2025. december 17.

Szerda, adventi idő, 3. hét
3. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Ó, népek Megváltója, jöjj,

hadd lássuk a Szűz Gyermekét!

Egész világ, ámulva nézz!

Istenhez méltó születés:

Nem férfi magvából fogant,

de Szentlélektől titkosan,

az Úr Igéje testet ölt,

mint Szűz méhén termett gyümölcs.

A Szűz várandós anya lett,

szemérme sértetlen maradt,

erénye ékszerként ragyog:

Istennek fénylő temploma.

Most hagyd el ezt a nászszobát,

e tisztaságos palotát:

mindkét természet Bajnoka,

kelj útra, futva lelkesen.

Atyának egyenlő Fia,

végy testet, indulj győztesen,

testünknek gyengeségeit

örök erővel izmosítsd.

Vár jászolodnak trónusa,

új fényt lehel az éjszaka,

s már el nem oltja semmi éj:

a hit fényében tündököl.

Krisztus, kegyelmes nagy Király,

neked s Atyádnak tisztelet,

s a Szentléleknek is veled

időtlen századok során. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, színed előtt jár az irgalom és a hűség.
89 (88). zsoltár, 2-38
Isten nagy irgalma Dávid családja iránt
Isten, ígéretéhez híven, Dávid családjából támasztotta Jézust, az Üdvözítőt (ApCsel 13, 22-23).
I.

Az Úr nagy jóságát énekelem szüntelen, *

nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségét.

Így szóltam ugyanis: †

„Örökké tart a te irgalmad, *

hűségedet szilárddá tetted a mennyben.”

„Választottammal szövetséget kötöttem, *

megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:

Örökre megerősítem ivadékodat, *

és nemzedékről nemzedékre építem trónodat.”

Magasztalják csodás tetteidet az egek, Uram, *

a szentek közösségében pedig hűségedet.

A fellegekben van-e az Úrhoz hasonló, *

az Isten fiai közül ki mérhető az Úrhoz?

Szentjeinek gyülekezetében félelmetes az Isten, *

félelmetesebb és nagyobb, mint akik körülveszik.

Uram, mindenható Isten, ki hasonló hozzád? *

Hatalmas vagy, Uram, és körülvesz a hűség.

Te uralkodol a háborgó tengeren, *

te csendesíted le vad hullámait.

Megfékezted, mint a megsebzett Ráhábot, *

erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.

Tied az ég, és tied a föld, *

te alapoztad meg a földkerekséget és annak teljességét.

Észak és Dél a te alkotásod, *

nevednek ujjong a Tábor és a Hermon.

Hatalmas a te karod, *

kezed erős, jobbod dicsőséges.

Trónod alapja a jog és az igazság, *

színed előtt jár az irgalom és a hűség.

Boldog a nép, amely tud ünnepelni, *

és arcod fényében járhat, Uram.

Egész nap nevednek örvendeznek, *

és igazságod felmagasztalja őket.

Te vagy minden erősségünk dísze, *

és jóvoltodból felemelkedik fejünk.

Mert az Úrtól van a mi pajzsunk, *

és Izrael Szentjétől a királyunk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Uram, színed előtt jár az irgalom és a hűség.
2. ant. Isten Fia test szerint Dávid nemzetségéből született.
II.

Egykor látomásban így szóltál szentjeidhez: †

„Segítségemet egy hősnek adtam, *

választottamat a népből fölemeltem.

Szolgámra, Dávidra rátaláltam, *

és szent olajommal fölkentem őt.

Erős támasza kezem lesz, *

karom teszi őt erőssé!

Ellensége semmire sem megy vele, *

és a gonoszság fia el nem nyomhatja őt.

Megsemmisítem támadóit szeme előtt, *

és megverem gyűlölőit.

Hűségem és szeretetem kíséri őt, *

és nevemben feje magasra emelkedik.

Kezét ráteszem a tengerre, *

és jobbját a folyamokra.

És ő engem így szólít: Atyám vagy, *

Istenem és szabadító Kősziklám!

Én pedig elsőszülöttemmé teszem őt: *

fölségessé a földi királyok között.

Szeretetem iránta örökké megmarad, *

és állandó lesz vele szövetségem.

Örök időkre fenntartom ivadékát, *

és trónusa örökké áll, mint az ég!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Isten Fia test szerint Dávid nemzetségéből született.
3. ant. Megesküdtem egyszer szolgámnak, Dávidnak: ivadéka fennmarad örökké!
III.

„De ha fiai elhagyják törvényemet, *

és nem járnak tanításom útján,

ha megszegik rendelkezéseimet, *

és nem tartják meg parancsaimat:

vétkükre vesszőm lesz a válasz, *

gonoszságukra pedig verés!

Szeretetemet azonban nem vonom meg tőle, *

és hűségemet meg nem változtatom.

Nem bontom fel szövetségemet, *

és amit ajkam mondott, vissza nem vonom.

Megesküdtem egyszer szentségemre, *

és Dávidnak hazudni nem fogok:

Ivadéka fennmarad örökké, *

trónja szilárd színem előtt, mint a nap,

és áll örökké, miként a hold, *

hűséges tanúm az égen!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Megesküdtem egyszer szolgámnak, Dávidnak: ivadéka fennmarad örökké!

Igéjét Jákobnak hirdeti az Úr.

Törvényét és végzéseit Izrael népének.

ELSŐ OLVASMÁNY

Izajás próféta könyvéből

45, 1-13

Az Úr Cirusz által szabadítja meg népét

Az Úr így szól fölkentjéhez, Ciruszhoz, akinek megfogja a jobbját, hogy színe előtt meghódoltassa a nemzeteket, és megoldja a királyok derekán az övet; hogy megnyissa előtte az ajtókat, és ne maradjon egyetlen kapu se zárva:

„Előtted megyek, és megalázom a magasságokat; összetöröm az érckapukat, és a vaszárakat leütöm. Neked adom az elrejtett kincseket, és a rejtekhelyek gazdagságát, hogy megtudd: Én vagyok az Úr, Izrael Istene, aki neveden szólítalak.

Szolgámért, Jákobért és választottamért, Izraelért szólítottalak a neveden. Dicső nevet adtam neked, bár nem ismertél. Én vagyok az Úr, és senki más! Rajtam kívül nincs más isten. Bár nem ismersz, mégis felövezlek, hogy napkelettől napnyugatig megtudják: rajtam kívül nincsen más.

Én vagyok az Úr, és senki más! Én alkotom a világosságot és én teremtem a sötétséget; én szerzek jólétet, s én idézem elő a balsorsot is. Én, az Úr viszem ezt végbe, mind.

Harmatozzatok, egek, onnan felülről, és ti, felhők, hullassátok közénk az Igazat! Nyíljék meg a föld, s teremje az Üdvözítőt, és sarjadjon vele szabadulás is. Én, az Úr hozom ezt létre, mind.”

Perbe szállhat-e alkotójával a cserép a föld cserepei közül? Mondhatja-e az agyag megmunkálójának: „Mit csinálsz?” És a mű: „Milyen ügyetlen vagy!” Jaj annak, aki azt mondja apjának: „Miért nemzel?” És az asszonynak: „Miért szülsz?”

Ezt mondja az Úr, Izrael Szentje és Teremtője: „Rátok tartozik-e, hogy gyermekeim jövője felől kérdezzetek, vagy hogy meghatározzátok: mit tegyen a kezem? – Nézzétek: én alkottam a földet, és én teremtettem az embert is, aki lakja. Az én kezem terjesztette ki az egeket, és én sorakoztattam fel minden seregüket. Én támasztottam, hogy győzelmet arasson, és minden útját elegyengettem. Ő majd felépíti városomat, és visszahozza száműzöttjeimet váltságdíj és ajándékok nélkül.” A Seregek Ura mondja ezt így.

VÁLASZOS ÉNEK

Iz 45, 8; vö. 16, 1

Harmatozzatok egek, onnan felülről, és ti, felhők hullassátok közénk az Igazat! * Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

Uram, küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát, a sivatagon át, Sion leányának hegyéhez! * Nyíljék meg a föld, és teremje az Üdvözítőt!

MÁSODIK OLVASMÁNY

Nagy Szent Leó pápa leveleiből

(Ep. 31, 2-3: PL 54, 791-793)

Megváltásunk titka

Semmit sem használ nekünk, ha csak azt mondjuk, hogy Urunk, a Boldogságos Szűz Mária Fia igazi és tökéletes ember, és ugyanakkor nem hisszük, hogy ő az az ember, akit az evangéliumok meghirdetnek.

Máténál ugyanis ezt olvassuk: Jézus Krisztus nemzetségtáblája, aki Ábrahám fiának, Dávidnak volt a fia, és emberi származását úgy mondja el időrendben, hogy a nemzetségek sorát egészen Józsefig vezeti le, akinek az Úr Anyja volt a jegyese.

Lukács viszont fordítva mondja el a nemzetségsort, így az emberi nem őséhez tér vissza, és kimutatja, hogy az első Ádám és az új Ádám ugyanazzal az emberi természettel rendelkezik.

Az Isten Fia az ő mindenhatósága folytán úgy is taníthatta volna az embereket és úgy is üdvözíthette volna őket, ha csak úgy jelent volna meg a világon, mint ahogy az ősatyáknak és a prófétáknak megjelent látható alakban, amikor Jákobbal küzdött, vagy szólt az emberekhez, vagy amikor mint vendég látogatta meg őket, sőt együtt is étkezett velük.

De mindezek a megjelenések csak előképei voltak annak az Embernek, akinek az ősatyáktól való igazi emberi származását titokzatos módon előre megjövendölték.

Éppen ezért nem is hozhatták létre ezek az előképek a mi öröktől fogva elhatározott helyreállításunk biztosítékát, mivel még nem szállt le a Szentlélek a Szent Szűzre és a Magasságbeli ereje sem borította még el őt; hogy az ő szűzi méhében – ahol a Bölcsesség építi házát – testté legyen az Ige, hogy így az isteni és a szolgai természet egy személyben egyesüljön, és így időben szülessék az idők Teremtője; és aki által lett minden, maga is a mindenek közé szülessék.

Ha ugyanis ez az új Ember, a bűnös testhez hasonló alakban föl nem vette volna mulandóságunkat; és aki az Atyával egylényegű, az nem tartotta volna magához illőnek, hogy egytermészetű legyen az édesanyjával is, és így emberi természetünket – a bűn kivételével – önmagával egyesítse, akkor mi még mindannyian a sátán igájában sínylődnénk. Nem élvezhetnénk a Győztes diadalát, ha e győzelmét nem a mi természetünkben aratta volna.

Ebből a csodálatraméltó egységből lett azután világosan érthetővé az újjászületés biztosítéka is, hiszen a keresztség által mi is ugyanabban a Szentlélekben születtünk lelkileg újjá, mint aki által Krisztus Urunk fogantatott és született.

Ezért mondja az evangélista a hívőkről: akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából, s nem is a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Iz 11, 10; Lk 1, 32

Íme, eljön Izáj ivadéka a népek üdvösségére, keresni fogják a pogány nemzetek: * És dicsőséges lesz az ő neve.

Az Úristen neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké. * És dicsőséges lesz az ő neve.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Teremtő és megváltó Istenünk, akinek akaratából a Szűzanya méhében testet öltött az örök Ige, méltasd figyelemre kérésünket. Engedd, hogy egyszülött Fiad, aki emberi életünket vállalta, adjon részt nekünk isteni életéből. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky