2025. december 13.

Szent Lúcia szűz és vértanú
emléknap


Diocletianus idejében szenvedett vértanúhalált, valószínűleg Syracusában. Tisztelete régtől fogva szinte az egész Egyházban elterjedt és neve bekerült a római misekánonba.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Völgyek virága, Krisztusunk,

azért dicsér ma énekünk,

mert mártír pálmaágad is

díszíti már e szűz fejét.

E nő okos volt, bölcs, erős,

nyíltan vallotta meg hitét,

s panaszszó nélkül elviselt

érted kegyetlen kínokat.

Világot, sátánt megvetett,

ajándékodtól lett erős,

és véres harc zsákmányaként

szerzett a mennyben kincseket.

Szent Megváltónk, oszd meg velünk

e szűznek minden érdemét,

hogy tisztult lelkünk nyerje el

szent véred bő gyümölcseit.

Dicsőség, Jézusunk, neked,

ki tiszta Szűznek vagy Fia,

Atyádnak s Szentlelkednek is,

időkön túl, örökre már! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Gondolj ránk, Urunk, és látogass hozzánk segítségeddel!
106 (105). zsoltár
Az Úr jósága, a nép hűtlensége
Mindez előkép számunkra, a mi okulásunkra írták meg, akik a végső időkben élünk (1 Kor 10, 11).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

irgalma örökké megmarad.

Ki tudná elmondani az Úr hatalmas tetteit, *

dicséretét hiánytalanul hirdetni ki képes?

Boldog, aki megtartja a törvényt, *

akinek tettei mindenkor igazak.

Gondolj ránk, Urunk, hiszen szereted népedet, *

látogass hozzánk segítségeddel;

hadd lássuk választottaid boldogságát, †

hadd örvendjünk nemzeted örömének, *

és dicsekedjünk örökségeddel.

Atyáinkkal együtt mi is vétkeztünk, *

bűnbe estünk, gonoszat cselekedtünk.

Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, †

mérhetetlen irgalmadra nem gondoltak, *

és lázadoztak, amikor elérték a Vörös-tengert.

De az Úr megszabadította őket nevéért, *

hogy megismertesse hatalmát.

Rákiáltott a Vörös-tengerre, és az kiszáradt, *

a mély tengeren, akár a pusztán, vezette át őket.

Gyűlölőik hatalmából kimentette őket, *

s megszabadította ellenségeik kezéből.

Sanyargatóikat elnyelte a tenger, *

egy sem maradt életben közülük.

Hittek ezért ígéreteiben, *

és dicséretét énekelték.

De csakhamar megfeledkeztek tetteiről, *

és nem bíztak Isten terveiben.

Telhetetlen vágyra gerjedtek a pusztában, *

a sivatagban Istent kísértették.

Kielégítette akkor sóvárgásukat, *

és torkig jóllakatta őket.

A táborban pártot ütöttek Mózes ellen, *

és Áron ellen, aki az Úr szentje.

De meghasadt a föld, s elnyelte Datánt, *

és eltemette Abiron hadát.

Lobogó láng csapott fel seregük ellen, *

láng emésztette el a bűnösöket.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Gondolj ránk, Urunk, és látogass hozzánk segítségeddel!
2. ant. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről!
II.

Borjút öntöttek Hóreb hegyénél, *

és leborultak az arany képmás előtt.

Dicsőségüket fölcserélték *

a füvet legelő borjú képével.

Elfeledték szabadító Istenüket, *

aki Egyiptomban jeleket művelt,

Kám földjén csodákat, *

a Vörös-tengernél félelmetes dolgokat.

Már arra gondolt, hogy eltörli őket, *

ha nem lett volna Mózes, akit kiválasztott.

Ám ő résen állt színe előtt, *

elfordította az Úr haragját, hogy ne ártson nekik.

Semmire sem becsülték a megígért földet, *

nem hittek ígéreteinek.

Zúgolódva ültek sátraik mélyén, *

nem törődtek Isten szavával.

Ekkor fölemelt kézzel megesküdött nekik, *

hogy eltiporja őket a pusztában,

szétszórja nemzetségüket a pogányok között, *

elszéleszti őket messze országokba.

Aztán meg Baalpeort kezdték imádni, *

holt bálványnak adott áldozatból lakomáztak.

Minden tettükkel Istent ingerelték, *

romlás zúdult ezért fejükre.

Fölállt akkor Pinehász, és ítéletet tartott, *

mire megszűnt a csapás.

Ez érdemül számított neki *

nemzedékeken át, mindörökre.

Meriba vizénél is felháborították, *

még Mózest is bajba sodorták,

mert keserűségbe hajszolták lelkét, *

és ő meggondolatlan szóra nyitotta száját.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek az Úr, a ti Istenetek szövetségéről!
3. ant. Szabadíts meg minket, Urunk, és gyűjts egybe a pogányok közül!
III.

Nem irtották ki a pogányokat sem, *

noha az Úr meghagyta nekik.

Elvegyültek a pogányok közé, *

és cselekedeteiket eltanulták.

Bálványaik szolgálatára adták magukat, *

és ez lett végül a vesztük.

Saját fiaikat áldozatul adták, *

és lányaikat a démonoknak.

Ártatlan vért ontottak, †

saját fiaik és lányaik vérét; *

Kánaán bálványainak áldozták őket.

Vérrel szennyezték be az országot, †

bemocskolták magukat cselekedeteikkel, *

hitszegőkké váltak tetteik által.

Haragra lobbant akkor népe ellen az Úr, *

és megutálta örökségét.

Pogányok kezére adta őket, *

gyűlölőik uralkodtak rajtuk.

Ellenségeik sanyargatták őket, *

megalázást szenvedtek azok keze alatt.

Újra meg újra mentésükre jött, †

ők azonban szándékaikkal tovább ingerelték, *

és bűneikbe visszaestek.

Ám ismét rátekintett nyomorúságukra, *

és meghallgatta könyörgésüket.

Visszaemlékezett a velük kötött szövetségre, *

nagy szeretettel megkönyörült rajtuk.

Szánalmat ébresztett azok szívében, *

akik fogságba hurcolták őket.

Szabadíts meg minket, Urunk, Istenünk, *

és gyűjts egybe a pogányok közül,

hogy szent nevedet magasztaljuk, *

és dicséreted legyen dicsekvésünk.

Áldott legyen az Úr, Izrael Istene, †

öröktől fogva mindörökké. *

Az egész nép mondja: „Úgy legyen! Úgy legyen!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Szabadíts meg minket, Urunk, és gyűjts egybe a pogányok közül!

Igéjét Jákobnak hirdeti az Úr,

Törvényeit és végzéseit Izrael népének.

ELSŐ OLVASMÁNY

Izajás próféta könyvéből

29, 1-8

Isten ítéletet tart Jeruzsálem felett

Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, ahol Dávid lakott. Ha az esztendőhöz esztendő járul, és az ünnepek köre újra megfordul, úgy megszorongatom Árielt, hogy sírás és jajgatás hallik benne. Olyan leszel nekem, mint Áriel: Tábort ütök körülötted, mint Dávid, körülzárlak tornyokkal, és sáncot emelek ellened.

A földre sújtva, onnan fogsz beszélni, szavad a porból hangzik majd fel. Hangod a földből jön, mint egy szellemé, a porból hallatszik suttogó szavad.

De hirtelenül és váratlanul az történik, hogy a Seregek Ura meglátogat mennydörgéssel, földrengéssel, zúgó szélvésszel, fergeteggel, viharral és emésztő tűzzel. Akkor ellenségeid serege szétszóródik, mint a finom por, és mint az elszálló pelyva, olyan lesz zsarnokaid hada. A számtalan nemzet, amely Áriel ellen harcolt, úgy eltűnik, mint az álom, mint az éjszakai látomás.

Azok, akik harcoltak ellene, és sáncot emelve megostromolták, mind úgy járnak, mint az éhes ember, aki azt álmodja, hogy eszik, ám, ha fölébred, kielégítetlen a vágya. Mint a szomjazó, aki azt álmodja, hogy iszik, de ha fölébred, továbbra is bágyadt és szomjas: így jár majd mindaz a számtalan nemzet, amely a Sion hegye ellen harcol.

VÁLASZOS ÉNEK

Iz 54, 4; 29, 5. 6. 7

Népem, ne félj, nem fogsz megszégyenülni, * Mert téged a mindenség Ura fog meglátogatni.

Ellened harcoló ellenségeid szétszóródnak, mint a finom por. * Mert téged a mindenség Ura fog meglátogatni.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ambrus püspöknek a Szüzességről írt könyvéből

(Cap 12, 68. 74-75; 13, 77-78: PL 16 /edit. 1845/, 281. 283. 285-286)

Testi szépségedet a lélek ragyogásával világítod meg

Te, egy a népből, egy a polgárok közül, bizonnyal egy vagy a szüzek közül, aki testi szépségedet a szellem sugaraival teszed tündöklővé (alkalmasabb vagy arra, hogy az Egyházhoz hasonlítsanak), mondom, te, még éjnek idején fekvőhelyeden is Krisztusra gondolj, minden pillanatban remélve eljövetelét.

Ilyennek óhajtott téged Krisztus, ilyennek választott ki téged Krisztus, ő lép be a kitárt ajtón. Nem csal meg téged, ő ígérte, hogy betér hozzád. Öleld hát magadhoz őt, akire vártál, járulj hozzá és megvilágosodol. Tartóztasd, kérd, hogy ne menjen el hamar, könyörögj neki, hogy ne távozzék. Mert az Isten Igéje fut, figyelmetlenséggel meg nem fogható, hanyagsággal meg nem tartható. Figyeljen hát lelked mindig az ő szavára, s mennyei társalgással tarts ki nyomában, mert hamar továbbindul.

Aztán mit mond a lélek? „Kerestem őt, de sehol nem találtam, hívtam, de nem adott választ”. De azért még ne gondold, hogy nem tetszel neki, ha hívásod, kérésed, lelked megnyitása után oly hamar továbbment. Hiszen sokszor megengedi, hogy próbára tegyen minket a kísértés. Mit mondott az evangéliumban is az őt tartóztató népnek? „Más városokban is kell hirdetnem az Isten országát, hiszen ez a küldetésem”. De ha úgy tűnik is előtted, hogy már eltávozott, menj, és ismét kutass utána!

Ki más taníthatna meg téged Krisztus megtartására jobban, mint az Anyaszentegyház? Sőt már tanít is; olvasd csak, és megérted: „Alig mentem tovább, otthagyva őket, megtaláltam, akit szeret a lelkem. Belekapaszkodtam, és nem engedem el”.

Hogyan tarthatod hát magadnál Krisztust? Nem erőszakkal, nem kötélhurokkal, de igenis megkötözheted a szeretet kötelékével, a lélek szíjával, magadnál tarthatod lelked szeretetével.

Ha te is meg akarod tartani Krisztust, keresd állhatatosan és ne félj a szenvedésektől, mert jobban rátalálhatsz Jézusra a testi szenvedésekben, sőt még inkább az üldözők keze között.

Azt mondja a Szentírás: „Alig mentem tovább, otthagyva őket…”. Rövid volt az az idő és röpke a pillanat, amíg kijutottál üldözőid kezéből, és nem engedtél a földi hatalmaknak; máris eléd jön Krisztus és nem hagy sokáig a megpróbáltatásban.

Aki így keresi Krisztust, aki így találja meg Krisztust, az mondhatja: „Belekapaszkodtam, és nem engedem el, amíg be nem viszem anyámnak házába, annak szobájába, ki méhében hordozott”. Anyád háza és szobája nem más, mint saját bensőd, és természeted rejteke.

Vigyázz erre a házra, tartsd tisztán mindig ennek belső szobáit! Amikor már szeplőtelen tiszta lesz ez a ház, akkor majd a Sarokkő erejével összetartva, a szent papság elérésére lelki házzá emelkedik és a Szentlélek lakozik benne.

Aki így keresi Krisztust, aki így könyörög hozzá, azt nem hagyja el, sőt gyakran meglátogatja, mert ő velünk van a világ végezetéig.

VÁLASZOS ÉNEK

 

Kedves volt az Úr előtt a szent küzdelemben, mert megdicsőült Isten és emberek szemében: ajka bölcsességet szólt bírái előtt * És a mindenség Ura megszerette őt.

Íme, a szűz, aki kedves hajlékot készített szívében az Úrnak. * És a mindenség Ura megszerette őt.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, védelmezzen és óvjon minket Szent Lúcia szűz és vértanú dicsőséges közbenjárása. Add, hogy égi születésnapját buzgón megüljük itt a földön, egykor pedig találkozzunk vele az örökkévalóságban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2024 J. Vidéky