöket,
s utunkon biztos fény legyen
örök Húsvétod öröme.
Kegyes Háromság, tégedet
imádjanak már mindenek,
s kiket megújít nagy kegyed,
zengjük dicső, új éneked. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, hallgasd meg könyörgésemet, *
és kiáltásom jusson eléd!
Ne rejtsd el előlem arcodat; †
megpróbáltatásom napján *
fordítsd felém füledet!
Amikor csak segítségül hívlak, *
sietve hallgass meg engem!
Napjaim elenyésznek, mint a füst, *
csontjaim, mint a parázs, izzanak.
Szívem olyan, mint a lekaszált és kiszáradt fű, *
kenyeremet megenni is elfelejtem.
Hangos sóhajtozásom közben *
húsom csontomra sorvadt.
Hasonlóvá lettem a sivatagi pelikánhoz, *
olyan vagyok, mint a romokon ülő bagoly.
És úgy virrasztok, *
mint a magányos veréb a háztetőn.
Ellenségeim egész nap gyaláznak, *
akik egykor dicsértek, most nevemmel átkozódnak.
Kenyér helyett hamut eszem, *
és italomat könnyel vegyítem
haragod és neheztelésed miatt, *
mert magasba emeltél, és most földre sújtasz.
Napjaim olyanok, mint a megnyúlt árnyék, *
és én, mint a fű, elszáradok.
De te, Uram, örökre megmaradsz, *
és emléked is él nemzedékről nemzedékre.
Kelj fel, és könyörülj meg Sionon, *
mert eljött az idő, hogy megkönyörülj rajta.
Még köveiben is gyönyörködnek szolgáid, *
romjain is szánakoznak.
A nemzetek félve tisztelik majd nevedet, Uram, *
és minden király vallja dicsőségedet;
mert felépíti az Úr Siont, *
és megjelenik dicsőségben.
A szegények imádságát meghallgatja, *
és nem veti meg könyörgésüket.
Írják le mindezt az eljövendő nemzedéknek, *
a születendő nép is magasztalja az Urat:
Mert letekint szentélyének magasából, *
az Úr az égből földünkre tekintett,
hogy meghallja a rabok sóhaját, *
és megmentse a halálra szántakat;
hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, *
és Jeruzsálemben dicsőségét,
mikor majd a népek egybegyűlnek, *
és az országok, hogy szolgáljanak az Úrnak.
Erőm megtört az úton, *
megrövidültek napjaim.
De így fohászkodom: „Istenem, †
ne ragadj el életem delén, *
a te éveid nemzedékről nemzedékre tartanak.
Kezdetben te alkottad a földet, *
és az ég is a te kezed műve.
Ezek elenyésznek, de te megmaradsz, †
elavulnak, mint a ruha, *
változnak, mert mint az öltözetet váltod őket.
Te azonban ugyanaz maradsz, *
és éveid el nem fogynak.
Szolgáid fiai itt lakhatnak, *
és ivadékuk színed előtt biztonságban él.”
Íme, most van a kellő idő,
Most van az üdvösség napja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Leviták könyvéből
19, 1-18. 31-37
Az embertársakra vonatkozó törvények
Az Úr így szólt Mózeshez: „Szólj Izrael fiainak egész közösségéhez, és mondd meg nekik:
»Legyetek szentek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok!
Mindenki tisztelje anyját és apját!
Tartsátok meg szombatomat! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Ne forduljatok a bálványok felé, és ne öntsetek magatoknak ércből isteneket! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Ha közösségi áldozatot mutattok be az Úrnak, úgy ajánljátok fel, hogy kedves legyen! Az áldozat napján vagy másnap kell elfogyasztani; ami harmadnapra marad belőle, azt el kell égetni tűzön. Ha harmadnap esztek belőle, az már romlott étel, s nem kedves többé. Aki eszik belőle, az viselje bűne terhét, mivel megsértette az Úr szentségét. Az ilyet ki kell irtani népéből.
Amikor majd aratjátok földetek termését, ne vágjátok le a föld színéig! Ne szedd össze aratás után az ott maradt kalászokat, ne böngészd át szőlőtőkéidet, és ne szedegesd föl a fürtről lehullott szemeket! Hagyd ott a szegénynek és az idegennek! Én vagyok az Úr, a te Istened.
Senki közületek ne lopja meg, ne vezesse félre, és ne csalja meg a népéből valót! Ne esküdjetek hamisan a nevemre, mert azzal megszentségteleníted Istened nevét! Én vagyok az Úr.
Ne használd ki, és ne zsákmányold ki embertársadat!
A munkás bére ne maradjon nálad másnap reggelig! Ne átkozd a némát, és ne tégy akadályt a vak útjába, hanem féld Istenedet! Én vagyok az Úr.
Ne légy igazságtalan az ítélkezésben! Ne kedvezz a gyengének, és ne engedd, hogy a hatalmas elszédítsen: igazság szerint ítélkezz embertársad fölött! Ne rágalmazd tieidet, és ne törj embertársad vérére! Én vagyok az Úr.
Ne táplálj gyűlöletet szívedben testvéred iránt! Fedd meg embertársadat, s akkor nem osztozol bűnében! Ne légy bosszúálló, és ne gyűlölködj néped fiaival! Szeresd embertársadat, úgy mint magadat! Én vagyok az Úr.
Ne forduljatok halottlátókhoz, ne keressétek fel a jósokat, mert beszennyezitek magatokat! Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Becsüld meg az ősz fejet, add meg a tiszteletet az öregnek, és féld Istenedet! Én vagyok az Úr.
Ha idegen lakik veletek földeteken, ne bántsátok! A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
Ne legyetek igazságtalanok az ítélkezésben, a hosszmérték, a súlymérték és az űrmérték használatában! Legyen hiteles a mérleged, hiteles a súlyod, hiteles a mértéked, hiteles a vékád! Én vagyok az Úr, aki kihoztalak benneteket Egyiptom földjéről.
Tartsátok meg minden törvényemet, minden parancsomat, és éljetek szerintük! Én vagyok az Úr.«”
VÁLASZOS ÉNEK
Gal 5, 14. 13; Jn 13, 34
Az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd embertársadat, mint saját magadat; * A Lélek szeretetében szolgáljatok egymásnak!
Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást. * A Lélek.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Nagy Szent Leó pápa beszédeiből
(Sermo 10 in Quadragesima, 3-5: PL 54, 299-301)
A szeretet dicsérete
János evangéliumában az Úr így szól: Arról tudják majd meg rólatok, hogy tanítványaim vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt. Ugyanez az apostol a levelében pedig így ír: Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van, és mindenki, aki szeret, Istentől való, és ismeri Istent. Aki nem szeret, az nem ismeri az Istent, mert az Isten a szeretet.
Tekintsenek tehát a hívők a lelkükbe, és őszintén vizsgálják meg szívük legrejtettebb érzelmeit. Ha azt látják, hogy bensejükben ott van már valami a szeretet gyümölcseiből, akkor ne kételkedjenek, hogy bennük van az Isten; s hogy az ilyen fönséges vendég befogadására egyre alkalmasabbakká legyenek, gyakorolják az irgalmasság cselekedeteit mindig bőségesebben.
Mivel Isten a szeretet, semmiféle határa nem lehet a szeretetnek, mert nem lehet határok közé szorítani az Istenséget.
Szeretteim, ennek az irgalmas szeretetnek a gyakorlását a jelen napok kiváltképpen is sürgetik. Nem mintha nem lenne minden idő alkalmas ennek gyakorlására, de most azok, akik a testük és a lelkük megszentelésével készülnek megünnepelni az Úr húsvétját, leginkább erre a kegyelemre igyekezzenek szert tenni, amely minden erény teljessége, és befedi a bűnök sokaságát.
És ezért, amikor ezt a mindennél fönségesebb szent titkot készülünk megünnepelni, amellyel Jézus Krisztus vére megsemmisítette gonoszságainkat, legelőször is az irgalmasság cselekedeteivel hozzunk áldozatot: hogy amit Isten jóságából elnyertünk, abban mi is részesítsük az ellenünk vétkezőket.
Legyünk most jószívűbbek és bőkezűbbek a szegényekhez és azokhoz, akik gyengék és tehetetlenek, hogy sokak ajka hálálkodjék Istennek, és böjtölésünk érdemét a szegények megvendégelése támogassa. Ugyanis nincs más istenes cselekedet, amellyel a hívek annyi örömet szerezhetnének az Úrnak, mint az ő szegényeihez lehajló szolgálat. Ahol Isten az irgalmasság cselekedeteire talál, ott a saját jóságának a képmását ismeri fel.
Senki se féljen, hogy megfogyatkoznak a javai, ha másokra költi azt, hiszen már maga a jótékonykodás is igen nagy kincs, de az anyagiak sem fognak hiányozni a jótékonysághoz ott, ahol Krisztus az, aki bennünket táplál, és Krisztus az, akit táplálunk. Minden jótékonykodásban ott van annak a keze, aki, ha megtöri a kenyeret, megszaporítja azt, és megosztva megsokasítja azt.
