Délben
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
Urunk, felséges Istenünk,
a lét rendjét ki megszabod:
reggel világosságot adsz,
és délben tűző ragyogást,
oltsd el minden viszály tüzét,
szüntesd a rossz vágyak hevét,
a testet egészséggel áldd,
szívünket békéd járja át.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia
és Szentlélek, vigasztalónk,
egyetlen Úr, örök király. Ámen.
Vagy:
Dicsérjük dallal az Urat,
buzgó készséggel lelkesen:
az óra, íme, délre jár
s bennünket imádságra hív.
Ez szent idő: az áldozat,
boldog Bárány, keresztre száll
és híveit megváltva most
dicsőségünket szerzi meg.
E fénytől, mely tűzőn ragyog,
homályba hull a déli ég:
szívjuk szívünkbe lelkesen
kegyelme lángját s erejét.
Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,
és egyszülött örök Fiát,
s a Szentlelket, ki vigaszunk
meg nem szűnő időkön át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Nagyszerű lámpás a te igéd lábam előtt, *
ösvényemen csak ez világít.
Nevedre esküszöm és ígérem: *
igaz végzéseid igéit megtartom.
Nagyon mélyre aláztál, Uram, *
de ígéreted szerint éltess.
Neked hozom ajkam áldozatát, fogadd tetszéssel, Uram, *
végzéseidre taníts meg engem.
Naponként veszélyben forog az életem, *
törvényeidről mégsem feledkezem meg.
Nekem tőrt is vetettek a bűnösök, *
de parancsaidtól el nem tértem.
Nekem igéd lesz az örökrészem mindenkor, *
ez tölti el szívemet örömmel.
Nézd, szívemet arra hajlítom, †
hogy rendelkezéseidet megtegyem, *
jutalma ennek mindörökké tart.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Istenem, jöjj segítségemre, *
Uram, siess, segíts meg engem!
Érje szégyen és gyalázat azokat, *
akik vesztemre törnek.
Szégyenkezve hátráljanak, *
akik nekem rosszat akarnak.
Hátráljanak megszégyenülve, *
akik így gúnyolódnak: „Úgy kell neki, úgy kell!”
Ujjongjanak s örvendjenek benned, *
akik téged keresnek.
„Áldott legyen az Úr!” – kiáltsák szüntelen, *
akik a te segítségedet várják.
Szegény vagyok és nyomorult, *
Istenem, siess hozzám!
Segítőm és megmentőm te vagy, *
én Istenem, ne késlekedj!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Magasztalunk téged, Istenünk, †
magasztalunk, és nevedet szólítjuk: *
elbeszéljük csodatetteidet.
„Majd ha jónak látom, *
igaz ítéletet tartok.
Remeghet a föld és minden lakója: *
oszlopainak szilárd alapot vetettem!”
A dicsekvőknek azt mondom: „Hagyjátok a dicsekvést!” *
A bűnösöknek: „Fejeteket ne hordjátok kevélyen!”
Fejeteket ne hordjátok fönn kevélyen, *
ne beszéljetek vakmerően, gőgösen.
Mert nem Keletről és nem Nyugatról, *
nem is a sivatag vagy a hegyek felől jön a segítség.
Hiszen Isten a bíró: *
az egyiket megalázza, a másikat felmagasztalja.
Kehely van az Úr kezében, *
tele habzó, fűszeres borral.
Ezt nyújtja oda; †
utolsó cseppig ki kell üríteniük, *
meg kell inniuk a föld bűnöseinek.
Én pedig szüntelen ujjongok, *
Jákob Istenének énekelek.
Minden gonosznak letöröm hatalmát, *
az igaz meg fölemelheti fejét.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
RÖVID OLVASMÁNY
Bölcs 4, 10-12
Mivel kedves volt Isten előtt, szerette az Isten, és elvitte, mert bűnösök közt folyt az élete. Elragadta, hogy a gonoszság ne ártson értelmének, és az álnokság el ne csábítsa a lelkét. Mert a bűn igézete elhomályosítja a jót, és a szenvedély bódulata megrontja az ártatlan lelket.
Jobb az erénnyel párosult gyermektelenség, mert halhatatlan az emlékezete.
Mivelhogy Isten is, ember is elismeri.
Könyörögjünk!
Istenünk, te Szent Imrét tündöklő ifjúságában emelted szentjeid társaságába, miután sugallatodra neked szentelte életét. Engedd, hogy mindenkor közbenjáró segítőnk legyen nálad. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2024 J. Vidéky