Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Pásztorok áldott főpásztora, Krisztus,
szent követődnek ünnepelve napját
tárjuk eléd most lelkes énekünkkel
hódolatunkat.
Harcokban edzett hű fiadat egykor
égi kenettel belül gazdagítva
szent közösségnek gondos pásztorává
tette a Lélek.
Nyájadnak őre, pásztoraid tükre,
fénye a vaknak, elesettnek atyja,
lankadók lelke, mindeneknek mindig
mindene volt ő.
Krisztus, a jókat jutalmul az égben
megkoronázod; minekünk is add meg,
hogy pásztorunkat, nyomdokain járva,
mennybe kövessük.
Himnusszal áldjuk mindeneknek Atyját,
felmagasztalván, Isten Fia, téged,
Szentlélek Istent ugyanúgy dicsérjük
szerte a földön. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, ne feddj meg felindulásodban, *
és ne büntess haragodban,
mert nyilaid belém hatoltak, *
és rám nehezedett kezed.
Nincs testemen ép hely, mert haragszol énrám, *
nincs nyugta csontjaimnak, mert sok a vétkem.
Gonoszságaim fejemre gyűltek, *
súlyos teherként nehezednek rám.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Üszkösödnek gennyedt sebeim *
oktalanságom miatt.
Nyomorúságomban meggörnyedtem, *
naphosszat szomorúan járok-kelek.
Ágyékomat gyulladás gyötri, *
nincs testemben semmi épség.
Elgyöngültem, és levert vagyok, *
keserűen jajgatok szívem fájdalmában.
Uram, előtted van minden kívánságom, *
nincs elrejtve előtted sóhajom.
Reszket a szívem, elhagy az erőm, *
elhomályosul szemem világa.
Barátaim és szeretteim dermedten állnak bajom előtt, *
rokonaim messze maradnak.
Csapdát állítanak, akik vesztemre törnek, †
rosszakaróim álnokul szólnak, *
és egész nap cselt szőnek ellenem.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Én meg, mint egy süket, semmit sem hallok, *
mint egy néma, nem nyitom föl számat.
Olyan vagyok, mint aki nem hall, *
mint aki nem tud válaszolni.
Mert, Uram, én benned remélek, *
meg is hallgatsz, Uram, Istenem.
Így szóltam ugyanis: „Rajtam senki ne nevessen, *
és ha lábam tántorul, senki se dicsekedjék!”
Mert már a bukás küszöbén állok, *
a szenvedés nem marad el tőlem.
Ezért gonoszságomat őszintén megvallom, *
és bánkódom bűneim miatt.
Ellenségeim azonban erősebbek nálam, *
és sokan vannak, akik gonoszul gyűlölnek engem.
Rágalmaznak, és a jóért rosszal fizetnek, *
mivel mindig a jót akarom.
Ne hagyj magamra, én Uram, *
Istenem, ne távozz el tőlem!
Siess, oltalmazz engem, *
Uram, én menedékem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Pilláim elernyednek, míg segítségedet várom,
És igazságodat, melyet megígértél.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Második Törvénykönyvből
10, 12 – 11, 9. 26-28
Egyedül Istent szolgáljátok!
Moáb síkságán Mózes így beszélt a néphez:
„Most, Izrael, mit kíván tőled az Úr, a te Istened? Csak azt, hogy Uradat, Istenedet féld, az ő útjain járj, és szeresd; az Úrnak, a te Istenednek szíved, lelked mélyéből szolgálj, úgy, hogy – a magad javára – megtartod az Úr parancsait és törvényeit, amelyeket ma szabok neked. Nézd, az Úré az ég és az egek ege, a föld s minden, ami rajta van. Mégis, az Úr egyes-egyedül atyáidnak adta meg, hogy szerethessék, és az összes nép közül benneteket, az ő utódaikat választotta ki, ahogy azt ma is láthatjátok.
Ezért metéljétek körül a szíveteket, s ne legyetek többé keménynyakúak! Mert az Úr, a ti Istenetek az Istenek Istene és az Urak Ura, a nagy, a hatalmas és a félelmetes Isten, aki nem részrehajló, s akit nem lehet ajándékkal megvesztegetni, aki igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti az idegent, kenyeret és ruhát ad neki. Ti is szeressétek az idegent! Mert Egyiptom földjén magatok is idegenek voltatok. Féld az Urat, a te Istenedet, szolgálj neki, ragaszkodj hozzá, és az ő nevére esküdj! Ő a te dicsőséged, a te Istened, aki azokat a nagy és félelmetes dolgokat tette veled, amelyeket a saját szemeddel láttál. Hetven lelket számláltak atyáid, amikor Egyiptomba átvándoroltatok, most pedig úgy megsokasított az Úr, a te Istened, mint égen a csillagokat.
Szeresd hát az Urat, a te Istenedet, s tartsd meg, amiknek megtartását kívánja: a parancsait, rendelkezéseit és törvényeit.
Magatok éltétek át, nem fiaitok; ők nem tapasztalták meg, és nem élték át – okulásul – az Úrnak, a ti Isteneteknek nagyságát, kezének erejét és kinyújtott karját. Azokat a csodajeleket és tetteket, amelyeket Egyiptomban a fáraón, Egyiptom királyán és egész országában végbevitt. Azt, ami Egyiptom haderejével, lovaival és kocsijaival történt: amikor üldözőbe vettek benneteket, kiárasztotta a Sás-tenger hullámait, és megsemmisítette őket mind a mai napig. Aztán amit a pusztában tett értetek, míg erre a helyre nem érkeztetek. Ami Ruben fiának, Eliabnak a fiaival, Datánnal és Abirammal történt: megnyílt a föld, és elnyelte őket egész Izrael közepette családjaikkal, sátraikkal és minden holmijukkal együtt.
Ti láttátok a saját szemetekkel az Úr hatalmas tetteit, amiket végbevitt. Tartsátok meg mind a parancsokat, amelyeket ma adok nektek, hogy elérhessétek és elfoglalhassátok azt a földet, amelyre átkeltek, és sokáig élhessetek azon a földön, amelyre az Úr megesküdött atyáitoknak, hogy nekik és utódaiknak adja, a tejjel-mézzel folyó országban.
Nézzétek, áldást és átkot ajánlok ma fel nektek: áldást, ha engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, amelyeket ma szabok nektek; átkot, ha nem engedelmeskedtek az Úr, a ti Istenetek törvényeinek, hanem letértek arról az útról, amelyet ma mutatok nektek, és más isteneket követtek, akiket nem ismertek.”
VÁLASZOS ÉNEK
1 Jn 4, 19; 5, 3; 2, 5
Azért szeretjük az Istent, mert ő előbb szeretett minket. Mert az az Isten iránti szeretet, hogy megtartjuk parancsait. * Parancsai nem nehezek.
Aki megtartja tanítását, abban az Isten szeretete valóban tökéletes. * Parancsai nem nehezek.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Fulgentius ruspei püspök beszédeiből
(Sermo 1, 2-3: CCL 91 A, 889-890)
A hű és okos sáfár
Amikor az Úr a népe fölé rendelt szolgái sajátos feladatát akarta megjelölni, így szólt: Mit gondoltok, ki a hű és okos sáfár, akit ura háza népe fölé rendelt, hogy ha eljön az ideje, kiadja részüket az élelemből? Boldog az a szolga, ha megérkeztekor ura ilyen munkában találja.
Testvéreim, ki ez az Úr? Kétségtelenül Krisztus! Ő mondja az apostoloknak: Ti Mesternek és Úrnak hívtok, s jól teszitek, mert az vagyok.
S vajon kik tartoznak az Úr családjához? Bizonnyal azok, akiket ellensége kezéből kiszabadított, és saját tulajdonába vett. Ez a szent család pedig a katolikus Egyház, amely szerte az egész földön egyre nagyobb termékenységgel terjed el, s méltán dicsekszik azzal, hogy Urának drága Vére árán van megváltva. Ezért is mondja továbbá az Úr: Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon másoknak, és odaadja életét, váltságul sokakért.
Ő ugyanis az a jó Pásztor, aki életét adta juhaiért. Tehát a jó Pásztor nyája: maga a Megváltó családja.
Arról pedig, hogy ki az a sáfár, akinek hűséges és okos szolgának kell lennie, maga Pál apostol tudósít, amidőn önmagáról és társairól mondja: Úgy tekintsenek minket az emberek, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak gondnokait. A gondnokoktól természetesen egyet követelnek meg: hogy hűségesnek bizonyuljanak.
Senki közülünk ne gondolja, hogy csak az apostolok ezek a sáfárok, nehogy a lelki küzdelem kötelességeit elhanyagolva haszontalan szolgaként hűtlenül és oktalanul szunnyadozzék. Éppen a szent Apostol nevezi a püspököket is megbízottnak, amikor így ír: A püspök, mint az Isten megbízottja, legyen feddhetetlen.
Tehát mi a családatya szolgái, s így az Úrnak a sáfárai vagyunk, és azt a gabonamértéket, amelyet kiosztunk nektek, tőle kaptuk.
De ha már azt is kutatjuk, hogy mi az a gabonamérték, erre is Szent Pál apostol ad nekünk feleletet, amikor így ír: Ahogyan Isten osztja ki a hit mértékét mindenkinek.
Amit tehát Krisztus az élelem részének mond, azt Pál a hit mértékének nevezi. Ebből tudtuk meg, hogy nem más ez a lelki eledel, mint a keresztény hit tiszteletreméltó szentsége. Ezt az eledelt adjuk mi nektek az Úr nevében, valahányszor a lelki kegyelem ajándékával megvilágosítva az igaz hit szabálya szerint tanítunk benneteket. Ugyanazt a gabonamértéket kapjátok az Úr sáfárai által, amikor nap nap után meghallgatjátok Isten szolgái ajka által az igazság igéjét.
VÁLASZOS ÉNEK
Mt 25, 21. 20
Jól van, te hűséges, derék szolga! Minthogy a kevésben hű voltál, sokat bízok rád: * Menj be Urad örömébe!
Uram, öt talentumot adtál, nézd, másik ötöt nyertem rajta. * Menj be Urad örömébe!
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Pápa:
Mindenható, örök Isten, te úgy rendelted, hogy Szent N. pápa, mint legfőbb pásztor vezesse híveidet, és mindnyájunk lelki javát szolgálja szavával és példájával. Közbenjárására oltalmazd Egyházadban a lelkipásztorokat és a gondjukra bízott nyájat, s vezesd őket az örök üdvösség útjára. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Püspök:
Istenünk, te Szent N. püspököt csodálatos kegyelmeddel a szent lelkipásztorok sorába emelted, mert lelkében lángolt irántad a szeretet, és ragyogóan tündökölt a hit, amely meggyőzi a világot. Add, hogy közbenjárására állhatatosak maradjunk a hitben és a szeretetben, egykor pedig részesedjünk dicsőségében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Egyházszervező:
Istenünk, te Szent N. (püspök) igehirdetése által őseinket meghívtad az evangélium csodálatos világosságára. Add, hogy közbenjárásától megsegítve egyre gyarapodjunk a kegyelemben és a mi Urunk, Jézus Krisztusnak, a te Fiadnak ismeretében. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Lelkipásztor:
Istenünk, híveid fényessége és lelkünk jó Pásztora, te adtad Egyházadnak Szent N. ( püspököt), hogy tanító szavával vezesse és példájával nevelje népedet. Közbenjárásában bízva kérjük kegyelmedet: őrizd bennünk a hitet, amelyre szavával oktatott, és tarts meg utadon, amelyet példájával megmutatott. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Vagy:
Istenünk, Szent N. (püspököt) az igazság és szeretet Lelkével töltötted el, hogy néped jó pásztora legyen. Add, hogy mi, akik ünnepét tisztelettel megüljük, őt követve tökéletesedjünk, és közbenjáró imádságában bízva minden rossztól megszabaduljunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Misszionárius:
Istenünk, végtelen irgalmaddal megadtad Szent N. -nek,(-nak) hogy hirdesse Krisztus kimeríthetetlen gazdagságát. Közbenjárására add, hogy egyre jobban megismerjünk téged, mind több jót tegyünk, és jelenléted tudatában az evangélium igazságai szerint éljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2026 J. Vidéky