Aggodalom nélküli és jókedvű legyen az, aki alamizsnálkodik: hiszen akkor jut a legnagyobb nyereséghez, amikor a legkevesebbet tartja vissza önmagának, amint Szent Pál apostol is mondja: Aki pedig magot ad a magvetőnek, és kenyeret táplálékul, megsokasítja vetésteket, és megszaporítja jótékonyságtok gyümölcsét, a mi Urunk, Jézus Krisztusban, aki él és uralkodik az Atyával és a Szentlélekkel mindörökkön- örökké. Ámen.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Lk 6, 38; Kol 3, 13
Adjatok, és akkor ti is kaptok; * Jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel mérnek öletekbe.
Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak. * Jó, tömött.
OLVASMÁNY
Endrédy Vendel zirci apátnak a Könnyező Szűzanyához mondott imájából
(Emlékkönyv a győri jubileumi Mária-ünnepségekről, 1697-1947. 28-29)
Megmutattad szeretettől gyötrődő szívedet
Urunk, Jézus! Hálás és esedező lélekkel ünnepeljük Szűzanyánk keserves sírásának emlékezetét. Te a csodáidat nem látványosságnak szánod, hanem kegyelemnek választottaid számára. Amikor Édesanyád képével csodát tettél, nagy kegyelemben részesítettél bennünket. Már maga a csoda is irgalmasságod jótéteménye. Igaz ugyan, hogy boldogabbak, akik nem látnak, és mégis hisznek, de te, Urunk, jóságosan megszánod kishitűségünket, és szemmel láthatóan megmutatod, hogy feltétlen ura vagy a természetnek. Édesanyád képe véres könnyeket hullat, hívő és hitetlen látja-nézi három óra hosszat, majd kendővel itatják fel a vért. Ilyenkor azután rád ismerünk, Urunk, a vizet borrá változtató, a kenyérszaporító, tengeren járó, vakot-sántát meggyógyító, ördögöt űző, leprást tisztító, halottat támasztó és a végén a saját halálán is diadalmaskodó önmagadra. Édesanyád képén is megrendülve szemléljük a csodát, de ugyanakkor megerősíted hitünket minden tettedben. Légy áldott ezért, Urunk! Mintha hallanánk tőled a szavakat: Itt van Anyám véres könnye, jöjjetek, fogjátok fel, és ne legyetek hitetlenek, hanem hívők. Térdre is hullunk, és Tamással mondjuk: Én Uram, én Istenem!
A csodánál is nagyobb jót tettél velünk, Urunk, annak módja által. Minden csoda, amelyet Szűzanyád által teszel, külön ajándék nekünk. Te magad biztatsz bennünket, hogy menjünk csak hozzá, úgy hallgatod meg legbiztosabban kéréseinket.
Hozzád fordulunk tehát, jó Anyánk. Te itt nem gyógyítottál betegeket, hanem véres könnyeket hullattál. Sírtál értünk. Megmutattad szeretettől gyötrődő szívedet. Ez mindennél nagyobb vigasztalást és erőt jelent számunkra, mert megmutattad, hogy te jobban szeretsz bennünket, mint mi magunkat. Neked véresen fáj az Istennek rajtunk kárba veszett szeretete. Ó, síró Szűzanyánk! Taníts meg minket is sírni. Mert mi nem tudunk jól sírni. Sírunk, amikor nem érdemes, és nem sírunk, amikor kellene. Taníts meg siratni a lelkek eldurvulását, a szívek megkeményedését, sirassuk meg mulasztásainkat, anyagiasságunkat, evilágiasságunkat, türelmetlenségünket és minden bűnünket, hogy a könnyek árjában megtisztultak és szent Fiadhoz hűségesek legyünk.
VÁLASZOS ÉNEK
Vérgyöngy a képeden, ó, Szűzanyánk, fölszedem hű szíved kincse gyanánt. * Bűnömet én is könnyel siratom: lábad elé mind lerakom.
Könnyedet Jézusunk küldi nekünk, sírjon a vétkein bús nemzetünk! * Bűnömet.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Urunk, Jézus Krisztus, te úgy akartad, hogy a Boldogságos Szűz Mária mindenkor segítségünkre siető anyánk legyen. Engedd, hogy akik kegyképét tisztelettel köszöntjük és anyai oltalmát szüntelenül kérjük, az örökkévalóságban megváltásod gyümölcsét elnyerjük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky