Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen.
HIMNUSZ
Zengd, ó, nyelv, a győzedelmet,
mely dicső harc vége lett,
s a keresztnek szent jeléről
mondj dicsérő éneket;
ilyen hősi áldozattal
csak Megváltónk győzhetett.
Szánta Isten, hogy kísértve
vétkeztek az ősszülők,
mert az átkos alma révén
csak halálra leltek ők,
s Fát jelölt ki, mely a másik
fának átkát oldja föl.
Üdvösségünk drága művét
rend kívánta, szent, örök,
hogy okosság nyerjen harcot
százfortélyú rossz fölött:
onnan jöjjön gyógyulás is,
hol sebet a bűn ütött.
Mikor hát a szent időnek
teljessége ránk köszönt,
küldetett az égi várból
ama drága Egyszülött,
és a tiszta szűzi méhben
testruhába öltözött.
Harminc éve már lepergett,
földi élte ennyi csak;
kínhalála küldetés volt,
önként vállalt áldozat:
ő a Bárány, kit magasba
a keresztfa felmutat.
Jézust, Atyját és a Lelket
szent himnuszunk zengje meg,
Hármas-Egynek dicsőségét
énekeljék mindenek,
mert az ő nagy kegyességük
a világnak üdve lett! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †
atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *
amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.
Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *
nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.
Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *
és nem is az ő karjuk segítette őket,
hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *
mert úgy szeretted őket.
Te vagy Istenem és Királyom, *
parancsodra megszabadul Jákob.
Veled szórtuk szét ellenségeinket; *
a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.
Mert én nem az íjamban bízom, *
kardom meg nem szabadíthat.
De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *
és megszégyeníted ellenségeinket.
Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *
és nevedet mindörökké magasztaljuk!
De most elvetettél és megaláztál minket, *
Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.
Megfutamítottál ellenségeink elől, *
és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.
Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *
a nemzetek között széjjelszórtál.
Eladtad népedet haszon nélkül, *
és cserébe érte nem adtak sokat.
Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *
gúnyol és csúfol környezetünk.
Szállóigévé tettél a pogányok számára, *
csak csóválják fejüket a népek.
Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *
és szégyenpírban ég az arcom
a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *
ellenségem és támadóm színe előtt.
Mindezek most ránk szakadtak, †
téged mégsem feledtünk el, *
és nem szegtük meg szövetségedet.
Szívünk nem fordult el tőled, *
lépteink utadról le nem tértek,
pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *
ránk borítottad a halál árnyát.
Ha Istenünk nevét elfelednénk, *
és ha kezünket más isten felé tárnánk,
Isten vajon ezt nem kérné számon? *
A szív titkait csak ő ismeri.
Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *
és leölésre szánt juhoknak tekintenek!
Kelj fel, miért alszol, Uram, *
kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!
Miért fordítod el arcodat? *
Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?
A föld porába alázták lelkünket, *
a földhöz tapadt egész testünk.
Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *
irgalmasságodban válts meg minket!
Ha majd fölemelnek a földről,
Mindenkit magamhoz vonzok.
ELSŐ OLVASMÁNY
A Zsidókhoz írt levélből
4, 14 – 5, 10
A mi főpapunk: Jézus Krisztus
Testvéreim! Mivel olyan kiváló főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, legyünk állhatatosak a hitvallásban. Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együtt érezni gyengeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónjához, hogy irgalmat találjunk, és kegyelmet kapjunk, amikor segítségre szorulunk.
Mert minden főpapot az emberek közül választanak, és arra rendelik, hogy az Isten tiszteletében képviselje az embereket, ajándékokat és áldozatot mutasson be a bűnökért, mint olyan valaki, aki megértő tud lenni a tudatlanok és a tévelygők iránt, hiszen őrá is gyöngeség nehezedik. Ezért a népért is, saját vétkeiért is áldozatot kell bemutatnia. A tisztséget magától senki sem vállalhatja, csak akit az Isten meghív, mint Áront.
Így Krisztus sem önmagát emelte főpapi méltóságra, hanem az, aki így szólt hozzá: „A Fiam vagy, ma szültelek.” Másutt meg ezt mondja: „Pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.”
Földi életében hangosan kiáltozva, könnyek között imádkozott, s könyörgött ahhoz, aki meg tudta menteni a haláltól, és hódolatáért meghallgatásra talált. Annak ellenére, hogy Isten Fia volt, a szenvedésből engedelmességet tanult. Műve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki, mert az Isten őt tette főpappá, Melkizedek rendje szerint.
VÁLASZOS ÉNEK
Zsid 5, 8. 9. 7
Krisztus, annak ellenére, hogy Isten Fia volt, a szenvedésből engedelmességet tanult. * Örök üdvösséget szerzett azoknak, akik engedelmeskednek neki.
Földi életében hangosan kiáltozva, könnyek között imádkozott, és hódolatáért meghallgatásra talált. * Örök üdvösséget.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Melito szárdeszi püspök húsvéti szentbeszédéből
(Nn. 65-71: SC 123, 95-101)
A feláldozott Bárány kiragadott minket a halálból, hogy eljussunk az életre
Sok mindent megjövendöltek a próféták Húsvét misztériumáról: ami maga Krisztus, akinek dicsőség legyen örökkön-örökké! Ámen. Az égből a földre jött a szenvedő emberért; az emberi természetet magára vette a Szűz méhében, és emberként jelent meg; szenvedésre alkalmas testében magára vállalta a szenvedő ember szenvedését, megsemmisítette a testi szenvedéseket, halhatatlan lelkével pedig megölte az ember-gyilkos halált.
Ő ugyanis úgy jött közénk, mint Bárány, megöletett, mint Bárány, és – mint egykor Egyiptomból – megváltott minket e világ rabságából, és megmentett a sátán rabszolgaságából – mint egykor a fáraó kezéből –, tulajdon Szentlelkével megjelölte a lelkünket, és tulajdon vérével testünk tagjait.
Ő az, aki zavarba hozta a halált, és jajveszékelésbe juttatta a sátánt, mint Mózes a fáraót, ő az, aki megölte a gonoszságot és terméketlenségre kárhoztatta az igazságtalanságot, mint Mózes Egyiptomot.
Ő az, aki kiragadott minket a szolgaságból a szabadságra, a sötétségből a világosságra, a halálból az életre, a zsarnokságból az örök királyságba, és új papsággá és örökre választott néppé tett bennünket. Ő a mi üdvösségünk Pászkája, akiben átmentünk a szolgaságból a szabadságra.
Ő az, aki sokakban annyi sok mindent elszenvedett; ő az, aki Ábelben megöletett, Izsákban megkötöztetett, Jákobban vándorolt, Józsefben eladták, Mózesben kitették, a bárányban megölték, Dávidban üldözést szenvedett, és a prófétákban meggyalázták.
Ő az, aki a Szűztől testet öltött, akit keresztre feszítettek, eltemettek, és a halálból feltámadva felment a magas égbe.
Ő a hangot nem adó Bárány. Ő a megölt Bárány; ő az, aki a Szépséges Báránytól, Máriától született. Ő a nyájból kiválasztott, leölésre elvitt, este feláldozott és éjszaka eltemetett Bárány, ő az, aki a keresztfán meg nem töretett, és a földben el nem porladt; ő az, aki feltámadt a halálból, és a sír mélyéből feltámasztotta az embert.
VÁLASZOS ÉNEK
Róm 3, 23-25; Jn 1, 29
Mindnyájan vétkeztek, és nélkülözik az Isten dicsőségét. Megigazulásukat azonban ingyen kapják, Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán. * Őt adta oda Isten véres engesztelő áldozatul a hitben.
Íme, az Isten Báránya, íme, aki elveszi a világ bűneit. * Őt adta.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, téged szerető szívek élete és üdvössége, sokasítsd meg csodálatos kegyelmi ajándékodat bennünk. Szent Fiad halálában biztos reményt adtál hitünk beteljesedéséhez, segíts, hogy feltámadásának erejéből eljussunk örök célunkhoz. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky