A bírák könyvéből

4, 1-24

Debora és Bárák

Ehud bíró halála után Izrael fiai újra azt tették, ami gonosznak számít az Úr szemében. Ezért az Úr Jábinnak, Kánaán királyának kezébe adta őket, aki Hacorban uralkodott. Seregének Sziszera volt a vezére, aki a népek Harosetjében lakott. Izrael fiai az Úrhoz könyörögtek, mert Jábinnak kilencszáz vasszekere volt, és húsz év óta keményen sanyargatta Izrael fiait.

Ebben az időben Lappidot felesége, Debora prófétaasszony bíráskodott Izraelben. Ráma és Bétel között, Efraim hegyén ült törvényt, a Debora-pálmafa alatt, és Izrael fiai hozzá mentek peres ügyeikkel. Elküldött, és magához hívatta a naftalibeli Kedesből Abinoám fiát, Bárákot, és így szólt hozzá: „Ezt parancsolja az Úr, Izrael Istene: »Menj fel a Tábor hegyére, és vigyél magaddal tízezer embert Naftali és Zebulon fiai közül. Felvonultatom ellened a Kison patakhoz Sziszerát, Jábin seregének vezérét, szekereivel és csapataival együtt, és a kezedbe adom.«”

Bárák így válaszolt neki: „Ha velem jössz, elmegyek, ha azonban nem jössz velem, nem megyek, mert nem tudom, hogy az Úr angyala melyik napon viszi sikerre ügyemet.” „Veled megyek – válaszolta neki –, de utadon nem a tiéd lesz a dicsőség, mert az Úr egy asszonynak adja kezébe Sziszerát.” Debora útnak indult, és elment Bárákkal Kedesbe. Itt Bárák összehívta Zebulont és Naftalit. Tízezer ember követte, s Debora is vele ment. A kenita Héber elvált Káin törzsétől és Hobabnak, Mózes apósának fiaitól, és a Szaannim tölgy mellett ütötte fel sátrát, nem messze Kedestől. Sziszerának hírül vitték, hogy Abinoám fia, Bárák fölvonult a Tábor hegyére. Sziszera erre összehívta szekereit, a kilencszáz vasszekeret és összes csapatát a népek Harosetjéből a Kison patakhoz. Erre Debora így szólt Bárákhoz: „Indulj, mert elérkezett az a nap, amikor az Úr kezedbe adja Sziszerát. Az Úr előtted halad!”

Bárák levonult a Tábor hegyéről, s tízezer ember követte. Az Úr félelmet keltett Sziszerában, szekereiben és egész seregében Báráktól, úgyhogy Sziszera leszállt szekeréről, és gyalog menekült. Bárák pedig a nemzetek Harosetjéig üldözte a szekereket és a sereget, Sziszerának egész seregét kardélre hányták, nem menekült meg egyetlen ember sem.

Sziszera közben a kenita Héber feleségének, Jáelnek sátra felé menekült gyalog. Hacor királya, Jábin és a kenita Héber háza között ugyanis béke volt. Jáel Sziszera elé ment, és így szólt hozzá: „Térj be, uram, térj be hozzám, és ne félj!” Betért tehát a sátrába, és ő betakarta egy szőnyeggel. Így szólt hozzá Sziszera: „Kérlek, adj egy kis vizet, mert szomjas vagyok.” Megnyitotta hát a tömlőt, amelyben aludttej volt, inni adott neki, aztán újra betakarta. „Állj ki a sátor ajtajához – mondta neki –, s ha valaki jön, és megkérdezi tőled: »Van-e itt valaki?«, feleld azt, hogy nincs!”

Ám Jáel, Héber felesége, fogott egy sátorcöveket, a kezébe meg vett egy kalapácsot, csendesen mellé osont, a cöveket a halántékába verte, úgyhogy odaszegezte a földhöz. A fáradtságtól ugyanis mélyen aludt, így halt meg. Közben odaért Bárák, aki üldözőbe vette Sziszerát. Jáel eléje ment, és így szólt hozzá: „Gyere, megmutatom neked azt az embert, akit keresel.” Bement, s Sziszera ott feküdt holtan, a cövek kiállt a halántékából.

Az Úr tehát megalázta ezen a napon Kánaán királyát, Jábint Izrael fiai előtt. Izrael fiainak keze egyre súlyosabban nehezedett Kánaán királyára, Jábinra, egészen addig, amíg teljesen le nem igázták.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 1, 27. 29; 2 Kor 12, 9; 1 Kor 1, 28

Isten azt választotta ki, ami a világ előtt gyönge, hogy megszégyenítse az erőseket, így senki sem dicsekedhet Isten előtt, * Mert az erő a gyengeségben nyilvánul meg a maga teljességében.

Isten a semminek látszókat választotta ki, hogy megsemmisítse azokat, akik valaminek látszanak. * Mert az erő a gyengeségben nyilvánul meg a maga teljességében.

Pázmány Péter bíboros szentbeszédeiből

(Prédikációk, Nagyszombat, 1695. 313-314)

Nincs nagyobb gazdagság, mint a jóság

Mivel az emberek igen szeretik a gazdagságot, azért a Szentlélek – hogy kívánságukat a lelki javak szeretetére, keresésére és őrzésére irányítsa és édesgesse – arra tanít, hogy nincs egyéb igaz gazdagság, amely az embert valóban gazdaggá teszi, csak a jóság és a jámborság. Világos szavakkal mondja Isten, hogy a világ gazdagsága hamis, bizonytalan, csalárd gazdagság. A lelki javakról pedig azt mondja, hogy üdvösséges gazdagság és nagy kincs az Isten félelme. Minden aranynál, minden gazdagságnál hasonlíthatatlanul jobb és értékesebb a mennyei bölcsesség és jóság. Azért a Szentírás sokszor kincsnek, sőt végtelen kincsnek nevezi az igazak jóságát. És Szent Pál az igazakról bátran írja, hogy mindennel gazdagok, mert ami gazdagságot kigondolhat az értelem, mindazzal bővelkednek; mert akármilyen nagy külső szegénységben legyen az igaz ember, bővelkedik olyan kincsekkel, amelyek nem emberi vélekedésből, hanem Isten ítélete szerint igazán gazdaggá tesznek.

Ezt az igazi gazdagságot nevezi Krisztus elrejtett kincsnek és drága gyöngynek, amelyért az okos árus minden külső javait örömmel eladja. Ennek keresésére buzdít, amikor azt parancsolja, hogy gondolatunkat, kívánságunkat és szorgoskodásunkat ne fordítsuk az olyan gazdagság keresésére, melyet a gonosz emberek ellophatnak, a férgek és külső szerencsétlenségek elpusztíthatnak, hanem gyűjtsünk mennyei kincset és gazdagságot, amelyet kedvünk és akaratunk nélkül senki el nem vehet tőlünk, és amelyen megvásárolhatjuk a mennyországot. Szent Pál Krisztus szavát magyarázza és azt mondja, hogy akkor leszünk igazán gazdagok, ha az istenes élet cselekedeteivel bővelkedünk, mert azzal oly kincset szerzünk, amellyel a jövendő jóra alapot rakunk, hogy a halandó élet után az igaz életre jussunk.

Ó, mily nagy kincsek az erkölcsi javak, amelyeken mennyországot vehetünk! Ó, mily drága gazdagság az, melyet úgy őriz Isten bennünk, hogy senki attól meg nem foszthat, ha magunk nem akarjuk. Ó, ti világszerető gazdagok, ha gazdagságot szerettek és kerestek: nincs nagyobb gazdagság, mint a jóság. Ezt keressétek! A fáradságot ne sajnáljátok, értékeiteket ne kíméljétek, hogy arra a gazdagságra jussatok, amelyen a mennyországot megvehetitek. Nem olyan gazdagság ez, amely kevélységre és egyéb feslettségre bátorítana; sem olyan, hogy sok más fogyatkozást vonjon maga után, mint az evilági gazdagság, mellyel rútság, betegség és bolondság lehet együtt, hanem ennek a lelki gazdagságnak, a tökéletes jóságnak olyan ereje van, hogy lelki szépséget, lelki egészséget, lelki bölcsességet, egyszóval minden lelki jót szerez az embernek.

VÁLASZOS ÉNEK

Gal 5, 24-25; Zsolt 26, 4

Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. * Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.

Csak egyet kérek az Úrtól, egy a vágyam: hogy az Úr házában lakjam életem minden napján. * Ha a Lélek szerint élünk, viselkedjünk is a Léleknek megfelelően.