Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Örök Istenség ragyogása, Krisztus,
életet, fényt hoz a világba jöttöd,
gyógyul az ember, örök üdvösségünk
ajtaja tárul.
Angyali kórus dalolása hallik,
himnuszuk hangja új korokat hirdet:
Jó Atyánk, néked odafenn dicsőség,
s béke a földön.
Kisdedként fekszel, Ura a világnak,
tiszta gyümölcse makulátlan méhnek,
Krisztus, a győztes szeretet hatalmát
hozd le a földre.
Otthonunk ég lett, születésed adta,
testet öltöttél: közülünk egy lettél.
Újítsd meg szívünk, szeretettel láncold
újra magadhoz.
Lásd közösségünk dala ujjongással
angyalok boldog örömében részt vesz,
az Atyát, téged s a Szeretet Lelkét
áldva dicséri. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Ítéld meg, Uram, az engem ítélőket, *
harcolj az ellenem harcolókkal!
Ragadj vértet, pajzsot, †
úgy kelj oltalmamra, *
és mondd lelkemnek: „Üdvösséged én vagyok!”
Lelkem pedig ujjongjon az Úrban, *
örvendezzen, hogy szabadulást hozott.
Még csontjaim is azt mondják: *
„Ki volna hozzád fogható, Uram?
Megmented a gyöngét az erős kezétől, *
a nyomorult szegényt a fosztogatótól.”
Hamis tanúk állnak elő, *
s olyanról vádolnak, amiről nem tudok.
Rosszal fizetnek a jóért, *
lelkem azért nagyon elhagyatott.
Pedig amikor ők voltak betegek, *
gyászt öltöttem magamra,
böjttel sanyargattam lelkem, *
és esengve értük imádkoztam.
Mint baráttal vagy testvérrel bántam velük, *
mintha anyámat gyászolnám, görnyedten búsultam.
De amikor meginogtam, örömükben összegyűltek, *
összegyűltek és gyötörtek, kiket nem ismerek.
Szünet nélkül marcangolnak, †
ingerelnek, gúnyolva gúnyolnak, *
és fogukat vicsorgatják ellenem.
Meddig tűröd még, Uram? †
Mentsd meg lelkemet a gazságuktól, *
életemet az oroszlánoktól.
Magasztallak akkor a nagy gyülekezetben, *
dicsőítelek a sok nép között.
Ne mulassanak rajtam álnok ellenségeim, *
akik ok nélkül gyűlölnek, és sanda szemmel tekintenek rám.
Látod, Uram, ne hallgass tovább! *
Uram, ne maradj tőlem távol!
Kelj föl, állj ki igazságom mellett, *
igaz ügyem mellett, én Uram, Istenem!
Ujjongjanak, örüljenek, akik igazam akarják. *
Szüntelenül mondják: „Legyen áldott az Úr, aki békességet akar szolgájának!”
Nyelvem akkor igazságosságodat hirdeti, *
és dicséretedet egész nap.
Az Isten Fia eljött és megadta nekünk az értelmet,
Hogy megismerjük az igaz Istent.
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Pál apostolnak a kolosszeiekhez írt leveléből
3, 5-16
A krisztusi új ember
Testvéreim!
Fojtsátok el tagjaitokban, ami földies: az erkölcstelenséget, a tisztátalanságot, az érzéki vágyakat, a bűnös kívánságokat és a kapzsiságot, ami nem más, mint bálványimádás. Ezek miatt sújtja Isten haragja a hitetlenség fiait. Valaha, amikor még köztük éltetek, ti is ezeket műveltétek. De most hagyjátok el ezeket: a haragot, a gyűlölködést, a rosszindulatot, az átkozódást és az ocsmány beszédet.
Ne hazudjatok egymásnak. Vessétek le a régi embert szokásaival együtt, és öltsétek föl az újat, aki állandóan megújul Teremtőjének képmására a teljes megismerésig. Itt már nincs görög vagy zsidó, körülmetélt vagy körülmetéletlen, barbár vagy szittya, szolga vagy szabad, hanem Krisztus a minden, és ő van mindenben.
Mint Istennek szent és kedves választottai öltsétek magatokra az irgalmasságot, a jóságot, a szelídséget és a türelmet. Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza van a másik ellen. Ahogy az Úr megbocsátott nektek, ti is bocsássatok meg egymásnak.
Legfőként pedig szeressétek egymást, mert ez a tökéletesség köteléke. S Krisztus békéje töltse be szíveteket, hiszen erre vagytok hivatva, egy testben. Legyetek hálásak, Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen, s teljes bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást. Az Istennek énekeljetek hálás szívvel zsoltárt, himnuszt és szent énekeket.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Gal 3, 27-28
Mindannyian, akik megkeresztelkedtünk, Krisztust öltöttük magunkra: * Mindannyian ugyanis eggyé lettünk a mi Urunkban, Jézus Krisztusban.
Nincs többé zsidó vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő. * Mindannyian ugyanis eggyé lettünk a mi Urunkban, Jézus Krisztusban.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek Szent János evangéliumáról szóló fejtegetéseiből
(Tract. 17, 7-9: CCL 36, 174-175)
A szeretet kettős parancsa
Eljött az Úr, a szeretet tanítómestere, aki telve volt szeretettel – mint róla megjövendölték – összetömörítve a tanítást a földön, és kimutatta: a két parancson múlik a törvény és a próféták.
Hogy mi ez a kettős parancs, ismételjétek át újra velem együtt, testvérek! Nagyon jól kell ismerni, és nemcsak akkor kell emlékezetbe idézni, amikor megemlítjük, hanem kell, hogy kitörölhetetlenül a szívetekben legyen. Állandóan gondoljatok arra, hogy szeretnünk kell Istent és az embertársat: Istent teljes szívünkből, egész lelkünkből és minden erőnkből, embertársunkat pedig úgy, mint saját magunkat.
Erre kell állandóan gondolni, erről kell mindig elmélkedni, ezt kell megtartani, ezt megtenni és teljesíteni. A parancsban előbb van az Isten szeretete, a megvalósításban viszont az embertársé. Mert az, aki a szeretet két parancsát előírta számodra, először nem az embertársét ajánlotta és csak utána az Istenét, hanem fordítva: előbb az Istenét és csak utána az emberét.
Te pedig mivel Istent még nem látod, embertársad szeretetével érdemled ki azt, akit látni fogsz; mert amikor embertársadat szereted, megtisztítod szemedet Isten látására, ahogy azt János nyilvánvalóan mondja: Ha nem szereted testvéredet, akit látsz, hogyan mondhatod, hogy szereted Istent, akit nem látsz?.
Íme, ez a parancs: Szeresd Istent! Ha azt mondod, mutasd meg nekem, hogy kit szeressek, mi mást válaszolhatok rá, mint amit János mondott: Istent soha nem látta senki. De nehogy azt hidd, hogy teljesen alkalmatlan vagy Isten látására – így folytatja – Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az istenben marad. Szeresd tehát embertársadat, és lásd meg magadban azt, hogy miért szereted embertársadat. Ott meglátod Istent, amennyire ez számodra lehetséges.
Kezdd el tehát szeretni embertársadat. Törd meg kenyeredet az éhezőnek, és a fedél nélküli szegényt fogadd be házadba, ha ruhátlant látsz, öltöztesd fel, és ne vesd meg embertársadat.
S ha ezt megteszed, mit nyersz vele? Akkor majd felragyog világosságod, mint a hajnal. Isten, a te világosságod, hajnali fény neked, mert csupán a világ éjszakája után virrad fel számodra, hiszen ő sem fel nem kel, sem le nem nyugszik, mert örökkévaló.
Ha embertársadat szereted és róla gondoskodol, úton vagy. S ki máshoz utazol, mint az Úristenhez, ahhoz, akit teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből kell szeretnünk? Istenhez ugyanis még nem jutottunk el, embertársunk viszont mindig velünk van. Viseld el tehát azt, akivel együtt úton vagy, hogy eljuthass ahhoz, akivel örökre együtt szeretnél maradni.
VÁLASZOS ÉNEK
1 Jn 4, 10-11. 16
Isten előbb szeretett minket, és elküldte a Fiát bűneinkért engesztelésül. * Ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.
Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne. * Ha az Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Fiadnak, a Szent Szűz áldott gyermekének születését mentesítetted az emberi természet gyarlósága alól. Add, kérünk, hogy általa új emberré legyünk, és megszabaduljunk az áteredő bűn következményeitől. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky