Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Siess, ó boldog vértanú,
köszöntsd győzelmed ünnepét,
ma nyerted véred díjaként
fejed köré a koszorút.
A világ éjéből e nap
bírót, bakót mikor levert,
téged fénylő egekbe vitt,
és Krisztus nyájához sorolt.
Most angyalok közt van helyed,
s fehér ruhában tündökölsz:
tisztára mostad, hős tanú,
véred patakját ontva rá.
Állj mellénk, könyörgő szavad
Krisztus kegyelmét esdje le:
hajoljon hozzánk kegyesen
s oldjon fel vétkeink alól.
Csak kis időre szállj közénk,
Krisztus kegyét terjeszd ki ránk.
A bűntől terhelt szíveket
bocsánat könnyebbítse meg.
Atyát, Fiát s Vigasztaló
Lelkét dicsérjük szüntelen,
ki dicsőséggel koronáz
örökre téged odafenn. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Ments meg engem, Istenem, *
mert a víz már torkomig ér.
Feneketlen iszapba süllyedtem, és nincs hol megállnom, *
a vizek mélyére kerültem, eltemet a hullám.
Belefáradtam a kiáltozásba, torkom berekedt; *
míg Istenemre várok, szemem elsötétül.
Hajam szálánál is többen vannak, *
akik ok nélkül gyűlölnek engem.
Nagy erőre kaptak üldözőim, gonosz ellenségeim, *
amit el sem vettem, azt kell megfizetnem.
Te ismered, Uram, balgaságomat, *
bűneim nincsenek rejtve előtted.
Akik benned bíznak, ne piruljanak miattam, *
Uram, mindenható Isten!
Miattam ne érje szégyen azokat, *
akik keresnek téged, Izrael Istene!
Mert érted viselek gyalázatot, *
arcomat érted borítja szégyen.
Testvéreim előtt idegenné lettem, *
anyám fiai sem ismernek rám.
A házadért való buzgóság emészt, *
rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak.
Sírtam, és böjtöléssel gyötörtem magam, *
de az is gyalázatomra vált.
Vezeklő szőrruhát öltöttem magamra, *
és ezért is szóbeszéd ért.
Ellenem beszélnek a kapukban ülők, *
a bor mellett is rólam énekelnek.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
De én, Uram, tehozzád imádkozom, *
kegyelmed idején, Istenem.
Hallgass meg mérhetetlen jóságodban, *
hűséged szerint segíts meg!
Emelj ki az iszapból, hogy el ne süllyedjek, †
ragadj ki azok közül, akik gyűlölnek, *
és a vizek mélységéből.
Ne merítsen el a vizek hulláma, †
és ne húzzon le a mélység, *
ne záruljon be fölöttem a verem szája.
Hallgass meg, Uram, jóságos szeretettel, *
nagy irgalmaddal fordulj hozzám.
Szolgádtól ne fordítsd el arcodat, *
sietve hallgass meg, mert nagyon gyötrődöm!
Jöjj közel hozzám, és légy védelmezőm, *
ellenségeimtől válts meg!
Te ismered gyalázatomat, *
csúfos helyzetemet és szégyenemet.
Szemed előtt vannak mind, akik gyötörnek engem, *
szívemet a szégyen összetörte, ellankadtam.
Vártam, hogy valaki együttérez velem, de nem volt, *
vigasztalókat kerestem, de nem találtam.
Enni nekem epét adtak, *
és szomjúságomban ecettel itattak.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Nyomorult vagyok, és fájdalommal telve, *
de segítséged, Uram, fölemel engem.
Isten nevét énekszóval áldom, *
dicsérettel magasztalom őt.
Az Úrnak ez kedvesebb, mint az áldozati bika, *
vagy mint az üsző, amelynek szarva és körme van.
Látják ezt az alázatosak, és örülnek: *
„Ti, akik keresitek Istent, éledjen föl szívetek!”
Az Úr meghallgatja a szegényeket, *
és foglyait nem hagyja magukra.
Dicsérje őt az ég és a föld, *
a tengerek és minden, ami azokban mozog.
Isten megszabadítja Siont, †
Júda városait újra felépíti. *
Ott lesz lakóhelyük, és az lesz birtokuk.
Azt örökli szolgáinak ivadéka, *
és ott laknak majd, akik nevét szeretik.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Feltámadásodnak, Krisztus. Alleluja.
Ég és föld örvendezik. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Jelenések könyvéből
10, 1-11
János újra megbízatást kap a jövendölésre
Én, János, láttam, hogy egy másik hatalmas angyal száll le az égből. Felhő övezte, és szivárvány ívelt a feje fölött, arca ragyogott, mint a nap, lába meg izzott, mint a tűzoszlop. Kezében kibontott kis könyvtekercset tartott. Jobb lábával a tengerben állt, a ballal a földön. Hangosan kiáltozott, ahogy az oroszlán ordít. Kiáltozására hét mennydörgés válaszolt. Amikor hallottam a hét mennydörgést, írni akartam, de az égből szózat hallatszott: „Jegyezd meg, amit a hét mennydörgés hirdetett, de ne írd le!”
És láttam, hogy az angyal, aki a tengerben és a földön állt, jobbját az égre emelte, megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki teremtette az eget, és ami benne van, a földet, s ami benne van, a tengert, és ami benne van: „Nincs többé haladék! Azon a napon, amikor a hetedik angyal megfújja a harsonát, beteljesedik az Isten titka, amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak.”
Azután az égi hang újra szólt hozzám: „Menj, vedd el a nyitott könyvet az angyal kezéből, aki a tengerben és a földön áll.” Odamentem az angyalhoz, hogy adja át nekem a könyvecskét. Így szólt hozzám: „Nesze, nyeld le! Keserű lesz tőle a gyomrod, de a szád olyan édes, mint a méz.” Elvettem az angyal kezéből a könyvecskét, és lenyeltem. A szám édes lett tőle, mint a méz. De amikor lenyeltem, a gyomrom keserű lett. Ekkor ezt mondták nekem: „Ismét jövendölnöd kell sok népről, nemzetről és királyról.”
VÁLASZOS ÉNEK
Jel 10, 7; 24-30
Amikor az angyal megfújja a harsonát, beteljesedik az Isten titka, * Amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak, alleluja.
Akkor feltűnik az égen az Emberfia jele, és meglátják, amint az Emberfia eljön az ég felhőin, nagy hatalommal és dicsőséggel. * Amint ezt tudtul adta szolgáinak, a prófétáknak, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Damiáni Szent Péter püspök beszédeiből
(Sermo 3, De sancto Georgio: PL 144, 567-571)
A kereszt győzhetetlen ereje
A mai ünnep, kedveseim, a Húsvét dicsőséges örömét úgy kettőzi meg számunkra, mint ahogy aranyfoglalatát a drágakő beragyogja saját tündöklésével.
Ma ünnepelt szentünk a katonaéletből egy másik katonasorba került át. Földi katonatiszti beosztását ugyanis a krisztusi katonáskodás szolgálatára cserélte fel. Mint derék jó katona, előbb mindenét szétosztotta a szegények között, így vetette le magáról az evilági vagyon poggyászát is. Aztán szabad szívvel, minden akadály nélkül, egyedül a hit pajzsával felvértezve, Krisztus bátor harcosaként indult a nehéz, küzdelmes harcba.
Mindebből világosan megérthetjük, hogy hitünk védelmében csak az harcolhat erőteljesen és eredményesen, aki nem retteg már a földi javak elvesztésétől.
Szent Györgyöt úgy felgyullasztotta a Szentlélek tüze, és a kereszt győzhetetlen ereje úgy átjárta, hogy amikor harcba szállt az istentelen királlyal, egyrészt győzelmet aratott rajta mint a gonoszság fejedelmének csatlósán, másrészt pedig Krisztus katonáit is fellelkesítette bátor helytállásra.
Biztosan jelen volt a küzdelemnél a láthatatlan legfőbb Bíró. Ő ugyan titokzatos végzése szerint megengedte, hogy a gonoszok kegyetlenül bánjanak szentünkkel, de amikor a vértanú testét hóhérok kezébe adta, ugyanakkor csodálatos oltalmazó erejével megőrizte lelkét, ezt a hite miatt legyőzhetetlenné vált lelket.
A mennyei seregnek ezt a bátor harcosát ne csak csodáljuk, kedves testvéreim, hanem utánozzuk is; figyeljünk mi is arra a dicsőséges égi jutalomra, hogy míg szívünk figyelme odairányul, addig meg ne tántorítson bennünket az, ha e csábító világ kigúnyol, vagy ha tényleg kegyetlen üldözésekkel is fenyeget.
Tisztítsuk meg tehát magunkat Szent Pál szavai értelmében a test és lélek minden szennyétől, hogy az örök boldogságnak abba a templomába, ahová most szívünk vágya szárnyal, egykor valósággal is bevonulhassunk.
Szükséges ugyanis, hogy mindaz, aki Krisztus hajlékában, vagyis az Egyházban Istennek akarja szentelni magát, a keresztség szent fürdőjében megtisztultan a sokféle erény ruhájába öltözzék. Így olvassuk a Szentírásban is: Papjaid öltözzenek igazságba! Tehát aki a keresztség által Krisztusban új emberré született, már ne a halandóság ruhájába öltözzék, hanem levetve a régi embert, öltse fel az újat, és új emberként bátran törekedjék valódi életszentségre.
Így a régi bűn szennyétől megtisztulva, és a megújult életmód ragyogó szépségével ékesítve, méltón ünnepeljük a Húsvét szent titkát, és valóban utánozzuk is szent vértanúink példáját.
VÁLASZOS ÉNEK
Ez a szent mindhalálig harcolt Istenének törvényéért; nem félt a gonoszok szavától. * Mert életének alapja szilárd kőszikla volt. Alleluja.
Megvetette életét a földön, és eljutott a mennyei országba. * Mert életének alapja szilárd kőszikla volt. Alleluja.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, magasztaljuk isteni hatalmadat, amely erőt adott Szent Györgynek, hogy kövesse a szenvedő Krisztust. Gyöngeségünkben legyen számunkra erőforrás az ő példája. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky