Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Siess, ó boldog vértanú,
köszöntsd győzelmed ünnepét,
ma nyerted véred díjaként
fejed köré a koszorút.
A világ éjéből e nap
bírót, bakót mikor levert,
téged fénylő egekbe vitt,
és Krisztus nyájához sorolt.
Most angyalok közt van helyed,
s fehér ruhában tündökölsz:
tisztára mostad, hős tanú,
véred patakját ontva rá.
Állj mellénk, könyörgő szavad
Krisztus kegyelmét esdje le:
hajoljon hozzánk kegyesen
s oldjon fel vétkeink alól.
Csak kis időre szállj közénk,
Krisztus kegyét terjeszd ki ránk.
A bűntől terhelt szíveket
bocsánat könnyebbítse meg.
Atyát, Fiát s Vigasztaló
Lelkét dicsérjük szüntelen,
ki dicsőséggel koronáz
örökre téged odafenn. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Hajlítsd füledet imádságomra, Istenem, †
ne rejtőzz el kérésem elől, *
figyelj rám, és hallgass meg engem!
Zilált vagyok elmélkedésemben, és zavart vagyok *
az ellenség hangoskodása és a bűnösök gyötrése miatt.
Elhalmoznak engem gonoszságaikkal, *
és haraggal támadnak ellenem.
Bensőmben a szívem remeg, *
halálsejtelmek gyötörnek.
Félelem és rettegés szállt rám, *
borzongás fogott el engem.
És így szóltam: †
„Bár szárnyaim lennének, mint a galambnak, *
hogy elrepülnék, és megnyugodnék!
Igen messze elbujdosnék innen, *
és a pusztaságban laknék.”
Várom azt, aki szabadulást hoz nekem *
a szélvész és vihar fergetegétől.”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Szórd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket, *
látom, hogy pártoskodás dúl az egész városban.
Éjjel-nappal körbejárnak a város falain, †
belül gonoszság, kín és csalárdság, *
a tereken nem szűnik a durvaság és cselszövés.
Mert hogyha ellenségem átkozna engem, *
azt még elviselném.
Vagy ha az akarna fölém kerekedni, aki gyűlöl engem, *
az elől talán elrejtőznék.
De te, olyan ember, aki egyenlő velem, *
jóbarátom és bizalmasom,
akivel oly édes volt a barátságunk; *
az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
De most Istenhez kiáltok, *
és az Úr megszabadít engem.
Este, reggel és napközben elgondolkodom és sóhajtozom, *
és ő meghallgatja szavamat.
Békét ad, és megment a támadók hadától, *
pedig sokan acsarkodnak ellenem.
Meghallgat az Isten, és megalázza őket, *
ő, aki él öröktől fogva!
Nem lehet rajtuk változtatni, *
nincs bennük istenfélelem.
Ez társaira emel kezet, *
és megszegi adott szavát.
Szája lágyabb, mint a vaj, *
de szíve merő háborúság.
Beszéde simább, mint az olaj, *
de éles, mint a kivont kard.
Vesd az Úrra gondodat, †
ő majd gondoskodik rólad; *
és nem engedi soha, hogy az igaz meginogjon!
De ezeket, Istenem, te elveted, *
a pusztulás gödrébe szórod.
A vérengzők és csalók napjaiknak a felét sem érik el, *
de én, Uram, tebenned bízom!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Figyelj, fiam, a bölcsességemre,
És okosságomnak nyisd ki a füledet!
ELSŐ OLVASMÁNY
Ezekiel próféta könyvéből
16, 3. 5b-7a. 8-15. 35. 37a. 40-43. 59-63
Jeruzsálem Isten házasságtörő jegyese
Ezt üzeni az Úr, az Isten Jeruzsálemnek: „Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy. Apád amorita, anyád hetita volt. Már születésed napján utáltak, és kitettek a nyílt mezőre.
Elmentem melletted, és láttam, hogy véredben vergődsz. Ezt mondtam neked, amikor véredben voltál: „Maradj életben és növekedj, mint a mezők virága!” S fejlődésnek indultál, felnőttél és eljutottál az érettség koráig. Akkor elmentem melletted, és megláttalak. Elérkezett az időd, a szerelem ideje. Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem, és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél. Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől, és megkentelek olajjal. Díszes ruhát, finom bőrből készült sarut adtam rád, bisszussal öveztelek, és selyembe burkoltalak. Elláttalak ékszerekkel: karkötőt vettem a kezedre, láncot a nyakadra. Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, fejedre meg ragyogó koronát. Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltözködtél. Lisztláng, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és eljutottál a királyságig. Hírnevet szereztél a népek körében szépségeddel, mert tökéletes volt amiatt a pompa miatt, amibe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten.
Ám te elbíztad magad szépséged miatt, kicsapongó lettél, s minden jöttmentnek felkínáltad magadat.
Ezért, te céda nő, halld az Úr szavát! Nézd, összegyűjtöm minden szeretődet. Fellázítják ellened a tömegeket, megköveznek, kardot döfnek beléd, házaidat lángba borítják, s az asszonyok sokaságának szeme láttára végrehajtják rajtad az ítéletet. Véget vetek kicsapongásaidnak, és nem adsz többé érte bért. Kitöltöm rajtad bosszúmat, megszűnik féltékenységem, megnyugszom, és lecsillapul haragom. Mivel nem gondoltál ifjúságod napjaira, és haragra ingereltél ezekkel, nézd, most saját fejedre hullanak vissza tetteid – mondja az Úr, az Isten. Hát nem követtél el gyalázatot iszonyatos tetteiddel? Ezt mondja az Úr, az Isten: Úgy bánok veled, ahogyan te viselkedtél: semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget. Én azonban megemlékezem a szövetségről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled.
Te meg visszaemlékezel útjaidra, és szégyenkezel, amikor majd veszem nővéreidet és húgaidat, és leányaidul neked adom őket, de nem a veled való szövetségem jegyében. Megújítom veled a szövetséget, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, azért, hogy emlékezzél és szégyenkezzél, szégyenedben ne tudd kinyitni a szád, amikor majd megbocsátok mindent, amit tettél – mondja az Úr, az Isten.”
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Iz 54, 6. 8; Ez 16, 60
Mint egy elhagyott asszonyt, visszahívtalak. Amikor haragom fölgerjedt, elrejtettem arcomat. * Örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad, mondja Megváltód, az Úr.
Megemlékezem a szövetségről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. * Örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad, mondja Megváltód, az Úr.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Ágoston püspök beszédeiből
(Sermo 340, 1: PL 38, 1483-1484)
Számotokra püspök vagyok, veletek pedig keresztény
Azóta, hogy vállamra rakták a püspöki szolgálat terhét, amelyről nehéz számot adni, e tisztségem miatt engem állandó aggodalom nyugtalanít. Attól félek, nehogy nagyobb örömet találjak ebben a veszedelmet jelentő tisztségben, mint amennyi hasznos a ti üdvösségtekre. Részint félelemmel tölt el az, hogy fölétek vagyok rendelve, másrészt viszont vigasztal az, hogy éppen veletek vagyok. Hiszen számotokra püspök vagyok, veletek pedig keresztény. Amaz a vállalt tisztség neve, emez a kegyelemé; amaz a veszélyé, emez az üdvösségé.
Sőt, hivatalunk ellátása közben úgy hányódunk, mint nagy viharban a tengeren. De ha arra gondolunk, hogy kinek a vére váltott meg minket, akkor ennek tudatában már mintegy csendes, biztos kikötőbe jutunk, és ebben a különleges megbízatásban tevékenykedve, a közös jótéteményben találunk megnyugvást. Ha tehát jobban örülök annak, hogy veletek vagyok megváltott, mint annak, hogy elöljárótok vagyok, akkor, mint az Úr is parancsolja, inkább a szolgátok leszek, hogy méltatlan ne legyek ahhoz a vételárhoz, amelynek az érdeméből a ti szolgatársatok lehetek. Szeretnem kell ugyanis Megváltónkat, mert tudom, hogy mit mondott Péternek: Péter, szeretsz engem? Legeltesd juhaimat! Ezt kérdezte tőle először, ezt másodszor, és ugyanezt harmadszor is. Szeretetről kérdezte, majd munkát bízott rá, mert ahol nagyobb a szeretet, ott könnyebben megy a munka.
Mit adhatnék én az Úrnak a sok jóért, amit ő nekem juttatott? Ha azt mondanám, hogy azzal fizetem neki vissza, hogy legeltetem nyáját: ezt meg is teszem, de nem én teszem ezt, hanem az Isten kegyelme, amely velem van. De hát hogyan tudnék neki valamit is viszonzásul adni, amikor ő mindenben megelőz engem? És midőn nem jutalomért szeretjük és legeltetjük nyáját, mégis jutalmat keresünk. Hogyan lehetséges ez? Miként egyeztethető ez össze? Jutalom nélkül szeretek, hogy legeltethessem a juhokat, és ugyanakkor jutalmat szeretnék, mert legeltetek? Másképpen nem történhetne, semmi címen nem kereshetne jutalmat az, aki nem visszafizetés fejében szeret, csak úgy, ha a jutalom Az lesz, akit szeretünk. Mert ha azért, hogy megváltott minket, azzal fizetnénk vissza, hogy juhait legeltetjük, akkor mivel fizetnénk vissza azért, hogy minket pásztoraivá tett? Gonosz pásztorokká ugyanis – ami távol legyen tőlünk – csak saját hibánkból leszünk. Jó pásztorokká viszont, amit adjon is meg nekünk mindig, egyedül csak az ő kegyelméből lehetünk. Ezért, testvéreim, figyelmeztetünk titeket is: nehogy hiába vegyétek az Isten kegyelmét. Tegyétek gyümölcsözővé a mi szolgálatunkat. Isten szántóföldje vagytok. Kívülről fogadjátok el azt, aki ültet és aki öntöz; belülről pedig azt, aki a növekedést adja. Segítsetek minket imádsággal és engedelmességgel, hogy nekünk ne az hozzon igazi örömet, hogy elöljárótok vagyunk, hanem inkább az, hogy hasznotokra vagyunk.
VÁLASZOS ÉNEK
Bölcs 10, 10
Ő az a vértanú, aki Krisztus nevéért vérét ontotta, * Nem félt a bírák ítéletétől, nem kereste a földi méltóság dicsőségét, és eljutott a mennyei dicsőségbe.
Egyenes utakon vezette az Úr az igazat, és megmutatta neki Isten országát. * Nem félt a bírák ítéletétől, nem kereste a földi méltóság dicsőségét, és eljutott a mennyei dicsőségbe.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te megadtad népednek, hogy Szent Januáriusz püspök és vértanú emléknapját ünnepeljük. Add, hogy egykor vele együtt örvendezzünk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky