Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Ma zengjen szívünk ünnepi
és édes, boldog éneket
a szűznek; ő már mennyei
örök hazába érkezett.
Krisztust dicsérte idelenn
nem lankadó, hű élete,
most meg már ott fenn zeng dala,
Urunkat áldó éneke.
A földre húzó test nyűgét
fegyelme bátran törte meg,
világ csábító hangjait,
Urát követve győzte le.
E szűz kedvéért, Jézusunk,
vidd győzelemre harcaink,
övezz erővel, adj erőt,
hogy el ne vétsük útjaink.
Szűztől szült drága Jézusunk,
dicsérünk, áldunk szüntelen,
Atyádat és a Lelket is
örökkön áldják mindenek. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †
atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *
amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.
Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *
nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.
Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *
és nem is az ő karjuk segítette őket,
hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *
mert úgy szeretted őket.
Te vagy Istenem és Királyom, *
parancsodra megszabadul Jákob.
Veled szórtuk szét ellenségeinket; *
a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.
Mert én nem az íjamban bízom, *
kardom meg nem szabadíthat.
De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *
és megszégyeníted ellenségeinket.
Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *
és nevedet mindörökké magasztaljuk!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
De most elvetettél és megaláztál minket, *
Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.
Megfutamítottál ellenségeink elől, *
és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.
Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *
a nemzetek között széjjelszórtál.
Eladtad népedet haszon nélkül, *
és cserébe érte nem adtak sokat.
Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *
gúnyol és csúfol környezetünk.
Szállóigévé tettél a pogányok számára, *
csak csóválják fejüket a népek.
Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *
és szégyenpírban ég az arcom
a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *
ellenségem és támadóm színe előtt.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Mindezek most ránk szakadtak, †
téged mégsem feledtünk el, *
és nem szegtük meg szövetségedet.
Szívünk nem fordult el tőled, *
lépteink utadról le nem tértek,
pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *
ránk borítottad a halál árnyát.
Ha Istenünk nevét elfelednénk, *
és ha kezünket más isten felé tárnánk,
Isten vajon ezt nem kérné számon? *
A szív titkait csak ő ismeri.
Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *
és leölésre szánt juhoknak tekintenek!
Kelj fel, miért alszol, Uram, *
kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!
Miért fordítod el arcodat? *
Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?
A föld porába alázták lelkünket, *
a földhöz tapadt egész testünk.
Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *
irgalmasságodban válts meg minket!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Ragyogtasd szolgád fölé arcodat,
Taníts meg rendelkezéseidre!
ELSŐ OLVASMÁNY
Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második levéléből
4, 5-18
Az Apostol gyengesége és bátorsága
Testvéreim!
Mi nem magunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, magunkat csak úgy, mint a ti szolgátokat Jézus kedvéért. Isten ugyanis, aki azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, a mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete (Jézus) Krisztus arcán felragyogjon nekünk.
Ez a kincsünk azonban cserépedényben van, hogy a nagyszerű erőt ne magunknak, hanem Istennek tulajdonítsuk. Mindenfelől szorongatnak minket, de össze nem zúznak, bizonytalanságban élünk, de kétségbe nem esünk. Üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk. Földre terítenek bennünket, de el nem pusztulunk. Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön. Életünkben állandóan ki vagyunk téve a halálnak Jézusért, hogy majd Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkön. Bennünk tehát a halál működik, de tibennetek az élet.
Mivel a hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme él, mint amiről írva van: „Hittem, azért beszéltem”, mi is hiszünk, s azért beszélünk. Tudjuk ugyanis, hogy aki Jézust feltámasztotta, Jézussal minket is feltámaszt, és veletek együtt elébe állít. Mert minden értetek történik, hogy minél bővebben áradjon a kegyelem, s így hálát is mind többen adjanak az Isten dicsőségére.
Ezért nem veszítjük el kedvünket, mert bár a külső ember romlásnak indult bennünk, a belső napról napra megújul. A mostani pillanatnyi könnyű szenvedés ugyanis a mennyei örök dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk. Csak ne a láthatóra, hanem a láthatatlanra fordítsuk figyelmünket. Mert a látható mulandó, a láthatatlan azonban örök.
VÁLASZOS ÉNEK
2 Kor 4, 6; MTörv 5, 24
Isten, aki azt mondta: „A sötétségből támadjon világosság”, * A mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán felragyogjon nekünk.
Lám, az Úr, a mi Istenünk, megmutatta nekünk dicsőségét és nagyságát, hallottuk hangját. * A mi szívünket is megvilágosította, hogy Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán felragyogjon nekünk.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Kinga életéből, amelyet Longinusz János írt meg
(Acta Sanctorum Ungariæ, Tyrnaviæ, 1743, Semestre II. 83-98)
A tisztaságos Úr megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imája
Miután a házasságban megegyeztek, magyar nemes urak díszkísérettel Kingát egészen Krakkóig vezették, magukkal vívén annak gazdag hozományát. Az Úr 1239. esztendejében, a város határában a hetedik jelzőkőnél nagy tisztelettel fogadták. Boleszláv herceg anyjával, Grzymislavával és a lengyel nemes urakkal jött köszöntésére; megcsodálta jegyese szépségét és a pompás díszkíséretet. Majd a krakkói várba vezette, ahol Kinga bizonyos ideig anyósa házában lakott, míg a lengyel nyelvet előbb érteni, majd beszélni nem kezdte. A lakodalmi ünnepség nagy fényességgel több napon át tartott. De Kinga nem kívánta a játékokat, a táncot és a nagy lakomákat, hanem könnyek között imádkozva Istennek ajánlotta tisztaságát.
A tisztaságos Úr pedig megmutatta, hogy mennyire kedves előtte a tiszta szív imádsága, és mennyire gondja van a szüzességre. Amikor ugyanis a nászházba bevezették őket, Boleszláv megígérte Kingának, hogy iránta való szeretetből minden kérését teljesíteni fogja. Kinga örömmel megragadta az alkalmat, és Szent Cecília példáját követve, így kezdett beszélni jegyeséhez: „Fenség, gyermekkoromtól mind ez ideig a legnagyobb gonddal őriztem szűzi tisztaságomat, és most az a reményem, hogy ennek a nagy kincsnek őrzője, nem pedig elrablója leszel. Előbb lettem ugyanis Krisztus jegyese, mint a tied, és már régesrég tisztaságot fogadtam neki, jóllehet szüleim parancsától késztetve most téged másik jegyesemnek fogadtalak. Csak azt az egyet kérem, és azért könyörgök, hogy fékezd egy kissé vágyaidat, és egy évig tartóztasd meg magadat. Az emberek szemében jegyesem leszel, Isten előtt pedig testvérem.” Ennek hallatára Boleszláv a saját ígéretére és Kinga kérésére való tekintettel, nemkülönben akárcsak Valeriánusz Szent Cecíliától elbűvölve, készséggel megígérte, hogy egy éven át megőrzi a tisztaságot.
A szűzi tisztaságban eltöltött év után Kinga az önmegtartóztatásnak egy újabb esztendejét kérte. Amikor ezt Boleszláv kedvetlenül fogadta, ő a Boldogságos Szűz Mária ajándékát és jutalmát helyezte kilátásba. Midőn pedig a harmadik év kezdete is elközelgett, és Boleszláv a már régóta hiányolt ölelésekben reménykedett, Kinga térdre borult ura előtt, és könnyek között kérte, hogy az eddigi két esztendőhöz Keresztelő Szent János tiszteletére egy harmadikat is adjon hozzá, azt mind közügyeinek, mind pedig magánügyeinek javára tisztaságban töltse, és a hároméves tisztaság megtartásával bizonyuljon katolikus fejedelemnek és a Szentháromság igaz tisztelőjének. Boleszláv fejedelem nagy önuralommal fegyelmezte magát, és mivel reményeiben csalatkozott, semmit sem válaszolt az oly alázatosan előadott kérésre, hanem bosszúsan eltávozott a királyi udvarból, fejedelemsége távolabbi részeire költözött, és az év felét ott töltötte.
Az ekkora erőfeszítéssel megőrzött szüzességnek és nagy életszentségnek a híre Magyarországra is eljutott, és Béla király Mária királynővel együtt nagyon kívánta már látni leányát. Szüleitől tartóztatva hosszabb ideig maradt Magyarországon, mint ahogy elgondolta. Az országban körüljárva Máramarosba is eljutott, ahol sót bányásznak, és atyjától egy sóbányát kért ajándékba.
Földi szüleinek meglátogatása után Lengyelországba visszatérve, szülei bőkezűségéből sok arany holmit vitt magával. Ezeket mennyei Jegyese iránti lángoló szeretetből templomok és kolostorok díszítésére, valamint árvák, özvegyek és szegények megsegítésére fordította. Isteni sugallatra úgy vélte: az lenne a legjobb, ha szerzetesnők számára kolostort alapítana, és megfelelő adományokkal ellátva oda Assisi Szent Ferenc rendjéből (mivel ehhez a rendhez gyermekkora óta szívesen vonzódott) a ferences regula szerint élő szüzeket gyűjtsön.
A földi templomot és kolostort megalapítva Kinga egy másik templom építésére is törekedett, amely egyedül az Úré, és amelyet már régóta építeni kívánt, de igyekvésének Boleszláv király ellenszegült, nem érezve indíttatást arra, hogy az örökös tisztaság megőrzésére ünnepélyes fogadalommal kötelezze magát. Nem tett le ugyanis a reményről, hogy gyermekei legyenek, de mégis barátságosan fogadta Kinga elhatározását. Végül is e szent szűz állhatatos imádságára megváltoztatta elhatározását, legyőzte önmagát, és beleegyezett abba, hogy örökös tisztaságot fogadjon. Ennek ünnepélyes kinyilvánítására, a meghatározott napon, Boleszláv király Prandotha püspök kezeibe a krakkói székesegyházban, nagy sokaság jelenlétében letette a tisztasági fogadalmat.
Kinga pedig, mivel nem elégedett meg a szüzesség fogadalmának vállalásával, Boleszláv király engedélyével és jelenlétében, Szent Ferenc kisebb testvéreinek templomában, Bertalan testvérnek, a lengyel tartományfőnöknek a kezébe, Isten akarata szerint, először az örökös tisztaság fogadalmát tette le, majd vállalta a ferences regulát, és attól kezdve a szegényes szőrcsuhát felöltve és magát kötéllel felövezve igazi leánya lett Szent Ferencnek, buzgón követvén annak minden szabályát.
VÁLASZOS ÉNEK
Hagyjatok, leányaim, és most már ne sírjatok; * Közel az óra, amikor Teremtőnk és Megváltónk megadja a hervadhatatlan koszorút azoknak, akik egész szívvel szerették őt.
Végül az Üdvözítő példájára hangos szóval mondta: Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet. * Közel az óra, amikor Teremtőnk és Megváltónk megadja a hervadhatatlan koszorút azoknak, akik egész szívvel szerették őt.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te megismertetted Szent Kingával a kegyelmi élet édességét, és arra indítottad, hogy szüzességét a házasságban is megőrizze. Add, kérünk, hogy közbenjárására mindenkor tiszta élettel szolgáljunk neked, és őt követve mi is örvendező lélekkel jussunk el hozzád. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky