Halljátok ezt, minden népek, *

a föld minden lakója jól figyeljen:

közemberek és előkelők, *

a gazdag és a szegény egyaránt!

Ajkam bölcsességet beszél, *

és szívem elmélkedése okosságot.

Példabeszédre figyel fülem, *

hárfadalban tárom fel talányomat.

A rossz napoktól miért félnék, *

amikor alattomosok gonoszsága vesz körül?

Ezek erejükben bíznak, *

és nagy gazdagságukkal dicsekszenek.

Pedig nem válthatja meg magát az ember, *

váltságdíjat Istennek nem adhat.

Az élet megváltásának ára túl magas, †

a végén is kevésnek bizonyul ahhoz, *

hogy örökké éljen, és ne lásson pusztulást.

Hiszen látja, hogy meghalnak a bölcsek is, †

az esztelen és a balga elpusztul egyaránt, *

és idegenekre száll vagyonuk.

Sírjuk lesz majd örökre lakóhelyük, †

nemzedékeken át az lesz hajlékuk, *

még ha saját nevükről neveztek is el földeket.

Az ember, övezze bár tisztelet, nem marad meg, †

csak olyan, mint az állat, melyre pusztulás vár, *

bizony, ő is csak ahhoz hasonló.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ilyen az útjuk azoknak, akik önmagukban bíznak, *

és végük azoknak, akik tetszelegtek beszédjükben.

Mint az alvilág felé terelt birkanyáj, *

a halál terelgeti őket.

Alászállnak, sírba hullnak, †

és alakjuk elenyészik, *

a holtak országa lesz lakhelyük.

De Isten kiragadja életemet, *

az alvilág hatalmából magához emel engem.

Ne törődj azzal, ha gazdagodik valaki, *

vagy ha nagy dicsőség éri házát;

mert semmit sem visz magával, ha meghal, *

nem követi őt nagy dicsősége.

Ha életében boldognak mondta is magát: *

„Dicsérni fognak, jól gondoskodtál magadról!”,

mégis megtér ősatyái nemzedékéhez, *

akik napfényt már sohasem látnak.

Az ember, övezze bár tisztelet, ha nincs benne értelem, †

olyan, mint a vágásra szánt állatok, *

bizony, ő is azokhoz hasonló.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Méltó vagy, Urunk, Istenünk, *

hogy a dicsőség, a tisztelet és a hatalom tied legyen,

mert a mindenséget te alkottad, *

akaratod hívott létre és teremtett mindent.

Méltó vagy, Uram, hogy átvedd a könyvet, *

és feltörd pecsétjeit,

mert megöltek, †

de megváltottál minket Istennek véred árán *

minden törzsből, nyelvből, népből és nemzetből.

Istenünk országává és papjaivá tettél minket, *

és uralkodni fogunk a földön.

Méltó a Bárány, akit megöltek, †

hogy övé legyen a hatalom, a gazdagság és a bölcsesség, *

az erő, a tisztelet, a dicsőség és az áldás!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Lk 1, 46-55

Magasztalja lelkem az Urat, *

és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.

Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: *

Íme, ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,

mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: *

ő, akit Szentnek hívunk.

Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, *

akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával: *

a kevélykedőket széjjelszórta,

hatalmasokat elűzött trónjukról, *

kicsinyeket pedig felmagasztalt;

az éhezőket minden jóval betölti, *

a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt: *

megemlékezett irgalmáról,

melyet atyáinknak hajdan megígért, *

Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.