2025. november 25.

Székesfehérvár: A bazilika-székesegyház felszentelése
ünnep
(A székesegyházban; főünnep)


Szent István királyunk a mennybe felvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére templomot építtetett, amely a magyar királyok temetkezési helyéül szolgált. Ez a templom a török időkben romba dőlt. A mai székesfehérvári székesegyház azon a helyen épült, ahol Géza fejedelem temetkezési helye volt. Ezt az épületet III. Béla király a XII. század végén felújíttatta. A XV. században bővítették, majd többszöri javítás után a XVIII. század közepén teljesen felújították, és Szent István király tiszteletére szentelték. Amikor VI. Piusz 1777-ben megalapította a székesfehérvári egyházmegyét, ezt a templomot tette székesegyházzá. Itt őrzik Szent István koponyaereklyéjének egy részét abban a művészi módon elkészített ereklyetartóban, amelyet Mária Terézia királynő adományozott. A XIX. század közepén Farkas Imre püspök örökségéből felújították, és Simor János győri püspök 1866. november 25-én ünnepélyesen felszentelte. Szent István király halálának kilencedik centenáriuma alkalmából XI. Piusz pápa a „kis bazilika” címmel tüntette ki.

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Zarándoklásom helyén intéseidet megfogadtam.
119 (118). zsoltár, 49-56
VII. (Zajin)

Gondolj szolgádnak mondott igédre, *

amellyel reményt öntöttél belém.

Gyötrő megaláztatásomban csak ez a vigaszom, *

mert a te ígéreted éltet.

Gúnyoltak engem a gőgösök, és nagyon kinevettek, *

de én törvényed útjáról le nem tértem.

Gyakran emlékezem örök döntéseidre, Uram, *

és megvigasztalódom.

Gonosztevők láttán elragad az indulat, *

akik törvényedet félredobták.

Gyönyörű énekek nekem rendelkezéseid, *

zarándoklásom helyén.

Gondolok nevedre, Uram, éjjel is, *

és megtartom törvényedet.

Gazdag osztályrészül ez jutott nekem, *

mert intéseidet megfogadtam.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Zarándoklásom helyén intéseidet megfogadtam.
2. ant. Az Úr kimenti népét a rabságból, és mi örvendezünk.
53 (52). zsoltár
Az istentelenek oktalansága
Mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét (Róm 3, 23).

Az oktalan így gondolkodik magában: „Nincs Isten!” †

Megromlottak, utálatos dolgokat művelnek, *

aki jót cselekedne, senki sincs olyan.

Megszemléli Isten az égből az embereket, *

hadd lássa, van-e köztük értelmes és Istenre szomjas.

Mind rossz útra tértek, megromlottak mind, *

nincs, aki jót tenne, nincs egyetlen egy sem.

Hát nem térnek észre a gonosztevők, *

akik, mint kenyeret, felfalják népemet?

Nem fohászkodnak az Úrhoz, *

de ott is reszketnek majd, ahol nincs mitől félni,

mert Isten szétszórja elnyomóid csontját; *

megszégyenülnek, mert Isten elvetette őket.

Bárcsak jönne már üdvösség Sionból Izraelnek! †

Ha Isten kimenti népét a rabságból, *

ujjong és örvend majd Isten minden választottja.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Az Úr kimenti népét a rabságból, és mi örvendezünk.
3. ant. Isten megsegít engem, az Úr oltalmazója életemnek.
54 (53). zsoltár 1-6. 8-9
Segítségkérés
Imádkozik a próféta, hogy az Úr nevében megszabaduljon gonosz üldözőitől (Cassiodorus).

Istenem, a te nevedben szabadíts meg engem, *

szolgáltass nekem igazságot hatalmaddal!

Istenem, hallgasd meg imádságomat, *

figyelj ajkam szavára!

Gőgös idegenek keltek föl ellenem, †

hatalmasok törtek életemre, *

akik Istent nem tartották szemük előtt.

De íme, az Isten megsegít engem, *

és az Úr oltalmazója életemnek.

Készséges lélekkel áldozom neked, *

magasztalom nevedet, Uram, mert jó vagy.

Minden gyötrelmemből kimentettél, *

és szemem megvetéssel néz ellenségeimre.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Isten megsegít engem, az Úr oltalmazója életemnek.

RÖVID OLVASMÁNY

2 Kor 6, 16

Ti az élő Isten temploma vagytok, ahogy Isten mondja: Közöttük lakom majd és közöttük járok, az Istenük leszek, ők meg a népem.

Jeruzsálemre békét esdjetek!

Béke legyen azzal, aki szeret téged!

Könyörögjünk!

Magában a felszentelt templomban:

Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. Krisztus, a mi Urunk által.

A felszentelt templomon kívül:

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által.

Vagy:

Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky