2025. július 9.

Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk
tetszés szerinti emléknap


Ágoston 1746-ban született Kínában, a császári hadseregben szolgált, majd a szent vértanúk állhatatosságát látva a keresztény hitre tért. Pappá szentelése után az Evangélium megvallásában és az igehirdetésben fáradozott egészen haláláig, az 1815-ben történt vértanúságáig. Isten Egyháza vele együtt számos további vértanújára is emlékezik, akik mint püspökök, áldozópapok, szerzetesek és szerzetesnők, valamint világi hívők: különböző korú férfiak és nők, fiúk és leányok és kisgyerekek, nagy szenvedések között tettek tanúságot Krisztusról.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Mindenek Atyja, világ újítója,

nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,

áldva dicsérünk, esedezve kérünk,

nézz a szívünkre!

Éjszaka zengjük hálaénekünket,

te segíts minket, hogy méltók lehessünk

dicsérni téged egy szívvel örökké,

fénynek adója.

Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,

add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,

s hogy tetteinkben örök dicsőséged

meg-megújuljon.

Add, hogy szívünket tüzed általjárja,

s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,

és a kezünkben ki nem alvó lánggal

égjen a mécses.

Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,

s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,

Szentlélek Isten, dicséreted zengjen

földön, egekben. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,

végtelen jóság, öröme a földnek,

csorduló véred a halálból minket

megszabadított.

Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,

áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,

és növeld bennünk a segítő jóság

minden erényét.

Messze tartsd tőlünk a gonosz kísértőt,

győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,

és álljon mellénk, kit az égből küldesz:

isteni Lelked.

Dicsőség néked, örök Atyaisten,

és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,

s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr

minden időn át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.
38. zsoltár
Beteg ember imája
A természet mulandóságnak van alávetve … Isten akaratából (Róm 8, 20).
I.

Így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *

nyelvemmel nem vétkezem;

retesszel zárom le szájam, *

amíg gonosz ember áll előttem.”

Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *

és fájdalmam kiújult.

Szívem fölhevült bennem, *

elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.

Nyelvem akkor megoldódott: *

„Uram, tudasd velem életem végét:

mennyi napjaimnak száma, *

hadd tudjam meg, mily rövid az életem!”

Íme, napjaimat néhány araszra mérted, *

életem ideje előtted semmiség.

Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *

mint az árnyék, az ember úgy múlik el.

Hiábavaló az is, hogy vesződik, *

kuporgat, de nem tudja, kinek.

Ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.
2. ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!
II.

És most, Uram, mire várhatok? *

Egyedül benned reménykedem.

Minden gonoszságomból ments ki engem, *

ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának!

Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *

mert te vagy, aki ezt végbevitted.

Csapásaidat vedd le rólam, *

elpusztulok sújtó kezed alatt.

Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †

moly módjára erejét elemészted. *

Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.

Hallgasd meg, Uram, imádságomat, *

figyelj kiáltásomra!

Ne légy süket siránkozásomra, †

hiszen nálad jövevény vagyok, *

vándor, mint minden ősöm.

Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *

mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.

Ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!
3. ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.
52 (51). zsoltár
A rágalmazók ellen
Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék (1 Kor 1, 31).

Mit dicsekszel gonoszságoddal, *

te, aki a gonoszságban vagy hatalmas?

Egész nap álnokságon jár az eszed; *

te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!

A rosszat jobban kedveled a jónál, †

a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *

te álnok nyelv, minden bajt hozó beszéd kedves neked.

Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †

kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *

gyökerestől kitép az élők földjéből.

Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *

azután nevetve mondják:

„Íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát, †

hanem gazdagságában volt reménye, *

és csak gonoszsága minden ereje!”

Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †

Isten irgalmában bízom, *

mindenkor és mindörökké.

Örökké áldalak azért, amit tettél, †

nevedben reménykedem, *

mert jóságos vagy híveidhez.

Ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.

Kitartok igéd mellett.

Az Úr minden reményem.

ELSŐ OLVASMÁNY

Sámuel második könyvéből

24, 1-4. 10-18. 24b-25

Népszámlálás és oltárépítés

Azokban a napokban: Újra fellángolt az Úr haragja Izrael ellen, úgyhogy ismét felingerelte ellenük Dávidot és azt mondta neki: „Menj s vedd számba Izraelt és Júdát!” A király ezért megparancsolta Joábnak és a sereg vezéreinek: „Járjátok sorra Izrael törzseit Dántól egészen Beersebáig, és vegyétek számba a népet, hogy megtudjam, mennyi a nép!” Joáb azonban azt mondta a királynak: „Az Úr, a te Istened, bármily népes is a nép, tegye százszor népesebbé, és uram, királyom ezt lássa meg a saját szemével! De miért kíván uram és királyom ilyesmit?” Ám a király parancsa sürgette Joábot, valamint a sereg vezéreit, így hát Joáb, valamint a sereg vezérei távoztak a királytól, hogy számba vegyék Izrael népét.

Miután számba vétette a népet, Dávidnak megdobbant a szíve, így szólt hát az Úrhoz: „Nagy bűnt követtem el! De bocsásd meg, Uram, szolgádnak ezt a bűnt, mert ostobaságot csináltam.”

Amikor Dávid reggel fölkelt, az Úr ezt a szózatot intézte Dávid látóemberéhez, Gád prófétához: „Menj és add tudtára Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Hármat mondok, aztán amit választasz, azt teszem veled!” Gád elment Dávidhoz, és tudtára adta. Így szólt: „Jöjjön-e három évig tartó éhínség büntetésül az országra? Vagy azt akarod, hogy három hónapon át menekülj ellenséged elől, ő meg üldözzön? Vagy legyen három napig pestis országodban? Gondolkozz rajta, és mondd meg, milyen választ vigyek annak, aki küldött!” Erre Dávid azt felelte Gádnak: „Nagy szorultságban vagyok. Inkább kerüljünk az Úr kezébe, hiszen nagy az irgalma! De emberek kezétől nem szeretnék elveszni.”

Akkor az Úr pestist küldött Izraelre, reggeltől a megszabott időre. A csapás lesújtott a népre, és hetvenezren meghaltak a népből Dántól egészen Beersebáig. Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta a kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: „Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!” Az Úr angyala éppen a jebuzita Arauna szérűjénél volt.

Amikor Dávid látta az angyalt, aki lesújtott a népre, így könyörgött az Úrhoz: „Én vétkeztem, én követtem el gonoszságot! Ezek, a nyáj, mit vétettek? Ezért hát forduljon kezed ellenem és házam ellen!” Azon a napon Gád elment Dávidhoz, és azt mondta neki: „Menj föl, és a jebuzita Arauna szérűjénél építs oltárt az Úrnak.” Így hát Dávid megvette a szérűt és a marhákat 50 ezüst sékelért. Aztán Dávid oltárt emelt az Úrnak, és égőáldozatot, valamint közösségi áldozatot mutatott be rajta. Erre az Úr irgalommal fordult az ország felé, és elmúlt Izraelről a csapás.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Judit 9, 18; 1 Krón 21, 15; Sám 24, 17

Emlékezzél, Uram, szövetségedre, és mondd pusztító angyalodnak: Vond vissza a kezed, * Hogy ne pusztuljon el a föld, és ne veszítsd el az élőlényeket.

Én vétkeztem, én követtem el gonoszságot! Ezek, a nyáj mit vétettek? Ezért hát kérlek, forduljon el haragod népedtől, Uram. * Hogy ne pusztuljon el a föld, és ne veszítsd el az élőlényeket.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent II. János Pál pápának a kínai vértanúk szentté avatásakor mondott szentbeszédéből

(AAS 92 [2000], 849-850)

A vértanúk vére a keresztények hitéről tanúskodik

Szenteld meg őket az igazságban, hiszen a te tanításod igazság,. Ez a fohász, amelyet az utolsó vacsorán Krisztus az ő főpapi imájában Atyjához intézett, a szentek és boldogok seregének ajkára is adható, akiket a Szentlélek nemzedékről nemzedékre támaszt az Egyházban. Kétezer évvel a megváltás művének kezdete után felidézzük ezt a fohászt szemünk előtt tartva Zhao Rong Szent Ágostont és 119 vértanútársát Kínában. Az Atyaisten megszentelte őket szeretetében, meghallgatva Fia imáját, aki szent népet szerzett neki, midőn a keresztfán kitárt karral elszenvedte a kínhalált , hogy feloldja a halálnak átkát, és a feltámadásról bizonyságot adjon nekünk.

Hálát adunk az Úrnak, mivel megáldja az Egyházat és beragyogtatja azt kínai fiai és leányai szentségének fényével. Anna Wang 14 éves leányt a hóhér fenyegetésekkel arra biztatta, hogy tagadja meg Krisztusba vetett hitét; ő ennek ellenállt, és készen arra, hogy a hóhér bárdja alá hajtsa fejét, nyugodt lélekkel így szólt: „Az ég kapuja mindenkinek nyitva áll”, és suttogva, háromszor hívta segítségül Jézus nevét. Xi Guizi 22 éves ifjú, aki alighogy jobb karját levágták, és bőrét még élve lehúzták róla, rettenthetetlenül így kiáltott: „Testem minden része, vérem minden cseppje, emlékeztessen benneteket arra, hogy keresztény vagyok.”

Ugyanezen bátorsággal és örömmel tett tanúságot másik 85 kínai vértanú is, különböző korú és állapotú férfiak és nők: papok, szerzetesnők és világi hívek, akik életük odaadásával megerősítették töretlen hűségüket Krisztus és az Egyház iránt. Mindez a kínai egyház történetének különféle viszontagságos és nehéz időszakában történt.

Ezeknek a vértanúknak a sorába tartozik az a 33 misszionárius férfi és nő is, akik hazájukat elhagyva a kínaiak szokásait és szellemét törekedtek elsajátítani, és nagy szeretettel elfogadták ennek az országnak sajátosságait attól a vágytól indíttatva, hogy a kínai népnek hirdessék Krisztust, és őt szolgálják közöttük. Sírjaik mindmáig fennmaradtak, és ez azt bizonyítja, hogy őket mintegy közülük valónak tekintik ma is, mivel – amennyire emberileg lehetséges – őszinte szívvel szerették és minden erejükkel segítették ezt a népet. „Senkinek nem ártottunk, ellenkezőleg sokaknak hasznára voltunk” – felelte Fogolla Ferenc püspök a kormányzónak, aki arra készült, hogy kardjával kivégezze őt.

VÁLASZOS ÉNEK

Mt 5, 44-45. 48

Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok üldözőitekért. * Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak.

Legyetek tökéletesek, amint mennyei Atyátok tökéletes. * Így lesztek fiai mennyei Atyátoknak.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te Zhao Rong Szent Ágoston áldozópap és társai, kínai vértanúk hitvallása által Egyházadat csodálatos gondviseléseddel megerősítetted. Add, hogy néped a reábízott küldetéshez hűséges maradjon, nyerje el a szabadság növekedését, és a világ előtt tanúskodjék az igazságról. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky