2025. február 24.

Szent Mátyás apostol
ünnep

Az apostolok Júdás helyébe választották, hogy tanúskodjék az Úr feltámadásáról. A tizenkettő közé sorolták, amint az Apostolok Cselekedeteiben olvasható (1, 15-26).

Délelőtt

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk,

Atyát s Fiút ki egybekötsz,

szívünket, kérünk, töltse be

kegyelmed égi ereje.

Száj, nyelv, ész, érzék és erő

zengjen hitvalló éneket,

a lánggal égő szeretet

gyújtson tüzével szíveket.

Hadd ismerjük meg az Atyát,

és értsük általad Fiát,

s ki mindkettőjük Lelke vagy,

higgyünk örök időkön át. Ámen.

Vagy:

Idők rendjét megtartva most,

a harmadik óránk során

szálljon hozzád szívünk szava,

hármas felségű Istenünk,

hogy szívünkben ma ugyanaz

a Szentlélek vegyen lakást,

ki egykor épp e napszakon

a szent apostolokra szállt.

Követve ezt a kezdetet,

egész világnak fénye lett,

és mennyországot alapít,

hol égi díja vár reánk.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Parancsaidat keresem, Uram, mert azok által éltetsz engem.
119 (118). zsoltár, 89-96
XII. (Lamed)

Léted örökkévaló, Uram, *

igéd is örökké szilárd, mint az ég.

Leghűségesebb vagy nemzedékről nemzedékre, *

megszilárdítottad a földet, és az megmarad.

Léteznek ezek ma is, végzéseid szerint, *

neked szolgál a mindenség.

Lehet, ha nem szeretném úgy törvényedet, *

megalázottságomban talán elpusztulnék.

Lelkem sohasem felejti el parancsaidat, *

mert azok által éltetsz engem.

Légy szabadítóm, én tied vagyok, *

mivel parancsaidat keresem.

Lesnek rám a gonoszok, hogy elveszítsenek, *

de én megértettem végzéseidet.

Látom, hogy minden dolognak vége lesz, *

de a te parancsolatod bizony megmarad.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Parancsaidat keresem, Uram, mert azok által éltetsz engem.
2. ant. Uram, te vagy az én reménységem ifjúkorom óta.
71 (70). zsoltár
Benned bízom, Uram, gyermekkorom óta
A reményégben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők! (Róm 12, 12)
I.

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

Te igaz vagy, szabadíts meg, és ments meg engem, *

fordítsd felém füled, siess segítségemre!

Légy oltalmazó sziklám és megerősített hajlékom, *

hogy megszabadíts engem,

mivel te vagy az én erősségem *

és biztos menedékem.

Istenem, ragadj ki a bűnösök kezéből, *

a törvényszegő és a zsarnok hatalmából!

Te vagy, Uram, reménységem; *

ifjúkorom óta, Uram, benned bízom.

Az anyaméhtől te vagy támaszom, †

anyám öle óta a védelmezőm, *

te vagy mindig az én dicsekvésem.

Szinte csodajel lettem sokaknak, *

mert te erős segítőm vagy!

Szám dicséreteddel van tele, *

egész napom magasztalásoddal.

Ne vess el engem öregségem idején, *

ha erőm hanyatlik, ne hagyj el engem!

Ellenségeim beszélnek rólam, †

mert szemmel tartanak engem, *

és fölöttem összesúgnak,

és azt mondják: „Már elhagyta Isten, †

üldözzétek, és fogjátok el, *

már senki sincs, aki megmenthetné!”

Ne távozz el tőlem, Isten, *

siess, Istenem, jöjj segítségemre!

Megszégyenülten vesszenek el, akik életemre törnek, *

rosszakaróimat sújtsa szégyen és gyalázat!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Uram, te vagy az én reménységem ifjúkorom óta.
3. ant. Ha öregkorra jutok, ne hagyj magamra, Istenem.
II.

Én azonban mindenkor reménykedem, *

dicséretedről dalolok szüntelen.

Igazságodat hirdeti ajkam, †

és szabadító tetteidet mindennap, *

amiket megszámlálni sem tudok.

Az Úr nagy tetteit hirdetem, *

Uram, én csak igazságodról elmélkedem.

Ifjúságom óta oktatsz, Istenem, *

csodáidat mindmáig hirdetem.

Ha öregkorra és késő vénségre jutok, *

ne hagyj akkor se magamra, Istenem,

hadd hirdessem erős karodat *

minden eljövendő nemzedéknek!

Hatalmad és igazságod oly nagy, Istenem, †

hogy csodás tetteid az égig érnek; *

Isten, ki hasonló hozzád?

De sok gyötrelmet és bajt mutattál meg nekem, †

te azonban új életre keltettél, *

a föld mélyéből is kihoztál engem.

Megnöveled életkoromat, *

felém fordulsz, és megvigasztalsz.

Én pedig hálát adok majd neked, †

hárfán zengem hűségedet, Istenem; *

Izrael Szentje, citerán zsoltárt pengetek neked.

Ajkam örvendezzen, amikor neked énekel, *

és lelkem, amelyet megváltottál.

Nyelvem naphosszat csak igazságodat emlegesse, *

mivel megszégyenültek és meghátráltak, akik vesztemre törtek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Ha öregkorra jutok, ne hagyj magamra, Istenem.

RÖVID OLVASMÁNY

2 Kor 5, 19b-20

Isten ránk bízta a kiengesztelődés tanítását. Tehát Krisztus követségében járunk, maga az Isten int benneteket általunk. Krisztus nevéért kérünk: engesztelődjetek ki az Istennel.

Minden földre elhat szózatuk.

A földkerekség végéig eljut igéjük.

Könyörögjünk!

Istenünk, te Szent Mátyást fölvetted az apostolok testületébe. Közbenjárására add, hogy szereteted boldog részeseiként eljussunk választottaid közé. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky