2025. április 7.

De la Salle Szent János áldozópap
megemlékezésül


A franciaországi Reimsben született 1651-ben. Pap lett, életét a gyerekek nevelésének szentelte, a szegényeknek iskolákat alapított. Társait kongregációba gyűjtötte. A kongregáció fennmaradásáért sok üldöztetést szenvedett. Rouenben halt meg 1719. április 7-én.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,

kegyelmek napja ránk ragyog:

a lankadt földre hozza már

a böjt a boldog gyógyulást.

Krisztus nagy fénye tündököl,

üdvünknek nyitja napjait,

míg bűnnel sebzett szíveket

fegyelme gyógyít, jóra int.

Urunk, tarthassunk üdvösen

testben-lélekben böjtöket,

s utunkon biztos fény legyen

örök Húsvétod öröme.

Kegyes Háromság, tégedet

imádjanak már mindenek,

s kiket megújít nagy kegyed,

zengjük dicső, új éneked. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Szabadíts meg, Uram, mert irgalmas vagy!
6. zsoltár
A megtört szívű ember az Úr irgalmát kéri
Most megrendült a lelkem… Atyám, szabadíts meg ettől az órától (Jn 12, 27).

Uram, ne büntess haragodban, *

felindulásodban ne sújts engem!

Könyörülj rajtam, Uram, mert elernyedtem, *

minden csontom remeg, gyógyíts meg, Uram!

A lelkem is mélyen megrendült, *

és te, Uram, még meddig késel?

Fordulj felém, Uram, ments meg, *

szabadíts meg, mert te irgalmas vagy!

A holtak közt nincs, aki rólad emlékezzék, *

a holtak országában ki dicsőít téged?

Elfáradtam a sóhajtozásban, †

éjjelente könnyekkel áztatom ágyamat, *

könnyeimmel öntözöm fekvőhelyemet.

Szemem a bánattól elhomályosult, *

sok ellenségem miatt őszülök.

Ti, gonosztevők, távozzatok tőlem, *

hangos sírásomat az Úr meghallotta.

Meghallgatta az Úr könyörgésemet, *

és imádságomat elfogadta.

Megzavarodva piruljanak ellenségeim; *

és nagy szégyenükben futva meneküljenek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Szabadíts meg, Uram, mert irgalmas vagy!
2. ant. Az elnyomottnak az Úr a menedéke.
9 (9 A). zsoltár
Hálaének győzelemért
Újra eljön ítélni élőket és holtakat.
I.

Hálát adok, Uram, teljes szívemből, *

összes csodádat elbeszélem.

Ujjongok és örvendezem benned, *

nevedről szól énekem, fölséges Isten!

Mert ellenségeim meghátrálnak, *

elbuknak, és semmivé lesznek színed előtt.

Magadévá tetted igazságos ügyemet, *

trónodra ültél, mint igaz bíró.

Megfenyítetted a népeket, és a gonoszt megsemmisítetted, *

még a nevüket is eltörölted mindörökre.

Az ellenség megsemmisült, †

városait lerontottad, örökre pusztasággá lettek, *

még emlékük is elenyészett velük együtt.

Az Úr azonban örökké uralkodik, *

trónusa áll ítéletre készen.

A világot ő ítéli meg igazságban, *

a népeknek ő oszt méltányosan igazságot.

Az elnyomottnak az Úr a menedéke, *

a nyomorúság és szükség napjaiban egyetlen mentsége.

Aki nevedet ismeri, benned bízik: *

Uram, soha nem hagyod el a téged keresőket.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Az elnyomottnak az Úr a menedéke.
3. ant. Sion városának kapujában dicsőítelek.
II.

Énekeljetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, *

hirdessétek nagy tetteit a népek között.

Ő kéri számon a vért, és jól emlékezik, *

a szegények jajszavát nem felejti.

Könyörülj rajtam, Uram; †

lásd, mennyire szorongatnak ellenségeim, *

de te a halál kapujából is fölemelsz!

Sion városának kapujában hadd hirdessem dicséretedet, *

és hadd örvendjek, mert megszabadítottál.

A népek a maguk ásta verembe zuhantak; †

a hurokban, amit ők rejtettek el, *

lábuk fennakadt.

Megmutatta magát az Úr, ítéletet tartott, *

a gonoszt megfogta saját keze műve.

A gonoszok az alvilágba hullanak, *

és minden nemzet, amely elfelejti Istent.

Mert ő nem feledkezik meg a szegényekről végleg, *

a nyomorultak reménye nem vész el örökre.

Kelj fel, Uram, nehogy elbízza magát az ember, *

szólítsd ítéletre a népeket magad elé.

Bocsáss, Uram, rájuk rettegést, *

tudják meg a nemzetek, hogy ők csak emberek!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Sion városának kapujában dicsőítelek.

Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!

Közel van az Isten országa.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Zsidókhoz írt levélből

2, 5-18

Jézus, az üdvösség szerzője, mindenben hasonlóvá lett testvéreihez

Az eljövendő világot, amelyről beszélünk, Isten nem az angyalok uralma alá rendelte. Bizonyság erre az egyik helyen a következő: „Mi az ember, hogy megemlékezel róla? Mi az ember fia, hogy gondot viselsz rá? Az angyalok alá csak kevéssel aláztad, dicsőséggel, nagysággal koronáztad. Lába alá vetettél mindeneket, s úrrá tetted kezed művei fölött.” Ha mindent uralma alá vetett, semmit sem hagyott, ami nem volna neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll. De annyit azért már látunk, hogy Jézus, aki kevéssel lett kisebb az angyaloknál, a halál elszenvedéséért a dicsőség és nagyság koronáját nyerte el, hiszen az Isten irgalmából mindnyájunkért megízlelte a halált.

Illett ugyanis, hogy azt, akiért és aki által minden lett, mivel számtalan fiát elvezette az üdvösségre, az üdvösség szerzőjeként a szenvedésben megdicsőítse. Mert ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért nem szégyelli testvérnek nevezni őket, amikor ezt mondja: „Hirdetni foglak testvéreimnek, zengem dicséreted az egybegyűltek előtt.” Majd: „Bizalommal ráhagyatkozom.” Aztán: „Nézd, én és gyermekeim, az Úr adta nekem őket.”

Minthogy a gyermekeknek közös a testük és a vérük, ő is részt kapott belőle, hogy így halálával legyőzze azt, aki a halálon uralkodott, tudniillik a sátánt, és felszabadítsa azokat, akiket a haláltól való félelem egész életükre rabszolgává tett. Hiszen nem az angyalokat, hanem Ábrahám leszármazottait karolta fel. Ezért minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen, és levezekelje a nép bűneit. Így, mivel maga is kísértést szenvedett, tud segíteni azokon, akik a kísértéssel küzdenek.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Zsid 2, 11. 17; Bár 3, 38

Ugyanattól az egytől valók mind: a megszentelő és azok, akiket megszentelt. Ezért Krisztusnak minden tekintetben hasonlóvá kellett válnia testvéreihez, * Hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen.

Isten megjelent a földön, és társalgott az emberekkel. * Hogy irgalmas és Istenhez hűséges főpap legyen.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Fisher Szent János püspök és vértanú zsoltármagyarázatából

(Ps 129: Opera omnia, edit. 1579, p. 1610)

Ha vétkeztünk is, van közbenjárónk az Atyánál

A mi Főpapunk, Jézus Krisztus, a mi áldozatunk pedig az ő szent teste, ezt áldozta fel a kereszt oltárán minden ember üdvösségéért.

A mi megváltásunkért kiontott vér pedig nem az ószövetségben szokásos tulkok és bakok vére volt, hanem az ártatlan Báránynak, Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak a vére.

Az a templom pedig, amelyben Főpapunk bemutatta az áldozatát, nem emberi kézzel épített templom volt, hanem maga a mindenható Isten alkotta azt a templomot. Hiszen Főpapunk az egész világ szeme láttára ontotta vérét, s ez a világ az Isten keze által alkotott templom.

Ennek a templomnak két része van: az egyik ez a föld, itt van most a mi lakásunk, a másikat mi, halandó emberek még nem ismerjük.

Főpapunk az ő áldozatát először itt a földön mutatta be, amikor elszenvedte a kegyetlen halált. Azután pedig feltámadva és a halhatatlanságot magára öltve belépett a legszentebb szentélybe, azaz a mennybe, és ott ajánlotta fel a mennyei Atyának minden ember bűnéért az ő végtelen értékű vérét, amelyet túláradó mértékben ontott ki értünk.

Ez az áldozat Isten előtt annyira nagy értékű és kedves, hogy Isten azt elfogadta, és szinte mást nem is tehetett, csak azt, hogy rögtön megkönyörülve rajtunk, irgalmasan megbocsátott minden őszinte bűnbánónak.

Továbbá ez az áldozat örök áldozat is, nemcsak évenkénti egy áldozat, mint amilyen az Ószövetségben volt. Ez az áldozat a mi vigasztalásunkra mindennap megjelenő áldozat, sőt minden órában és minden pillanatban bemutatott áldozat, hogy rendíthetetlen bátorítást nyerjünk belőle. Erre céloz az Apostol, amikor azt mondja, hogy ez az áldozat örök megváltást szerzett.

Ebből a szent és örök áldozatból részesednek mindazok, akik elkövetett bűneiktől elfordulnak, és megbánják azokat, és így biztosak lehetnek nemcsak arról, hogy e vétkeik eltöröltetnek, hanem még segítséget is kapnak arra, hogy állandóan megmaradjanak a megkezdett erényes életben.

Ezzel kapcsolatban írja Szent János: Gyermekeim! Ezeket azért írom, hogy ne kövessetek el bűnt. De ha valaki bűnbe esik, van szószólónk az Atyánál: Jézus Krisztus, az Igaz. Ő az engesztelő áldozat bűneinkért, nemcsak a mieinkért, hanem az egész világ bűneiért is.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Róm 5, 10. 8

Ha Istent Fia halála kiengesztelte akkor, amikor még ellenségek voltunk, * Most, hogy kibékültünk vele, az ő életébe beoltódva még könnyebben megszabadulunk.

Krisztus meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk. * Most, hogy kibékültünk vele, az ő életébe beoltódva még könnyebben megszabadulunk.

OLVASMÁNY

De la Salle Szent János áldozópap elmélkedéseiből

(Meditatio 201)

Isten szeretete sürgessen titeket!

Jól fontoljátok meg, hogy Szent Pál apostol mit mond: Isten az Egyházban egyeseket apostolokká, prófétákká és tanítókká tett. Legyetek tehát meggyőződve arról, hogy titeket is Isten állított jelen szolgálatotokba. A szent Apostol bizonyságot ad nektek erről, amikor azt írja, hogy különfélék a szolgálatok, és különfélék a feladatok, de mindezeket ugyanaz a Szentlélek adja a közösség, azaz az Egyház javára.

Tehát nem kétséges: ti is kaptatok ilyen kegyelmi ajándékot a gyermekek oktatására, hogy tanítsátok őket, hogy az evangéliumot hirdessétek nekik, és vallásos életre neveljétek őket. Ez mind Isten nagy ajándéka számotokra, ő hívott meg benneteket erre a szent szolgálatra.

Egész tanítói munkátokban azt lássák meg a gondjaitokra bízott gyermekek, hogy ti Isten szolgálatát teljesítitek, amikor őszinte szeretettel és igazi buzgósággal végzitek tanítói feladatotokat. Hogy még jobban megerősödjetek szolgálatotokban, fontoljátok meg, hogy nemcsak Isten szolgái, hanem Jézus Krisztus és az Egyház szolgái is vagytok.

Ezt tanítja ugyanis Szent Pál, amikor arra buzdít, hogy Krisztus szolgáinak tartsák magukat mindazok, akik az evangéliumot hirdetik, akik mintegy Krisztus által diktált levelet írnak, de nem tintával, hanem az élő Isten Szentlelkével, és azt nem kőtáblákra írják, hanem a gyermekek élő szívének a lapjaira. Tehát sürgessen titeket Isten szeretete, hiszen Jézus Krisztus mindenkiért meghalt, és feltámadt. Buzgóságtok és munkálkodástok által tanítványaitok érezzék meg azt is, hogy tulajdonképpen Isten tanítja őket rajtatok keresztül, hiszen Krisztus követségében jártok.

Ezenfelül szükséges még az is, hogy megérezzék rajtatok, mily nagy szeretet hevít benneteket az Egyház iránt, és hogy egész szolgálatotokat az Egyház rendelkezésére bocsátottátok. Ti ugyanis az Egyházért, Jézus Krisztus titokzatos Testéért dolgoztok. Mutassátok meg tehát lelkiismeretes munkátokkal azt, hogy az Istentől rátok bízott gyermekeket ti is úgy szeretitek, amint Krisztus szerette az Egyházat.

Azon fáradozzatok, hogy ezek a gyermekek beleépüljenek az Isten élő templomába, sőt eljussanak arra is, hogy méltók legyenek egykor a dicsőséges Jézus Krisztus trónja elé odaállni szeplő, ránc és egyéb efféle hiba nélkül. Látsszék meg rajtuk a jövőben is, hogy bővelkednek a kegyelemben, amelyet Isten adott nekik a tanulás segítségére, nektek pedig tanításukra és nevelésükre, hogy így örökösei legyenek Istenünk és Urunk, Jézus Krisztus országának.

VÁLASZOS ÉNEK

Mk 10, 13-14. 16

Kisgyerekeket hoztak Jézushoz, hogy tegye rájuk a kezét. De a tanítványok elutasították őket. Amikor Jézus észrevette, helytelenítette: * Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa.

Azután ölébe vette, és kezét rájuk téve megáldotta őket. * Hagyjátok hadd jöjjenek hozzám a kicsinyek, ne akadályozzátok őket, hisz ilyeneké az Isten országa.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te de la Salle Szent János áldozópapot a keresztény ifjúság nevelésére választottad. Támassz Egyházadban jó nevelőket, akik szívesen áldozzák életüket arra, hogy az ifjúságot emberségre és keresztény életre tanítsák. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky