Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Pásztorok áldott főpásztora, Krisztus,
szent követődnek ünnepelve napját
tárjuk eléd most lelkes énekünkkel
hódolatunkat.
Szolgálni hívtad egykor ezt a férfit,
s pappá nevelve, magad mellé vetted,
szent közösséged kegyes szívű, gondos
támasza így lett.
Nyájadnak őre, pásztoraid tükre,
fénye a vaknak, elesettnek atyja,
lankadók lelke, mindeneknek mindig
mindene volt ő.
Krisztus, a jókat jutalmul az égben
megkoronázod; minekünk is add meg,
hogy pásztorunkat, nyomdokain járva,
mennybe kövessük.
Himnusszal áldjuk mindeneknek Atyját,
felmagasztalván, Isten Fia, téged,
Szentlélek Istent ugyanúgy dicsérjük
szerte a földön. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Az Úr nagy jóságát énekelem szüntelen, *
nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségét.
Így szóltam ugyanis: †
„Örökké tart a te irgalmad, *
hűségedet szilárddá tetted a mennyben.”
„Választottammal szövetséget kötöttem, *
megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:
Örökre megerősítem ivadékodat, *
és nemzedékről nemzedékre építem trónodat.”
Magasztalják csodás tetteidet az egek, Uram, *
a szentek közösségében pedig hűségedet.
A fellegekben van-e az Úrhoz hasonló, *
az Isten fiai közül ki mérhető az Úrhoz?
Szentjeinek gyülekezetében félelmetes az Isten, *
félelmetesebb és nagyobb, mint akik körülveszik.
Uram, mindenható Isten, ki hasonló hozzád? *
Hatalmas vagy, Uram, és körülvesz a hűség.
Te uralkodol a háborgó tengeren, *
te csendesíted le vad hullámait.
Megfékezted, mint a megsebzett Ráhábot, *
erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.
Tied az ég, és tied a föld, *
te alapoztad meg a földkerekséget és annak teljességét.
Észak és Dél a te alkotásod, *
nevednek ujjong a Tábor és a Hermon.
Hatalmas a te karod, *
kezed erős, jobbod dicsőséges.
Trónod alapja a jog és az igazság, *
színed előtt jár az irgalom és a hűség.
Boldog a nép, amely tud ünnepelni, *
és arcod fényében járhat, Uram.
Egész nap nevednek örvendeznek, *
és igazságod felmagasztalja őket.
Te vagy minden erősségünk dísze, *
és jóvoltodból felemelkedik fejünk.
Mert az Úrtól van a mi pajzsunk, *
és Izrael Szentjétől a királyunk!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Egykor látomásban így szóltál szentjeidhez: †
„Segítségemet egy hősnek adtam, *
választottamat a népből fölemeltem.
Szolgámra, Dávidra rátaláltam, *
és szent olajommal fölkentem őt.
Erős támasza kezem lesz, *
karom teszi őt erőssé!
Ellensége semmire sem megy vele, *
és a gonoszság fia el nem nyomhatja őt.
Megsemmisítem támadóit szeme előtt, *
és megverem gyűlölőit.
Hűségem és szeretetem kíséri őt, *
és nevemben feje magasra emelkedik.
Kezét ráteszem a tengerre, *
és jobbját a folyamokra.
És ő engem így szólít: Atyám vagy, *
Istenem és szabadító Kősziklám!
Én pedig elsőszülöttemmé teszem őt: *
fölségessé a földi királyok között.
Szeretetem iránta örökké megmarad, *
és állandó lesz vele szövetségem.
Örök időkre fenntartom ivadékát, *
és trónusa örökké áll, mint az ég!”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
„De ha fiai elhagyják törvényemet, *
és nem járnak tanításom útján,
ha megszegik rendelkezéseimet, *
és nem tartják meg parancsaimat:
vétkükre vesszőm lesz a válasz, *
gonoszságukra pedig verés!
Szeretetemet azonban nem vonom meg tőle, *
és hűségemet meg nem változtatom.
Nem bontom fel szövetségemet, *
és amit ajkam mondott, vissza nem vonom.
Megesküdtem egyszer szentségemre, *
és Dávidnak hazudni nem fogok:
Ivadéka fennmarad örökké, *
trónja szilárd színem előtt, mint a nap,
és áll örökké, miként a hold, *
hűséges tanúm az égen!”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Isten feltámasztotta Krisztust a halálból, alleluja.
Hogy legyen hitünk és reményünk Istenben, alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent János apostol első leveléből
5, 1-12
A mi hitünk győzelem a világ fölött!
Szeretteim! Mindenki, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, az Isten szülötte; és aki a szülőt szereti, szereti szülöttét is. Abból tudjuk meg, hogy szeretjük Isten gyermekeit, hogy szeretjük az Istent, és eleget teszünk parancsainak. Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. Parancsai nem nehezek.
Mert mindenki, aki az Istentől való, legyőzi a világot. És ez a győzelem – győzelem a világ fölött! – a mi hitünk. Ki győzi le a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?
Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. És a Lélek tesz tanúságot róla, mert a Lélek igazság. Tehát hárman tanúskodnak a mennyben: az Atya, az Ige és a Szentlélek; és ez a három egy. És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön: a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.
Az emberek tanúságát is elfogadjuk, s az Isten tanúsága többet jelent. Az Isten tanúsága az, hogy tanúságot tett a Fia mellett. Aki hisz az Isten Fiában, magában hordja az (Isten) tanúságát. Aki nem hisz Istennek, hazugságot tulajdonít neki, épp mert nem hisz tanúságában, amelyet az Isten tett Fia mellett. Mert ennek a tanúságnak az a tartalma, hogy az Isten örök életet adott nekünk, s ez az élet az ő Fiában van. Aki magáénak mondhatja a Fiút, annak van élete; aki nem mondhatja magáénak az Isten Fiát, annak nincs élete.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Jn 5, 6; Zak 13, 1
Ő az, aki víz és vér által jött, Jézus Krisztus. Nem csupán víz által, hanem víz és vér által. * És a Lélek tanúságot tesz róla, mert a Lélek igazság, alleluja.
Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy megtisztuljanak a bűntől. * És a Lélek tanúságot tesz róla, mert a Lélek igazság, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Sienai Szent Bernardin áldozópap beszédeiből
(Sermo 49, De glorioso Nomine Iesu Christi, cap. 2: Opera omnia, 4, 505-506)
Jézus neve az igehirdetők ragyogó fényessége
Jézus neve az igehirdetők fényessége, mivel ragyogó világossággal hirdeti és hallatja igéjét. Mit gondolsz, honnan van a világban a hit oly nagy és annyira ragyogó, gyors és lobogó fényessége, ha nem Jézus hirdetéséből? Nemde ennek a névnek fényével és édességével hívott meg minket Isten az ő csodálatos világosságára? Az Apostol méltán mondja azoknak, akiket megvilágít Jézus neve, és ebben a fényben látják a világosságot: Valaha sötétség voltatok, most azonban világosság az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság fiai.
Ezért ezt a nevet hirdetni kell, hogy világítson, s nem elrejteni. Az igehirdetésben nem bűnös szívvel vagy tisztátalan ajakkal kell hirdetni, hanem választott edényben kell őrizni, és onnan kell előhozni.
Emiatt mondja az Úr az Apostolról: Választott edényem ő nekem, hogy hordozza nevemet a pogányok, királyok és Izrael népe előtt. Választott edényt mond, amelyben a legédesebb ital van felkínálva vételre, hogy biztasson az ivásra, amint bíborvörösen ragyog a külön e célra választott edényben: hogy hordozza nevemet.
Amint ha tűz gyullad, megtisztul a mező a haszontalan és kiszáradt tövisektől és kóróktól; ahogy a felkelő nap sugarai eloszlatják a sötétséget, és szem elé kerülnek a tolvajok, éjszakai csavargók és betörők; ugyanígy amikor Szent Pál prédikált a pogányoknak – ahogyan nagy mennydörgés dördül, heves tűzvész tör ki, vagy ragyogva felkel a nap –, elemésztődött a hitetlenség, mint a lobogó tűzben elolvadt viasz, elillant a hamisság, és felragyogott az igazság.
Jézus nevét hordozta körül szavával, leveleivel, csodáival, példájával. Dicsérte Jézus nevét fáradhatatlanul, és dicsőítette azt hangos megvallással.
Ezt a nevet ráadásul királyok, pogányok és Izrael népe előtt hordozta az Apostol, mint fényt. Országokat világított meg vele, és mindenütt ezt kiáltotta: Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közeleg. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit. Éljünk tisztességesen, mint nappal. És megmutatta mindenkinek a tartóra helyezett világító lámpást, hirdetve mindenütt Jézust, mégpedig a megfeszítettet.
Ezért az Egyház, Krisztus jegyese, állandóan tanúskodva őróla, a prófétával együtt ujjongva mondja: Ifjúságom óta oktatsz, Istenem, csodáidat mindmáig – azaz mindig – hirdetem. A próféta is erre buzdít, amikor így beszél: Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, napról napra hirdessétek üdvözítő erejét, azaz üdvözítő Jézusát!
VÁLASZOS ÉNEK
Sir 51, 15; Zsolt 9, 3
Mindennap dicsérem majd a neved, * És hálásan magasztallak, alleluja.
Ujjongok és örvendezem benned, nevedről szól énekem, fölséges Isten. * És hálásan magasztallak, alleluja.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Sienai Szent Bernardin áldozópap lelkébe csodálatos szeretetet adtál Jézus szent neve iránt. Tekints érdemére, és közbenjáró imájára add, hogy mindenkor a te szereteted lelkesítsen minket. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky