Délután
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Ez óra, mely most felragyog,
keresztfa éjét űzi el,
megtörve földi vak homályt,
szelíd fényével földerít.
Ez órán a Feltámadott
minden sír mélyén szunnyadót
új létre keltve, élni hív,
halál hatalmát törve meg.
Hisszük: megújult életünk
immár nem szenved új halált,
a boldog élet örömét
örökre bizton élvezi.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, *
ösvényemen csak ez világít.
Nevedre esküszöm és ígérem: *
igaz végzéseid igéit megtartom.
Nagyon mélyre aláztál, Uram, *
de ígéreted szerint éltess.
Neked hozom ajkam áldozatát, fogadd tetszéssel, Uram, *
végzéseidre taníts meg engem.
Naponként veszélyben forog az életem, *
törvényeidről mégsem feledkezem meg.
Nekem tőrt is vetettek a bűnösök, *
de parancsaidtól el nem tértem.
Nekem igéd lesz az örökrészem mindenkor, *
ez tölti el szívemet örömmel.
Nézd, szívemet arra hajlítom, †
hogy rendelkezéseidet megtegyem, *
jutalma ennek mindörökké tart.
Istenem, jöjj segítségemre, *
Uram, siess, segíts meg engem!
Érje szégyen és gyalázat azokat, *
akik vesztemre törnek.
Szégyenkezve hátráljanak, *
akik nekem rosszat akarnak.
Hátráljanak megszégyenülve, *
akik így gúnyolódnak: „Úgy kell neki, úgy kell!”
Ujjongjanak s örvendjenek benned, *
akik téged keresnek.
„Áldott legyen az Úr!” – kiáltsák szüntelen, *
akik a te segítségedet várják.
Szegény vagyok és nyomorult, *
Istenem, siess hozzám!
Segítőm és megmentőm te vagy, *
én Istenem, ne késlekedj!
Magasztalunk téged, Istenünk, †
magasztalunk, és nevedet szólítjuk: *
elbeszéljük csodatetteidet.
„Majd ha jónak látom, *
igaz ítéletet tartok.
Remeghet a föld és minden lakója: *
oszlopainak szilárd alapot vetettem!”
A dicsekvőknek azt mondom: „Hagyjátok a dicsekvést!” *
A bűnösöknek: „Fejeteket ne hordjátok kevélyen!”
Fejeteket ne hordjátok fönn kevélyen, *
ne beszéljetek vakmerően, gőgösen.
Mert nem Keletről és nem Nyugatról, *
nem is a sivatag vagy a hegyek felől jön a segítség.
Hiszen Isten a bíró: *
az egyiket megalázza, a másikat felmagasztalja.
Kehely van az Úr kezében, *
tele habzó, fűszeres borral.
Ezt nyújtja oda; †
utolsó cseppig ki kell üríteniük, *
meg kell inniuk a föld bűnöseinek.
Én pedig szüntelen ujjongok, *
Jákob Istenének énekelek.
Minden gonosznak letöröm hatalmát, *
az igaz meg fölemelheti fejét.
RÖVID OLVASMÁNY
Jer 7, 2b. 4-5a. 7a
Halljátok az Úr szavát, akik beléptek a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt! Ne bízzatok az ilyen csalóka szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! Ha jobbá teszitek utaitokat és szándékaitokat, akkor veletek lakom e szent helyen.
Őt magasztalva lépjetek be az Úr kapuján,
Énekelve vonuljatok hajlékába!
Könyörögjünk!
Magában a felszentelt templomban:
Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. Krisztus, a mi Urunk által.
A felszentelt templomon kívül:
Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által.
Vagy:
Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky