2025. február 20.

Csütörtök, évközi idő, 6. hét
2. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

A nappal szárnyas hírnöke

jelenti már, hogy jő a fény;

a lelkek ébresztője is,

Krisztus, bennünket élni hív:

„Hagyjátok már az ágyakat,

ti ernyedt, kába tétlenek;

szilárdan, tisztán, éberen

virrasszatok; közel vagyok!”

Hogy fényes szellők szárnyain

ha kél a hajnal, s gyúl az ég,

munkára készen kezdjük el

az új napot s az új reményt,

Jézust kiáltsuk hangosan,

sírván, könyörgőn, éberen;

imádkozzunk figyelmesen,

s a tiszta szív nem szunnyad el.

Álmunkat, Krisztus, messze űzd,

törd szét az éj bilincseit,

oldozd fel mind a régi bűnt,

s új fényességet önts belénk!

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát

s a Lelket, a Vigasztalót,

időtlen századok során! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Szívünkbe öntsd szerelmedet,

és bőven oszd kegyelmedet,

hogy megtisztuljunk általad,

és élvezzük jóvoltodat!

Mint száműzöttek, kérlelünk,

bús vándorok, hozzád jövünk;

nálad bizton kiköthetünk,

örök hazát ott nyerhetünk.

Boldog szív az, mely megszeret,

szomjazza élő vizedet,

s boldog nép, melynek hű szeme

meglát, Igazság Istene.

Imádat illet: nagy neved

dicsérje szent emlékezet,

s vég nélkül ünnepeljenek

a hozzád vonzódó szívek.

Ezt add meg, kérünk, jó Atya,

s Atyának mása, egy Fia,

s te, Szentlélek, Vigasztaló:

örökre egy uralkodó. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk.
44 (43). zsoltár
A nép sorscsapásai
Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket (Róm 8, 37).
I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *

amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *

nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket,

hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob.

Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket.

Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk.
2. ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje!
II.

De most elvetettél és megaláztál minket, *

Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.

Megfutamítottál ellenségeink elől, *

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.

Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál.

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat.

Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk.

Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom

a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadóm színe előtt.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje!
3. ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!
III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet.

Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek,

pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *

és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!

Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk.

Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy!

Uram, kihez mennénk?

Tiéd az örök életet adó tanítás.

ELSŐ OLVASMÁNY

A példabeszédek könyvéből

10, 6-32

Különböző bölcs mondások

Az Úr áldása száll az igaz fejére, korai gyász fogja be a gonoszok száját. Az igazak emlékét áldva emlegetik, a gonoszok neve feledésbe merül. A bölcs fontolóra veszi a parancsokat, a fecsegő bolond vesztébe rohan.

Biztos úton jár, aki tisztességben él; aki görbe utat választ, azt rajtakapják. Aki csak szemével pislog, az szenvedést okoz; de békességet szerez, aki nyíltan dorgál. Az igaz ember szája az élet forrása, a gonoszok szája erőszak rejteke. Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra. Az okos ember ajkán bölcsesség van, de botot érdemel az ostoba háta.

A bölcsek csöndben meghúzódnak tudásukkal, de a balga szája kész veszedelem. A gazdagság erős vára a gazdagnak, a szegénynek romlása a szegénysége. Az igaz keresménye az életet szolgálja, a gonosz szerzeménye a pusztulást. Intő szóra hallgatni életre vivő út, aki megveti az intést, az eltévelyedik.

A gyűlöletet rejtve tartja az igaz ajak; bolond, aki terjeszti a rágalmakat. Ahol sok a beszéd, nem marad el a bűn, okosan teszi, aki féken tartja ajkát. Tiszta ezüstből van az igaz nyelve, milyen keveset ér a gonoszok szíve! Az igaznak ajka sokakat vezérel, de az esztelenek nyomorban halnak meg.

Gazdaggá csak az Úr áldása tehet, a magunk fáradsága semmit sem tesz hozzá. A balgának az szerez örömet, amit szégyellni kell, az okos embernek az, amit bölcsen tesz. A gonoszt utoléri, amitől retteg; amit az igazak kívánnak, az osztályrészük lesz. Ha kitör a vihar, a gonosz nincs többé, de örökre biztos lábon áll az igaz. Mint az ecet a fognak és a füst a szemnek, olyan a lusta azoknak, akik küldik.

Az Úr félelme nyújtja az életet, a gonosz évei megrövidülnek. Az igaz reménye örömbe torkollik, amit a gonosz vár, az semmivé válik. Az Úr útja a tisztességesnek oltalom, a gonosztevőknek meg pusztulás. Az igaz nem inog meg a lábán soha, a gonosznak nincs a földön maradása. Az igaznak szája bölcsességet áraszt, a hamisságnak kitépik a nyelvét. Az igazak ajka azt tudja, ami kedves, a gonoszoké meg csak a fonákságot.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 36, 30. 31; 111, 6. 7

Az igaz szája bölcsességet szól, és nyelve igazságot beszél. * Isten törvénye él a szívében.

Örök emlékezete marad az igaznak, rossz hírtől nem kell félnie. * Isten törvénye él a szívében.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ambrus püspök zsoltármagyarázataiból

(Ps 36, 65-66: CSEL 64, 123-125)

Nyisd meg ajkadat Isten igéjére!

A bölcsességről való elmélkedés legyen mindig a szívünkben és szánkban, nyelved megfontolt meggyőződést mondjon, és Istened törvénye legyen a szívedben. Hiszen a Szentírás is mondja neked: Beszélj róluk, amikor otthon tartózkodsz, s amikor úton vagy, amikor lefekszel, s amikor fölkelsz. Tehát az Úr Jézusról beszéljünk, mert ő a bölcsesség, ő az ige, az Isten Igéje.

Ez is írva áll: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Őt hirdeti meg az, aki az ő beszédeit mondja el, és szavain elmélkedik. Mindig róla beszéljünk. Ha a bölcsességről beszélünk, ő az; ha az erényről, ő az; ha az igazságosságról, megint csak ő az; ha a békéről, az igazságról vagy az életről és a megváltásról beszélünk, ő az.

Írva van: Nyisd meg ajkadat Isten igéjére! Te nyisd meg ajkadat, ő meg majd szól általa. Ezért mondja Dávid: Hadd halljam, amit hirdet bennem az Úr, és maga Isten Fia mondja: Nyisd ki szádat, és én betöltöm. De nem mindenki képes, arra, hogy befogadja a tökéletes bölcsességet, mint Salamon vagy Dániel; mindenkibe a befogadóképessége szerint árad a bölcsesség lelke, de azt minden hívő megkapja. Ha hiszel, tiéd a bölcsesség lelke.

Ezért elmélkedj róla mindig, és hirdesd az Isten dolgait, amikor otthon tartózkodsz. Az otthon jelentheti a templomot, de érthetjük ezt saját bensőnkre is, hogy a lelkünkben beszéljünk. Megfontoltan beszélj, hogy elkerüld a bűnt, és bele ne essél a bőbeszédűséged miatt. Ha otthon vagy, ítéletedben szigorú légy magadhoz. Útközben is beszélj, soha ne hagyd abba. Úton beszélsz, ha Krisztusban szólsz, mivel Krisztus az út. Hallgasd csak, hogyan szólj hozzá: Azt kívánom, hogy a férfiak mindenütt tiszta lélekkel emeljék imára a kezüket, ne haragos és viszálykodó érzülettel. Beszélj, ó, ember, még ha lefekszel is, nehogy rád szakadjon a halál álma. Hallgasd csak, hogyan beszélj, ha lefekszel: Nem engedem szunnyadni szememet, és szempillámat álomra nem hunyom, míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, hajlékot Jákob erős Istenének.

Ha felébredsz, és felkelsz, róla beszélj, hogy teljesítsd, ami a kötelességed. Halljad csak, hogy kelteget téged Krisztus. A lelked ezt mondja: Szerelmem kopog az ajtónál, és Krisztus így szól: Nyisd ki az ajtót, húgocskám, kedvesem! Figyeld csak azt is, hogy te hogyan tudod keltegetni Krisztust. A lélek ezt mondja: Jeruzsálem leányai, kérlek benneteket, ne zavarjátok meg a szerelmemet, s föl ne ébresszétek! A szeretet pedig Krisztus.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 1, 30. 31; Jn 1, 16

Krisztus Jézus Istentől bölcsességünkké, megigazulásunkká, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett. * Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

Mindnyájan az ő teljességéből részesültünk, kegyelmet kegyelemre halmozva. * Így teljesül az Írás: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, tanításodból tudjuk, hogy az őszinte és tiszta szívekben akarsz élni. Kérünk, alakíts át minket kegyelmeddel, hogy méltó hajlékod legyünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky