2025. január 8.

Szerda, karácsonyi idő, 2. hét
2. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Látván az újszülött Fiút,

a bölcsek Kelet kincseit

hódolva átadják neki:

mirhát, tömjént és aranyat.

Ismerd fel: nyíltan hirdetik

erődet és országodat;

Fiú, e hármas jel szerint

Atyádtól kaptad sorsodat!

Királynak szól a színarany,

Istent imád az illatos

tömjén, jósolja sírodat

a mirha drága kenete.

Minden városnál, Betlehem,

nagyobb vagy: néked adatott

megszülni testben a Királyt,

az égi üdvösség Urát.

Hirdette próféták szava,

jelezte számtalan csoda,

s tanú a Teremtő maga,

ki országát jelenti már.

Mert övé lesznek mindenek,

a föld, a menny, a tengerek,

kelettől messze nyugatig

az alvilág s a magas ég.

Ki nemzeteknek megjelensz,

dicsérünk téged, Jézusunk,

Atya s Szentlélek, áldva légy

most és örökre szüntelen. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.
38. zsoltár
Beteg ember imája
A természet mulandóságnak van alávetve … Isten akaratából (Róm 8, 20).
I.

Így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *

nyelvemmel nem vétkezem;

retesszel zárom le szájam, *

amíg gonosz ember áll előttem.”

Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *

és fájdalmam kiújult.

Szívem fölhevült bennem, *

elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.

Nyelvem akkor megoldódott: *

„Uram, tudasd velem életem végét:

mennyi napjaimnak száma, *

hadd tudjam meg, mily rövid az életem!”

Íme, napjaimat néhány araszra mérted, *

életem ideje előtted semmiség.

Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *

mint az árnyék, az ember úgy múlik el.

Hiábavaló az is, hogy vesződik, *

kuporgat, de nem tudja, kinek.

Ant. Mi magunk is sóhajtozunk, és várjuk testünk megváltását.
2. ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!
II.

És most, Uram, mire várhatok? *

Egyedül benned reménykedem.

Minden gonoszságomból ments ki engem, *

ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának!

Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *

mert te vagy, aki ezt végbevitted.

Csapásaidat vedd le rólam, *

elpusztulok sújtó kezed alatt.

Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †

moly módjára erejét elemészted. *

Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.

Hallgasd meg, Uram, imádságomat, *

figyelj kiáltásomra!

Ne légy süket siránkozásomra, †

hiszen nálad jövevény vagyok, *

vándor, mint minden ősöm.

Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *

mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.

Ant. Hallgasd meg, Uram, kiáltásomat, és figyelj könnyeimre!
3. ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.
52 (51). zsoltár
A rágalmazók ellen
Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék (1 Kor 1, 31).

Mit dicsekszel gonoszságoddal, *

te, aki a gonoszságban vagy hatalmas?

Egész nap álnokságon jár az eszed; *

te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!

A rosszat jobban kedveled a jónál, †

a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *

te álnok nyelv, minden bajt hozó beszéd kedves neked.

Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †

kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *

gyökerestől kitép az élők földjéből.

Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *

azután nevetve mondják:

„Íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát, †

hanem gazdagságában volt reménye, *

és csak gonoszsága minden ereje!”

Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †

Isten irgalmában bízom, *

mindenkor és mindörökké.

Örökké áldalak azért, amit tettél, †

nevedben reménykedem, *

mert jóságos vagy híveidhez.

Ant. Isten irgalmában bízom, mindenkor és mindörökké.

Dicsérd, Jeruzsálem, az Urat,

Mert elküldi szavát a földre.

ELSŐ OLVASMÁNY

Izajás próféta könyvéből

62, 1-12

Közeledik a szabadulás

Nem hallgathatok Sion miatt, és Jeruzsálem miatt nem nyughatom, míg föl nem kél igazsága, mint a hajnalfény, és szabadulása, mint a fáklya, nem tündököl.

Meglátják majd a nemzetek igazságodat, és a királyok dicsőségedet, és új néven neveznek majd téged, amelyet az Úr szája ad neked. Dicsőség koronája leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened kezében.

Neved nem lesz többé „Elhagyatott”, országodat sem hívják úgy, hogy „Pusztaság”. „Gyönyörűségem” lesz a neved, és országodé „Menyasszony”, mert gyönyörűségét leli benned az Úr, és országodnak újra lesz ura.

Mert amint az ifjú nőül veszi a leányt, úgy vesz magához a te fölépítőd; és amint a vőlegény örül a menyasszonynak, úgy örül majd néked Istened.

Falaidra, Jeruzsálem, őröket állítottam, ne hallgassanak éjjel-nappal sohase.

Figyelmeztetői az Úrnak, ne nyugodjatok, és ne hagyjatok nyugtot néki se, míg Jeruzsálemet meg nem újítja és dicsőségessé nem teszi a földön.

Az Úr megesküdött jobbjára és dicsőséges karjára: Soha többé nem adom gabonádat eleségül ellenségeidnek; és nem hagyom, hogy idegenek igyák borodat, amelyért te munkálkodtál. Hanem, akik betakarítják a termést, azok egyék meg, és dicsőítsék az Urat; akik leszüretelték a szőlőt, azok igyák a borát szentélyem udvaraiban.

Vonuljatok ki, vonuljatok ki a kapukon! Tegyétek népemnek járhatóvá az utat, egyengessétek el az ösvényt, szedjétek fel róla a követ! Emeljetek zászlót a népeknek!

Az Úr hirdeti ezt a föld határáig: Mondjátok meg Sion leányának: Nézd, eljön Szabadítód, mögötte diadalának jutalma, előtte meg győzelmi jelvénye. „Szent népnek” hívják majd őket, az „Úr megvallottjainak”. Téged meg „Keresett városnak” neveznek, nem „Elhagyottnak”.

VÁLASZOS ÉNEK

Iz 62, 2-3

Meglátják majd a nemzetek igazságodat, és a királyok dicsőségedet. * Új néven neveznek majd téged, amelyet az Úr szája ad neked.

Dicsőség koronája leszel az Úr kezében, királyi fejdísz Istened kezében. * Új néven.

MÁSODIK OLVASMÁNY

A Szent Hippolytus áldozópapnak tulajdonított beszédből Urunk megjelenésének ünnepére

(Nn. 2. 6-8. 10: PG 10, 854. 858-859. 862)

Víz és Lélek

Jézus elment Jánoshoz és megkeresztelkedett nála. Csodálatraméltó dolog! A határtalan folyam – mely örömmel tölti el Isten városát – csekély kis vízzel mosakodik. A kimeríthetetlen forrás – amely végtelen és mindenkinek életet ad – kicsiny és mulandó vízbe merül alá.

Ő – aki mindenütt jelen van és semmi sem távoli számára, aki felfoghatatlan az angyaloknak és láthatatlan az embereknek – elment megkeresztelkedni, mert úgy látta jónak. „Akkor megnyílt az ég, és szózat hallatszott: Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”

Szeretet szeretetet, és a szellemi fény megközelíthetetlen fényességet szül. Ő, akit József fiának neveznek, – az az én Egyszülöttem – isteni valósága szerint.

„Ez az én szeretett Fiam”: ez az éhező, aki megszámlálhatatlan ezreket táplál; az elfáradó, aki felüdíti a fáradozókat; ez, akinek nincs hova lehajtania fejét, pedig tenyerén hordoz minden népet; ez, aki szenved, pedig ő gyógyít minden szenvedést; akit arcul vernek, pedig szabadságot ajándékoz a világnak; akinek sebet ejtenek oldalán, pedig Ádám oldalát is helyreállítja.

Kérlek titeket, jól figyeljetek rám! Meg szeretném magyarázni, hogy mi ennek az egésznek az értelme. Vissza akarok térni az élet vizéhez, elmélkedni akarok a lelki gyógyszerekben bővelkedő forrásról.

A halhatatlanság Atyja a halhatatlan Fiút és igét küldte a világba. El is jött az emberekhez, hogy lemossa őket vízzel és Lélekkel, s újjászülje a lélek és test romolhatatlanságára, ránk lehelte az élet leheletét, és romolhatatlan fegyverzetbe öltöztetett.

Ha tehát az ember halhatatlan lett, istenivé is lesz. Ha pedig a víz és a Szentlélek által a keresztség pillanatától kezdve istenivé változik, akkor a holtak feltámadása után az is egészen természetes lesz, hogy Krisztus társörököse legyen.

Akárcsak egy kikiáltó, olyan erőteljes hangon hirdetem tehát: Jöjjön minden nép a halhatatlanság keresztségéhez! Ez az a víz, amely a Lélekkel van egybekapcsolva, ez az a víz, amely a Paradicsomot öntözi, a földet termékennyé teszi. Ezt sóvárogják a növények csírái, enélkül nem szaporodnak az állatok. És, hogy mindent röviden összefoglaljak: Ez az a víz, amelytől az újjászületett ember megelevenedik, ez az a víz, amellyel Krisztus megkeresztelkedett, amelybe a Szentlélek galamb képében alászállt.

Aki hittel száll be ebbe az újjászületést biztosító fürdőbe, aki ellene mond az ördögnek és Krisztus mellett kötelezi el magát, aki Krisztust Istennek vallja, és megtagadja azt, ami vele ellentétes – az a szolgaságot leveti és magára ölti a fogadott gyermekséget. Az ilyen ember a keresztségből fényesen tér vissza, mint a Nap, ragyogva az igazságosság sugarait. És ami mindennél több: Isten gyermekeként és Krisztus társörököseként tér vissza.

Övé a dicsőség és a hatalom jóságos és éltető Szentlelkével együtt, most és mindörökké. Ámen.

VÁLASZOS ÉNEK

Jn 1, 32. 34. 33

Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt az égből, és rajta is maradt. * Láttam és tanúskodom róla, hogy ő az Isten Fia.

Aki vízzel keresztelni küldött, az mondta: Akire látod, hogy leszáll a Lélek, s rajta is marad, az majd Szentlélekkel keresztel. * Láttam és tanúskodom.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, egyszülött Fiad hozzánk hasonló emberi testben jelent meg köztünk. Add, kérünk, hogy bensőleg alakítson újjá minket Jézus, aki külsejét tekintve hasonló lett hozzánk. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky