Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunknak áldott napja ez,
szent fényességgel virradó,
világnak átkos vétkeit
kiontott szent vér mossa le.
Eltévedt ember hitre tér,
vakok szemében gyúl a fény;
s hogy irgalmat nyert a lator,
félelmünk immár megszűnik!
Ámulnak mind az angyalok
látván a bűnbánó latort,
ki bízva Krisztushoz kiált,
s menny üdvösségét élvezi.
Csodálandó nagy szent titok:
világnak bűnét elveszi,
s a testben járók vétkeit
eltörli Krisztus teste már.
Mi más lehetne nagyszerűbb?
Bűnt megbocsát az irgalom,
félelmet űz a szeretet,
s új életet hoz a halál.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
Vagy Húsvét nyolcada utáni köznapokon tetszés szerint:
Örvendj, ég, messzi csillagok,
tenger, föld, nap, tapsoljatok;
kereszthalálból Mesterünk
feltámadt, s benne élhetünk.
Ím, üdvösségünk visszatért,
Bárányunk ontott drága vért,
a bűnhomályból egymaga
lett létünk bátor hajnala.
Halált végzett ki e halál,
gyógyírra bűn, baj itt talál;
erényeink sértetlenül
ragyognak már győztes jelül.
Reményt ad és új kezdetet
e fénylő megváltói tett;
higgyük: mi is feltámadunk,
s mennyben lesz boldog otthonunk.
Fellelkesítnek szent javak,
buzgó imák ujjongjanak;
Húsvétot ünnepeljük itt,
mely nekünk nyújtja kincseit.
Maradj örökre, Jézusunk,
fényes húsvéti örömünk,
s kiket kegyelmed újraszült,
oszd meg dicsőséged velünk.
Dicsérünk, Jézus, szüntelen,
ki feltámadtál győztesen,
Atyának, Léleknek veled
most és örökre tisztelet. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *
nyelvemmel nem vétkezem;
retesszel zárom le szájam, *
amíg gonosz ember áll előttem.”
Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *
és fájdalmam kiújult.
Szívem fölhevült bennem, *
elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.
Nyelvem akkor megoldódott: *
„Uram, tudasd velem életem végét:
mennyi napjaimnak száma, *
hadd tudjam meg, mily rövid az életem!”
Íme, napjaimat néhány araszra mérted, *
életem ideje előtted semmiség.
Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *
mint az árnyék, az ember úgy múlik el.
Hiábavaló az is, hogy vesződik, *
kuporgat, de nem tudja, kinek.
És most, Uram, mire várhatok? *
Egyedül benned reménykedem.
Minden gonoszságomból ments ki engem, *
ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának!
Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *
mert te vagy, aki ezt végbevitted.
Csapásaidat vedd le rólam, *
elpusztulok sújtó kezed alatt.
Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †
moly módjára erejét elemészted. *
Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.
Hallgasd meg, Uram, imádságomat, *
figyelj kiáltásomra!
Ne légy süket siránkozásomra, †
hiszen nálad jövevény vagyok, *
vándor, mint minden ősöm.
Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *
mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.
Mit dicsekszel gonoszságoddal, *
te, aki a gonoszságban vagy hatalmas?
Egész nap álnokságon jár az eszed; *
te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!
A rosszat jobban kedveled a jónál, †
a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *
te álnok nyelv, minden bajt hozó beszéd kedves neked.
Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †
kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *
gyökerestől kitép az élők földjéből.
Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *
azután nevetve mondják:
„Íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát, †
hanem gazdagságában volt reménye, *
és csak gonoszsága minden ereje!”
Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †
Isten irgalmában bízom, *
mindenkor és mindörökké.
Örökké áldalak azért, amit tettél, †
nevedben reménykedem, *
mert jóságos vagy híveidhez.
Isten feltámasztotta Krisztust a halálból. Alleluja.
Hogy legyen hitünk és reményünk Istenben. Alleluja.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Jelenések könyvéből
2, 12-29
Levél a pergamoni és tiatirai egyházhoz
Én, János, látomásban hallottam, amikor az Úr ezt mondta nekem: „A pergamoni egyház angyalának ezt írd: »Ezt mondja, aki a kétélű hegyes kardot tartja:
Tudom, hol lakol; ott, ahol a sátán trónja áll. Ragoszkodol a nevemhez, nem tagadtad meg hitemet még azokban a napokban sem, amikor Antipászt, hűséges vértanúmat nálatok, ahol a sátán lakik, megölték. De van némi kifogásom ellened. Élnek köztetek olyanok, akik Bileám tanításához ragaszkodnak, aki kioktatta Bálákot, hogy áldozati hús evésére és erkölcstelenségre csábítsa Izrael fiait. Olyanok is élnek köztetek, akik a nikolaiták tanításához ragaszkodnak. Tarts hát bűnbánatot! Mert ha nem, késedelem nélkül odamegyek, és harcba szállok veletek, számnak kardjával.
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak: A győztesnek rejtett mannát adok, és egy fehér követ. A kövön új név van, amelyet senki más nem ért, csak aki megkapja.»
A tiatirai egyház angyalának ezt írd: »Ezt mondja az Isten Fia, akinek szeme, mint a lobogó tűz, és lába, mint a sárgaréz:
Tudok tetteidről, szeretetedről, hitedről, szolgálataidról és állhatatosságodról, arról, hogy most több jót teszel, mint azelőtt. De van ellened egy kifogásom: eltűröd, hogy Izebel asszony, aki prófétának mondja magát, tanításával arra csábítsa szolgáimat, hogy erkölcstelenkedjenek, és egyenek a bálványoknak bemutatott áldozatok húsából. Adtam neki időt, hogy megtérjen, de nem akar megtérni erkölcstelenségéből. Ágynak döntöm, akik meg házasságot törnek vele, azokat nagy nyomorúságokba, hacsak nem szakítanak üzelmeikkel. Gyermekeit halálra adom, hadd tudja meg minden egyház, hogy én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, és megfizetek mindenkinek, kinek-kinek a tettei szerint.
Nektek meg, többi tiatiraiak, akik nem követitek ezt a tanítást, és akik – hogy úgy mondjam – nem ismeritek a sátán mélységeit, ezt üzenem: Nem rakok rátok más terhet. De amitek van, ahhoz ragaszkodjatok, amíg el nem jövök. A győztesnek, aki mindvégig kitart szolgálatomban, hatalmat adok a népek fölött. Vaspálcával fogja kormányozni, és mint cserépedényeket, összetöri őket. Ezt a hatalmat Atyámtól kaptam. És neki adom a hajnalcsillagot.
Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.«”
VÁLASZOS ÉNEK
Jel 2, 18. 23; 22, 12
Ezt mondja az Isten Fia, akinek szeme, mint a lobogó tűz: Én vagyok, aki a veséket és a szíveket vizsgálja, * És megfizetek mindenkinek a tettei szerint, alleluja.
Hamarosan eljövök, s velem lesz a jutalom. * És megfizetek mindenkinek a tettei szerint, alleluja.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspöknek Szent János evangéliumáról szóló fejtegetéseiből
(Tract. 124, 5: CCL 36, 684-685)
Az Egyház arra a kősziklára épült, amelyet Péter megvallott
Isten szüntelenül törődik az emberiséggel, és azonfelül, hogy a bajbajutottakon különféle módon segített, az idők teljességének elérkezésekor – amelynek az idejét csak ő tudta előre – elküldötte hozzánk egyszülött Fiát. Azért küldte el, hogy aki által megteremtette a mindenséget, az, miközben Isten marad, emberré legyen, közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus.
Azért küldte el, hogy akik hisznek benne, azok az újjászületés fürdője által feloldozva bűnük minden szennyétől, megszabaduljanak az örök büntetéstől is, és hitben, reményben és szeretetben éljenek. Amíg e világban s ennek veszedelmes és küzdelmes kísértései közepette zarándokolnak, részesüljenek az Isten testi és lelki segítségeiben, és színe előtt járjanak mindig azon az úton haladva, amely számukra maga Krisztus lett.
Minthogy így sem lehetnek meg teljesen bűn nélkül, hiszen e gyarló földi életben előfordul a bűn is, ezért az alamizsnálkodásnak üdvöt szerző erőt adott, hogy ezzel is segítse őket imádságaikban, ezért megtanította őket, hogy így imádkozzanak: Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.
E bajokkal teli földi élet folyamán boldog reménységgel eltelve így cselekszik az Egyház is, az az Egyház, amelynek egyetemességét jelképezve mintegy megszemélyesítője lett Péter apostol, apostoli méltóságának elsőbbsége folytán.
Ami pedig sajátosan Pétert illeti: természete szerint ember volt, a kegyelmet tekintve egy a Krisztus-követők közül, és a bővebben kapott kegyelem által lett a legelső apostol. De amikor Jézus ezt mondta neki: Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva, akkor már az egész Egyházat képviselte, amelyre a különböző kísértések e világban záporesők, áradatok, viharok módjára törnek rá, de nem omlik össze, mert arra a sziklára épült, amelytől Péter is kapta a nevét.
Éppen ezért mondta az Úr: Erre a sziklára építem Egyházamat, mivel Péter már előbb megvallotta: Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia. Tehát arra a sziklára építem Egyházamat, amelyet te megvallottál. A szikla pedig Krisztus volt; Péter maga is erre a szilárd alapra épült. A lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, mást senki nem rakhat.
A Krisztuson alapuló Egyház tehát Krisztustól kapta meg Péter személyében a mennyek országának a kulcsait, vagyis az oldás és kötés hatalmát a bűnök fölött. Ez az Egyház tehát, amely szereti és követi Krisztust, megszabadul minden bűntől. Mégis azok a hívek követik őt teljesebben, akik mindhalálig küzdenek az igazságért.
VÁLASZOS ÉNEK
Ez 3, 21; 1 Tim 4, 16
Ha figyelmezteted az igazat, hogy ne vétkezzék, és nem is vétkezik, akkor életben marad, * És te is megmentetted életedet, alleluja.
Ügyelj magadra és a tanításra, hogy magadat is, hallgatóidat is üdvösségre segítsd. * És te is.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Gondviselő Istenünk, te Szent V. Piusz pápát rendelted Egyházad élére, hogy védelmezze a hitet, és emelje az istentisztelet méltóságát. Közbenjárására add, hogy élő hittel és tevékeny szeretettel vegyünk részt szent titkaid ünneplésében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky