2025. január 20.

Boldog Özséb áldozópap
tetszés szerinti emléknap


Magyarország akkori fővárosában, Esztergomban született 1200 körül derék és előkelő szülőktől. Teremtőjéhez és Megváltójához éjjel és nappal jámbor imádságokkal könyörgött. Sokat virrasztott, és minden idejét Isten tiszteletére, elmélkedésre vagy tanulásra fordította ez a rendkívül értelmes ifjú. Minden percet kihasznált. Érdemeiért korán esztergomi kanonoknak nevezték ki. Gyakran vendégül látta a magányos barlangokban lakó embereket, akiknek társaságát annyira megkedvelte, hogy elhatározta, ő maga is elhagyja a világot. A tatárjárás után 1245 táján társaival a Pilisbe vonult remetének. Az isteni kegyelem fényétől megvilágosítva 1250-ben a magyar remetéket egybegyűjtötte és Esztergom közelében a Szent Kereszt tiszteletére kis templomot és monostort épített. 1262-ben IV. Orbán pápától Szent Ágoston Reguláját kérte rendje számára, amelyet azonban nem nyerhetett el a remetetestvérek nagyfokú szegénysége miatt. Ezért a pápa megbízásából Pál, veszprémi püspök adott a remeteközösségnek életszabályt. Remetetestvéreivel még 20 évig élt közösségben, amelyet Első Remete Szent Pál oltalmába ajánlott. Végül testvéreit Isten és a felebarát szeretetére buzdítva és őket üdvös tanításokkal megerősítve 1270. január 20-án elhunyt az Úrban. (Gyöngyösi Gergelynek Az Első Remete Szent Pál rendjében levő remete testvérek élete című könyvéből). Sírját és a Szent Kereszt monostort a törökök valószínűleg már 1526-ban elpusztították. Folyamatos tisztelete miatt az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció 2004. november 16-án, a Pálos Rendi Naptár megerősítése alkalmával engedélyezte, hogy őt a boldogok között tisztelhessük.

Reggeli dicséret

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Boldog Özséb, büszkeségünk,

hozzád száll az ének,

kérő szóval, hő fohásszal

buzgón kérünk téged:

Gyűjtsed össze lángjaink,

egyesítsed imáinkat,

segíts nekünk megmenteni

elárvult hazánk!

Súlyos bánat sanyargatta

akkor magyar népünk,

imádságos áldott szíved

lám, segített nékünk:

Felvirradt szép hajnalunk,

messze szállott a bánat,

meghallgatta a kegyes ég

a te hő imádat.

Gazdagságért, földi jókért

nem könyörgünk hozzád,

ifjúságunk romlására

fordítsad szent orcád!

Gyűjtsed össze lángjaink,

egyesítsed imáinkat,

segíts nekünk megmenteni

elárvult hazánk! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Mikor mehetek, hogy lássam az Úr arcát?
42 (41). zsoltár
Sóvárgás az Úr és az ő temploma után
Aki szomjazik, jöjjön. Aki kívánja az élet vizét, ingyen igyék (Jel 22, 17).

Mint szarvas sóvárog a forrásvízre, *

úgy áhít a lelkem, téged, Istenem.

Isten után szomjazik a lelkem, az élő Isten után: *

mikor mehetek, hogy megjelenjek az ő színe előtt?

Éjjel-nappal könny a kenyerem, *

mert azt hallom naponta: „Hol a te Istened?”

Csak arra gondolok, elmém azon mereng, *

hogyan vonultam be a csodás hajlékba Isten házáig,

miközben ujjongott és énekelt *

az ünneplő sokaság.

Miért csüggedsz, lelkem, *

miért vagy nyugtalan?

Bízzál az Úrban: fogom még áldani *

arcom szabadítóját, Istenemet.

Szomorkodik bennem a lélek, †

hozzád röpül ezért gondolatom *

a Jordán és a Hermon távoli hegyes tájairól.

Harsognak zuhatagjaid, örvény kiált az örvénynek; *

minden kavargó hullámod átzuhog fölöttem.

Árassza rám az Úr irgalmát naphosszat, †

neki zeng éjjel háladalom, *

és áldom éltető Istenemet.

Így szólok az Úrhoz: „Oltalmazóm vagy, †

miért feledkeztél meg rólam? *

Miért kell bánatban élnem, ellenségeimtől gyötörten?”

Keserűség marja bensőmet, †

amikor kínzóim gúnyolnak, *

s naponta azt mondják: „Hol a te Istened?”

Miért csüggedsz, lelkem, *

miért vagy nyugtalan?

Bízzál az Úrban: fogom még áldani *

arcom szabadítóját, Istenemet.

Mikor mehetek, hogy lássam az Úr arcát?
Szereteted fényét mutasd meg nekünk, Uram!
Kantikum – Sir 36, 1-7. 13-16
Imádság a szent városért, Jeruzsálemért
Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust (Jn 17, 3).

Könyörülj rajtunk, tekints ránk, mindenség Istene, *

szereteted fényét mutasd meg nekünk!

Bocsásd félelmedet a nemzetekre, *

amelyek nem ismernek téged.

Hadd tudják meg,

hogy rajtad kívül nincs más Isten, *

és hirdessék nagy tetteidet.

Emeld föl kezedet az idegen népek ellen, *

hogy lássák hatalmadat.

Amint szemük láttára szent voltál velünk, *

úgy a mi szemünk láttára légy dicső fölöttük,

hogy úgy ismerjenek, ahogy mi ismerünk, *

mert rajtad kívül, Urunk, nincs más Isten!

Újítsd meg a jeleket, és tégy csodákat újból, *

dicsőítsd meg kezedet, erős karodat!

Gyűjtsd össze Jákob minden törzsét, †

hadd tudják meg, hogy rajtad kívül nincs más Isten, *

és mondják el nagy tetteidet.

Tekintsd őket örökségednek, *

mint a régmúlt időkben.

Könyörülj népeden, amelyet terólad neveztek el, *

Izraelen, amelyet elsőszülöttednek tekintettél,

és könyörülj szent városodon, *

nyugalmad városán, Jeruzsálemen!

Áraszd el Siont kimondhatatlan igéiddel, *

és népedet dicsőségeddel!

Szereteted fényét mutasd meg nekünk, Uram!
Áldott vagy, Urunk, az égbolt fölött!
19 (18 A). zsoltár, 2-7
A teremtő Isten dicsérete
Eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból… hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje (Lk 1, 78. 79).

Isten dicsőségét hirdetik az egek, *

kezének művéről vall a mennybolt.

A nappalok ezt zengik egymásnak, *

erre oktatja éj az éjszakát.

Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *

hogy meg ne értenéd szavát.

Minden földre elhat szózatuk, *

a földkerekség végéig eljut igéjük.

Az égen vert Isten sátort a napnak, †

és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *

mint ujjongó dalia fut neki útjának.

Az ég egyik pereméről indul, †

és másik széléig ér a pályája: *

tüze elől rejtőzni nem lehet.

Áldott vagy, Urunk, az égbolt fölött!

RÖVID OLVASMÁNY

Jer 15, 16

Ha szavaid elém kerültek, csak úgy nyeltem őket; kedvem telt szavadban és öröme szívemnek. Mert a te nevedet viselem, Uram, Seregek Istene!

RÖVID VÁLASZOS ÉNEK

Örvendjetek, igazak, az Úrban, * A szentekhez dicséret illik. Örvendjetek.

Előtte új dalt énekeljetek. * A szentekhez dicséret illik. Dicsőség az Atyának. Örvendjetek.

EVANGÉLIUMI KANTIKUM

Benedictus-ant. Ezek a szavaim, amelyekkel könyörögtem az Úr színe előtt, legyenek az Úr, ami Istenünk színe előtt nappal és éjjel, hogy igazságot szolgáltasson népének!

FOHÁSZOK

Üdvözítőnk minket országává és papjaivá tett, hogy Istennek kedves áldozatokat mutassunk be. Szólítsuk őt hálás szívvel:

Urunk, őrizz meg bennünket szolgálatodban!

Krisztus, örök főpap, aki népedet szent papságban részesíted,

engedd, hogy mindenkor Istennek kedves lelki áldozatokat tudjunk bemutatni!

Ajándékozd nekünk jóságosan a Szentlélek gyümölcseit:

a türelmet, a jószívűséget és a szelídséget!

Add, hogy szeressünk és magunkénak mondhassunk téged, mert te magad vagy a szeretet,

és segíts jót cselekednünk, hogy életünkkel is magasztaljunk téged!

Add, hogy testvéreink javát keressük,

és így könnyebben elnyerjék az üdvösséget!

Mi Atyánk.

KÖNYÖRGÉS

Istenünk, te Boldog Özsébet az irántad való szeretetből a pilisi remeteségbe hívtad, hogy ott életét engesztelésül áldozza népéért és a szétszórtan élő remetéket összegyűjtse. Áldozatos életéért és közbenjáró imádságára add, hogy magyar népünk hitben és szeretetben egyesüljön. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky