2025. október 16.

Szent Hedvig szerzetesnő
tetszés szerinti emléknap


Bajorországban született 1174 körül. II. Endre királyunk feleségének, meráni Gertrúdnak nővére. A sziléziai herceg felesége lett, akit hét gyermekkel ajándékozott meg. Bensőséges életet élt, a szegények és a betegek iránt bőkezű volt, számukra otthonokat alapított. Férje halála (1238) után a trebnitzi kolostorba lépett, ott is halt meg 1243. október 15-én.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Szent asszonyról szól énekünk,

ki érdemekben gazdagon,

mert tiszta, szent volt élete,

már angyalok közt ünnepel.

Hitvalló szívvel esdekelt

az Úrhoz könnyek közt szava,

virrasztva böjttel szüntelen,

híven, kitartón várva őt.

Díszt, földi rangot megvetett,

tisztán tört lelke fölfelé,

tökéletes volt és igaz,

így szállt a csillagok fölé.

E szent asszony jótettei

növelték háza kincseit,

élvezze hát most boldogan

a menny örök jutalmait!

Áldott légy, Hármas-egy Urunk!

Te minket – mert ő kérve kér –

az égiek közt boldogíts,

utunk ha földön véget ér. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Nem az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és arcod fényessége.
44 (43). zsoltár
A nép sorscsapásai
Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket (Róm 8, 37).
I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *

amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *

nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket,

hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob.

Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket.

Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Nem az ő karjuk segítette őket, hanem a te jobbod és arcod fényessége.
2. ant. Nem fogja arcát elfordítani tőletek az Úr, ha visszatértek hozzá.
II.

De most elvetettél és megaláztál minket, *

Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.

Megfutamítottál ellenségeink elől, *

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.

Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál.

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat.

Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk.

Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom

a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadóm színe előtt.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Nem fogja arcát elfordítani tőletek az Úr, ha visszatértek hozzá.
3. ant. Kelj fel, Uram, és ne taszíts el mindörökre!
III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet.

Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek,

pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *

és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!

Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk.

Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Kelj fel, Uram, és ne taszíts el mindörökre!

Ragyogtasd szolgád fölé arcodat,

Taníts meg rendelkezéseidre!

ELSŐ OLVASMÁNY

Zakariás próféta könyvéből

8, 1-17. 20-23

Ígéret a boldog otthonról Sion begyén

A Seregek Urának szózata: „Ezt mondja a Seregek Ura: Féltékeny szeretettel szeretem Siont, és nagy haragra gerjedtem miatta.

Ezt mondja a Seregek Ura: Visszatérek a Sionra, és Jeruzsálemben fogok lakni. Jeruzsálemet a Hűség Városának fogják nevezni, a Seregek Urának hegyét meg Szent Hegynek.

Ezt mondja a Seregek Ura: Ülnek még öregemberek és öregasszonyok Jeruzsálem terein. Bot lesz mindegyikük kezében napjaiknak sokasága miatt. Tele lesznek a város terei kisfiúkkal és kislányokkal; játszadozni fognak a tereken.

Ezt mondja a Seregek Ura: Ha ez csodálatosnak látszik majd a nép maradékának szemében azokban a napokban, vajon az én szememben is csodálatosnak látszik majd? – mondja a Seregek Ura.

Ezt mondja a Seregek Ura: Lám, kiszabadítom népemet napkelet és napnyugat földjéről. Visszahozom őket, hogy Jeruzsálemben lakjanak. Az én népem lesznek, és én az Istenük leszek hűségben és igazságban.

Ezt mondja a Seregek Ura: Legyen erős a kezetek, nektek, akik ezekben a napokban halljátok e szavakat a próféták szájából, akik jövendölnek attól a naptól kezdve, amelyen a Seregek Ura templomának letették az alapjait, hogy újjáépítsék a szentélyt. Az előtt a nap előtt ugyanis eredménytelen volt az ember munkája, és eredménytelen volt az állatok munkája. Munkája közben ugyanis senkinek sem volt nyugta az ellenségtől. Én ugyanis mind egymásra szabadítottam az embereket. De most már nem úgy bánok e nép maradékával, mint a régi időkben – mondja a Seregek Ura. – Lám, békét adok: a szőlőskert megtermi gyümölcsét, a föld megadja termését, az ég hullatja az esőt. Ezt mind megadom e nép maradékának. Miattatok átok szállt a nemzetekre. Júda háza (és Izrael háza): Ugyanúgy, ha megmentlek benneteket, áldás lesztek számukra. Ne féljetek: legyen erős a kezetek!

Ezt mondja a Seregek Ura: Amint elhatároztam, hogy rosszul bánok veletek, amikor atyáitok megharagítottak – mondja a Seregek Ura –, és nem is irgalmaztam, úgy most, ezekben a napokban elhatároztam, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával. Ne féljetek! Csak ezeket a dolgokat tegyétek meg: Mondjatok egymásnak igazat, kapuitokban úgy szolgáltassatok igazságot, hogy békét szerezzetek. Szívetekben ne forraljatok gonoszságot egymás ellen, hogy ne szeressétek a hamis esküt, mert ezek azok a dolgok, amelyeket gyűlölök – mondja az Úr.

Ezt mondja a Seregek Ura: Eljönnek még ide a népek és a nagy városok lakói. Az egyik város lakói elmennek a másikhoz, és azt mondják: »Gyertek, menjünk, és imádkozzunk a Seregek Urának színe előtt, és keressük a Seregek Urát! Hadd menjek én is!« Számos nép, hatalmas nemzetek jönnek, hogy keressék a Seregek Urát Jeruzsálemben, és imádkozzanak az Úr színe előtt.

Ezt mondja a Seregek Ura: Azokban a napokban egyetlen zsidó ruhája szegélyét tíz különböző nyelvű ember fogja majd meg, és kéri: »Hadd menjünk veletek, mert hallottuk, hogy veletek van az Isten!«”

VÁLASZOS ÉNEK

Zak 8, 7. 9; ApCsel 3, 25

Ezt mondja az Úr: Lám, kiszabadítom népemet napkelet és napnyugat földjéről. * Legyen erős a kezetek, nektek, akik ezekben a napokban halljátok e szavakat a próféták szájából.

Ti vagytok a prófétáknak és annak a szövetségnek a fiai, amelyet az Isten atyáitokkal kötött. * Legyen erős a kezetek, nektek, akik ezekben a napokban halljátok e szavakat a próféták szájából.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Hedvignek egy vele egykorú szerzőtől származó életrajzából

(Acta Sanctorum Octobris 8 [1853], 201-202)

Szüntelenül Isten felé törekedett

Istennek ez a szolgálója jól tudta, hogy a mennyei Jeruzsálem építésére szolgáló élő köveknek ebben a világban sok ütést-verést kell elszenvedniük, és hogy a dicsőséges mennyei hazába csak nagy megpróbáltatások elviselésével lehet eljutni. Ezért teljes odaadással vállalta a szenvedések áradatát, és testét kímélet nélkül állandóan keményen sanyargatta. Sok böjtöléssel és a jobb ételekről való lemondással mindennap úgy meggyötörte magát, hogy igen sokan joggal csodálták is: hogyan képes egy ilyen kimerült és gyönge asszony ennyi szenvedést elviselni.

Minél tudatosabban törekedett teste állandó sanyargatására – ebben azonban mindig bölcsen meg tudta őrizni a helyes mérsékletet –, annál jobban előrehaladt a lelki életben és a kegyelmi gazdagodásban, annál jobban megerősödött az Isten iránti szeretetben és áhítatban, és egyre tökéletesebbé vált. Gyakran megtörtént vele, hogy lángoló, buzgó vágya elragadtatásában olyan közel vitte Istenhez, hogy szinte érzéketlenné vált az őt körülvevő dolgok iránt.

Ahogyan lelkének buzgósága szüntelenül Isten felé törekedett, úgy fordult állandóan jótevő szeretete embertársai felé. Bőkezűen osztogatott alamizsnát a szűkölködőknek, adományaival segítségére sietett a társulatoknak és a szerzeteseknek, akik kolostorokban vagy azon kívül éltek. Sok ajándékkal támogatta az özvegyeket és árvákat, a betegeket és elesetteket, a leprásokat és a börtönbe zártakat, a zarándokokat és a nélkülöző kisgyermekes anyákat. Azt mondhatjuk tehát: egyetlenegy segélykérő sem távozott tőle anélkül, hogy ne gondoskodott volna róla.

Mivel tehát Istennek ez a szolgálója sohasem mulasztott el semmi olyan jó cselekedetet, amit megtehetett, egy egészen különleges kegyelmet kapott Istentől. Hiszen amikor minden anyagi lehetősége hiányzott a jótékonykodásra, és saját testi ereje is fogytán volt, Krisztus szenvedéséből isteni erőt merítve, szükséget szenvedő embertársai kérését akkor is mindig tudta teljesíteni, így lett tehát képes Isten jósága folytán segítséget nyújtani mindazoknak, akik testi vagy lelki nyomorúságuk enyhítéséért hozzá fordultak.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Péld 31, 17. 18

Jól körülkötötte derekát övével, és nekifeszítette karját a munkának. * Ezért sohasem alszik ki lámpája.

Megízlelte és megtapasztalta, hogy milyen jó Isten bölcsességét ismerni. * Ezért sohasem alszik ki lámpája.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Mindenható Istenünk, te Szent Hedvig csodálatos életével mindnyájunk számára példát adtál az evangéliumi alázatosságra. Közbenjárására vezess minket mennyei országodba. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky