Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Keljünk fel éjjel s közösen virrasszunk,
egyre a zsoltár szavait fontolva,
szárnyalón szálljon a dicséret hangja
édes Urunkhoz.
Jó Királyunknak, akik együtt zengünk,
hadd legyünk méltók az egekbe jutva,
ott, hol a szentek vele laknak együtt,
boldogan élni.
Add meg ezt, kérünk, örök Isten: áldott
jó Atyánk, Krisztus, s velük egybeforrott
éltető Lélek, kit a földön minden
zengve magasztal. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Hallgass meg minket, és hajolj le hozzánk,
irgalmas Isten, ki egyedül Úr vagy,
kérünk, fogadd el esdeklő imáit
gyermekeidnek.
Fényes egedből irgalmasan nézz ránk,
arcod ragyogjon felettünk lámpásként,
mely olajjal telt s szívünkből az árnyat
messzire űzi.
Bűneink láncát törje szét irgalmad,
mosd le a szennyet, ments meg bűneinktől,
könyörülj rajtunk, emeljen fel jobbod,
hogyha elestünk.
Áldás, dicséret az örök Atyának,
és örök hála egyszülött Fiának,
s ki vele együtt uralkodik mindig,
áldjuk a Lelket! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Ne bosszankodj a bűnösökre, *
és ne háborogj a gonosztevők miatt,
mert mint a fű, hamar elhervadnak, *
és elszáradnak, mint a zöldellő növény.
Bizakodj az Úrban, és jót cselekedj, *
akkor megmaradsz földeden, és biztonságban élhetsz.
Örömödet az Úrban keresd, *
ő majd teljesíti szíved vágyait.
Bízd sorsod az Úrra, benne remélj, *
és ő gondoskodik rólad.
Napfényre hozza igazságodat, *
és igaz ügyed ragyog, mint a déli napsugár.
Légy csendben, és várj az Úrra, †
ne irigykedj arra, akinek jól megy a sora, *
noha álnokságon jártatja eszét.
Sose bosszankodj, és ne mérgelődj, *
ne is irigykedj, mert az rosszra visz.
A gonosztevők sorsa pusztulás, *
ám azoké lesz a föld, akik az Úrban bíznak.
Egy kis idő, és már nem is lesz a bűnös, *
keresve sem találod helyét.
Ám a szelídek öröklik a földet, *
és élvezik majd a béke áldásait.
Az igaz kárára cselt sző a gonosz, *
és ellene vicsorgatja fogát.
Az Úr azonban kineveti őt, *
mert látja, hogy eljön rá a bűnhődés napja.
Kardot rántanak a gonoszok, *
íjat is feszítenek,
hogy elejtsék a szegényt és a nyomorultat, *
hogy megöljék azokat, akik szentül élnek.
De kardjuk saját szívüket járja át, *
és összetörnek íjaik.
Jobb az igaz ember szűkös birtoka, *
mint a gonosz bővelkedése,
mert szertefoszlik a bűnös hatalma, *
de az igazat pártolja az Úr.
Ismeri az Úr az ártatlanok sorsát: *
örökségük megmarad örökre.
Nem szégyenülnek meg balsors idején, *
s van eledelük ínséges időben.
Mert elvesznek a bűnösök, †
az Úr ellenségei elhullanak, mint a mezők dísze, *
füstként enyésznek el.
Kölcsönt kér a gonosz, de nem adja vissza; *
ám az igaz jó szívvel osztogat.
Mert azoké a föld, akiket Isten megáld, *
s akiket megátkoz, elpusztulnak.
A jámbor ember lépteit az Úr vezérli, *
életútjában kedvét találja.
Még ha elesik is, akkor sem éri baj, *
hiszen az Úr fogja kezét.
Ifjú voltam, s az idő eljárt fölöttem, †
elhagyatott igazat mégsem láttam soha, *
még ivadéka sem jutott koldusbotra.
Mindenkor jószívű, és kölcsönt adni kész, *
áldott lesz ezért sarjadéka is.
Hagyd el a rosszat, s tedd a jót, *
és megmaradsz örökkön-örökké,
mert kedveli az Úr az igazságot, *
és nem hagyja cserben híveit.
A gonoszok elvesznek örökre, *
a bűnösök sarjai semmivé válnak,
ám az igazak öröklik a földet, *
és mindörökké lakni fogják.
Az igaz szája bölcsességet szól, *
és nyelve igazságot beszél.
Isten törvénye él a szívében, *
nem is tétováznak soha léptei.
A hívőre leselkedik a gonosz, *
és arra tör, hogy elvegye életét.
Az Úr azonban nem adja kezére, *
s nem ítéli el, ha majd ítélőszéke elé kerül.
Bízzál az Úrban, s maradj meg az ő útján, †
melléd áll akkor, és a földet elnyered, *
s meglátod a bűnösök vesztét.
Láttam én már gőgös, gonosz embert, *
mint viruló cédrus, fenn hordta fejét.
Térültem-fordultam, és már sehol sem volt, *
kerestem, de helyét sem találtam.
Nézd az ártatlant, figyeld az igazat: *
a békés embernek marad ivadéka.
Ám a gonoszok hamar kipusztulnak, *
megsemmisül a bűnös nemzedék.
Az igazak üdve az Úrtól való, *
az Úr oltalmazza őket szenvedés idején.
Segítségük ő és szabadítójuk, †
a bűnösök közül kiragadja, s megmenti őket, *
mivel reményüket őbelé vetették.
Igazi jóságra, okosságra és bölcsességre oktass engem.
Mert én hiszek parancsolataidban.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Péter apostol második leveléből
1, 12-21
Az apostolok és a próféták tanúságtétele
Szeretteim! Folyton rajta leszek, hogy emlékeztesselek benneteket ezekre, ha ismeritek is, és biztosak vagytok is a most felfogható igazságban. Kötelességemnek tartom ugyanis, hogy amíg élek, buzdítsalak és ösztönözzelek benneteket, mert tudom, hogy közel van életem vége, hisz Urunk, Jézus Krisztus is tudtomra adta. De igyekszem, hogy ezekről halálom után is mindig megemlékezhessetek.
Mert nem kieszelt meséket vettünk alapul, amikor tudtul adtuk nektek Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, mert hiszen szemlélői voltunk nagyságának. Amikor ugyanis az Atyaisten tiszteletet nyilvánított iránta, és megdicsőítette, ez a szózat hallatszott rá vonatkozóan a fölséges dicsőség hazájából: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Ezt az égből jövő szózatot mi is hallottuk, amikor ott voltunk vele a szent hegyen.
Így a prófétai jövendöléseket még jobban hisszük. Jól teszitek, ha figyeltek rájuk, mint sötétben világító lámpásra, amíg a nappal fel nem virrad, és a hajnalcsillag fel nem ragyog a szívetekben. Először is azt értsétek meg, hogy az Írásnak egyetlenegy jövendölése sem származik önkényes értelmezésből. Hisz sohasem keletkezett jövendölés emberi akaratból, hanem mindig csak a Szentlélektől sugalmazva beszéltek – Isten megbízottaiként – a szent emberek.
VÁLASZOS ÉNEK
Jn 1, 14; 2 Pt 1, 16b. 18b
Az Ige testté lett, és közöttünk élt. * Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét.
Szemlélői voltunk nagyságának, amikor ott voltunk vele a szent hegyen. * Láttuk dicsőségét, az Atya Egyszülöttének dicsőségét.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Caestius arles-i püspök beszédeiből
(Sermo 159, 1. 3-6: CCL 104, 650. 652-654)
Hogyan kövessük Krisztust?
Kedves testvérek, keménynek és nehéznek tűnik, amit az Úr az Evangéliumban megparancsol, amikor azt mondja: Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát. De parancsa nem nehéz, mert ő segít, hogy teljesíteni is tudjuk azt, amit parancsol.
Tagadjuk meg magunkat, vegyük fel keresztünket, és kövessük Krisztust. De hogyan kövessük Krisztust oda, ahová ő eltávozott? Tudjuk, hogy feltámadt, felment a mennybe, oda kell őt követnünk. Igaz, hogy az ember erre önmagától nem képes, de emiatt mégsem szabad kétségbe esnünk, hiszen ő ezt megígérte.
Nagyon messze volt tőlünk az ég, mielőtt ő, mint a titokzatos Test feje az égbe ment. Miért tartanánk reménytelennek, hogy a jövőben mi is oda kerülünk, ha Testének tagjai vagyunk? Honnan is kerülünk oda? A földi életből, amely tele van fájdalommal és félelemmel. Hogyne követnénk hát Krisztust oda, ahol tökéletes a boldogság, teljes a béke és örök a biztonság.
De aki Krisztust akarja követni, hallgassa meg, hogy mit is mond Szent János apostol: Aki azt állítja, hogy ő Krisztusban él, annak úgy kell élnie, ahogyan ő élt. Akarod követni Krisztust? Légy alázatos, ahogyan ő alázatos volt; ne vesd meg őt megalázottságában, ha el akarsz jutni az ő dicsőségére.
Rögössé vált ugyan az út azzal, hogy az ember vétkezett; de simává vált, amikor Krisztus az ő feltámadásával a bűn rögeit eltiporta, és az igen keskeny ösvényt királyi úttá tette. Ezen az úton két lábbal kell járni: az alázat és a szeretet lábával. Ezen az úton a magasság mindenkit gyönyörködtet, de az első lépés ezen az alázat. Miért erőlködsz erődön felül? El fogsz esni, és nem fogsz feljutni. Kezdd az első lépéssel, az alázatossággal, és akkor előrejutsz.
Urunk és Üdvözítőnk ezért nemcsak azt mondja: Tagadja meg magát, hanem hozzáteszi: Vegye fel keresztjét és kövessen engem. Mit jelent: Vegye fel keresztjét? Viselje el azt, ami nehezére esik, úgy kövessen engem. Aki elkezdi követni példámat és parancsaimat, sok ellentmondásban lesz része, sokan lesznek ellene, és nemcsak kigúnyolják, hanem üldözik is. És nemcsak a pogányok közül is, akik ugyan – úgy tűnik – az Egyházban vannak, de tetteik gonoszsága miatt kívül vannak, és mivel csak a keresztény névvel dicsekszenek, a jó keresztényeket állandóan üldözik. Ezek olyanok az Egyház tagjai között, mint a rosszindulatú daganatok a szervezetben. Ha te Krisztust akarod követni, ne késlekedj felvenni a keresztet; tűrd el a gonoszokat, de ne hódolj meg előttük!
Ezért, ha teljesíteni akarjuk az Úr felhívását – Ha valaki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét és kövessen engem –, Isten segítségével törekedjünk valóra váltani azt, amit az Apostol mond: Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele, nehogy a földieket a kelleténél jobban keresve gazdagok akarjunk lenni, és így kísértésbe essünk s az ördög csapdájába, valamint sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert. Ettől a kísértéstől mentsen meg bennünket az Úr az ő oltalmával.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Zsolt 44, 15-16. 5
Szüzek követik a Királyt, és barátnői kísérik, * Hangos örömujjongás között vonulnak.
Kelj útra ékességedben és szépségedben, haladj szerencsével és diadalmaskodjál. * Hangos örömujjongás között vonulnak.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható, örök Isten, te Alexandriai Szent Katalin szüzet, a győzhetetlen vértanút példaképül állítottad néped elé. Engedd, hogy az ő közbenjárására hitben és állhatatosságban megerősödjünk, és az Egyház egységéért fáradhatatlanul munkálkodjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky