Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Világfenntartó Istenünk,
te mozdulatlan őserő,
aki a napfény idejét
időszakonként megszabod,
világos alkonyt adj nekünk,
ne áldozzék le életünk,
de szent halál jutalmaként
örök dicsőségedbe vígy.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia,
és Szentlélek, Vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.
Vagy:
Háromszor három óra már
az Úr kegyelméből lejár:
ki három és egy teljesen,
őt áldjuk dallal lelkesen.
Isten szentséges titkait
hűséggel tartsa tiszta szív:
Szent Péter itt a mesterünk,
gyógyító csodával tanít.
Lélekben zsoltározva így
a szent apostolok nyomán,
Krisztustól kérjünk általuk
a gyenge lábnak új erőt.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Szent és igaz vagy, Uram, *
és igazságos ítéletedben.
Szigorú végzéseidet igazságban hoztad, *
és teljes hűségben.
Szinte elsorvaszt a buzgalom, *
mert ellenségeim igédet elfelejtik.
Szavad tűzben kipróbált tiszta beszéd, *
azért szereti úgy szolgád.
Szánandó kicsiny és megvetett vagyok, *
de nem felejtem el parancsaidat.
Színigazság a te örök igazságod, *
a te törvényed örök hűség.
Szorongatás és bánat vesz körül, *
és parancsaid megörvendeztetnek.
Szilárd, örök bizonyság a te igazságod, *
adj értelmet, hogy éljek!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Uram, szabadító Istenem, *
éjjel-nappal tehozzád kiáltok.
Imádságom jusson színed elé, *
hajlítsd füledet kérésemre!
Mert a lelkem tele gyötrelemmel, *
életem közel van a holtak országához.
A sírba szállók közé számítanak, *
olyan ember vagyok, aki a végét járja.
A halottak között van a fekhelyem, *
mint aki megsebesítve a sírban alszik,
akinek már emlékét sem őrzik többé, *
és aki már kiszakadt a kezedből.
A verem mélyére vetettél, *
a sötétségbe és a halál árnyékába.
Rám nehezedett súlyos haragod, *
örvényeid fölöttem összecsapnak.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Ismerőseimet távol tartod tőlem, *
utálatossá tettél előttük.
Fogoly vagyok, szabadulásom nincsen, *
szemem elsorvad a kíntól.
Uram, egész nap hozzád kiáltok, *
és kezemet feléd tárom.
Csodákat talán a holtaknak teszel, *
vagy az árnyak fölkelnek, hogy áldjanak?
Vajon irgalmadat hirdeti valaki a sírban, *
vagy hűségedet a pusztulás helyén?
Vajon csodáidat meglátja valaki a sötétben, *
vagy igazságodat a feledés földjén?
De én hozzád kiáltok, Uram, *
már kora reggel eléd siet imádságom.
Miért taszítasz el magadtól, Uram, *
arcodat miért rejted el tőlem?
Nyomorult vagyok, és halálra vált ifjúkorom óta, *
megzavart és földre nyomott csapásaid súlya.
Rám zúdult haragod, *
és feldúlt a tőled való rettegés.
Hullámzik körülöttem egész nap, mint az árvíz, *
már-már összecsap fölöttem.
Elszakítottad tőlem jó barátaimat, *
már csak a sötétség ismer engem.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
RÖVID OLVASMÁNY
Jer 7, 2b. 4-5a. 7a
Halljátok az Úr szavát, akik beléptek a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt! Ne bízzatok az ilyen csalóka szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! Ha jobbá teszitek utaitokat és szándékaitokat, akkor veletek lakom e szent helyen.
Őt magasztalva lépjetek be az Úr kapuján,
Énekelve vonuljatok hajlékába!
Könyörögjünk!
Magában a felszentelt templomban:
Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. Krisztus, a mi Urunk által.
A felszentelt templomon kívül:
Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által.
Vagy:
Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky