Boldog, aki gondol a szűkölködőre, *

annak az Úr megmentője lesz a rossz napokban.

Megőrzi őt az Úr, és életben tartja, †

boldoggá teszi a földön, *

és nem adja át ellenségei dühének.

Betegágyán segítséget hoz neki az Úr, *

és enyhülést ad minden betegségében.

Így szóltam: „Uram, könyörülj rajtam, *

gyógyíts meg engem, mert vétkeztem ellened!”

Ellenségeim rám átkot szórnak: *

„Mikor hal meg már, és neve mikor vész el?”

És ha egyik bejön, hogy meglátogasson, hazugságot beszél, †

gonoszságát szívébe gyűjti, *

és gyalázni kezd, amikor távozik.

Összesúg romlásomra minden ellenségem, *

rosszat forralnak ellenem:

„Halálos kór van már benne, *

ágynak esett, nem is kel fel soha többé.”

Még barátom is, akiben pedig bíztam, *

aki együtt ette kenyerét velem, sarkát emelte ellenem.

De te, Uram, könyörülj meg rajtam, *

állíts talpra, hadd fizessek meg nekik!

Abból tudom meg, hogy kedvelsz engem, *

ha nem ül diadalt fölöttem ellenségem.

Te pedig engem ártatlanságomért felkaroltál, *

és színed elé állítottál mindörökre.

Áldott az Úr, Izrael Istene, *

öröktől fogva mindörökké! Ámen, ámen!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk, *

biztos segítségünk, amikor szorongatnak minket.

Nem félünk ezért, ha a föld háborog, *

és ha a hegyek a tengerbe zuhannak.

Hadd zúgjanak és áradjanak vizei, *

hadd rengjenek viharától a bércek!

Csörgedező patakok vidítják Isten városát, *

a Magasságbelinek szentséges lakhelyét.

Nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne, *

Isten oltalmazza már kora hajnalban.

Nemzetek tomboltak, országok inogtak; *

az Úr mennydörgő szózatától megrettent a föld.

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit, *

a csodákat, melyeket a földön végbevitt.

Elnémítja a hadakat szerte a világon: †

összetör íjat, lándzsát összezúz, *

a pajzsokat tűzben elégeti.

„Legyen elég, és lássátok be: az Isten én vagyok; *

fölséges a nemzetek közt, fölséges a földön.”

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Nagy és csodálatos minden műved, *

mindenható Urunk, Istenünk.

Hűségesek és igazak útjaid, *

nemzetek Királya!

Ki ne félne, tisztelne téged, Urunk, *

ki ne dicsérné nevedet?

Egyedül csak te vagy a Szent, †

eljön minden nemzet, és színed elé borul, *

mert nyilvánvalóvá lett, ahogyan ítéltél.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Lk 1, 46-55

Magasztalja lelkem az Urat, *

és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.

Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: *

Íme, ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,

mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: *

ő, akit Szentnek hívunk.

Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, *

akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával: *

a kevélykedőket széjjelszórta,

hatalmasokat elűzött trónjukról, *

kicsinyeket pedig felmagasztalt;

az éhezőket minden jóval betölti, *

a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt: *

megemlékezett irgalmáról,

melyet atyáinknak hajdan megígért, *

Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.