2024. október 8.

SZŰZ MÁRIA, MAGYAROK NAGYASSZONYA,
MAGYARORSZÁG FŐPÁTRONÁJA

főünnep


Szent István királyunk, halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette át. 1980-ban II. János Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomában a II. Szilveszter pápától kapott – és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott – kápolna helyett az új magyar kápolnát ezen a napon szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Ó, dicsőséges, ó, ékességes,

mint a csillag, fényes!

Úrnőnk s Anyánk vagy, drága, szép, erényes.

Angyali szózat, látnoki jóslat,

ős királyi magzat,

bölcs Salamonnál zeng neked a hangzat.

Menny királynője, baj enyhítője,

égi sark erője.

Tavaszi színben rózsa aranytője.

Hajnal nyílása, éltünk világa,

nap dicső sugára!

Új fényt fakasztál üdvünk borújára.

Éj tiszta holdja, kín gyógyítója.

Rab szabadítója:

tőled segítve láncait leoldja.

Nap mosolygása, füst lobogása,

szende szűzi lányka:

Szeplőtlen, érted gyúlt a Király lángra.

Szép arany nyaklánc, mennyei borház,

érctorony, fedett sánc:

minden nyomorgót üdvét adva megszánsz. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Kegyelemnek meghozója, irgalomnak bő forrása: Magyarország Nagyasszonya, okosságnak királynéja.
24 (23). zsoltár
Az Úr bevonul a templomba
Megnyíltak az ég kapui Krisztusnak test szerint való felvétele miatt (Szt. Iréneusz).

Az Úré a föld és mind, ami betölti, *

a földkerekség és mind, aki lakja,

mert tengerek fölé ő rakta alapját, *

ő állította folyóvizek fölé.

Ki mehet föl az Úr hegyére, *

ki állhat meg az ő szent helyén?

Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, †

aki nem veszi hiába Isten nevét, *

és hamis esküt nem esküszik.

Az nyer áldást az Úrtól, *

és üdvösséget szabadító Istenétől.

Ez az istenkeresők népe, *

amely kutatja arcát Jákob Istenének.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul.

Kicsoda ez a dicsőség királya? *

Az Úr, az erős és hatalmas, az Úr, aki hatalmas a csatákban.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul.

Kicsoda ez a dicsőség királya? *

A Seregek Ura a dicsőség királya.

Ant. Kegyelemnek meghozója, irgalomnak bő forrása: Magyarország Nagyasszonya, okosságnak királynéja.
2. ant. Csodálatos gazdag forrás, jóság Anyja, figyelj reánk: hitünknek vagy kezdete, minden erény edénye.
46 (45). zsoltár
Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk
Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: „Velünk az Isten” (Mt 1, 23).

Isten a mi menedékünk, a mi erős várunk, *

biztos segítségünk, amikor szorongatnak minket.

Nem félünk ezért, ha a föld háborog, *

és ha a hegyek a tengerbe zuhannak.

Hadd zúgjanak és áradjanak vizei, *

hadd rengjenek viharától a bércek!

Csörgedező patakok vidítják Isten városát, *

a Magasságbelinek szentséges lakhelyét.

Nem fog megrendülni, mert Isten lakik benne, *

Isten oltalmazza már kora hajnalban.

Nemzetek tomboltak, országok inogtak; *

az Úr mennydörgő szózatától megrettent a föld.

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit, *

a csodákat, melyeket a földön végbevitt.

Elnémítja a hadakat szerte a világon: †

összetör íjat, lándzsát összezúz, *

a pajzsokat tűzben elégeti.

„Legyen elég, és lássátok be: az Isten én vagyok; *

fölséges a nemzetek közt, fölséges a földön.”

Velünk van a Seregek Ura, *

a mi menedékünk Jákob Istene.

Ant. Csodálatos gazdag forrás, jóság Anyja, figyelj reánk: hitünknek vagy kezdete, minden erény edénye.
3. ant. Emberi nem üdvössége, kinek ékes csillagfénye a bűnöknek zsarnoki láncát rólunk leveszi.
87 (86). zsoltár
Jeruzsálem minden népnek anyja
A szabad asszony a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk (Gal 4, 26).

Háza alapjait szent hegyén vetette meg, †

mert Sion kapuit szereti az Úr *

Jákob bármely hajlékánál jobban.

Dicső dolgokat mondanak rólad, *

Isten városa!

Tisztelőim között említem majd Egyiptomot és Babilont, †

Filiszteát, Tiruszt és Etiópiát, *

mert ezek mind itt születtek.

Sionról pedig azt mondják majd: †

„Ez is, meg az is benne született, *

és őt maga a Fölséges erősítette meg!”

Az Úr bejegyzi a népek könyvébe: *

„Ezek mind itt születtek!”

És a körtáncot lejtők mind azt dalolják: *

„Minden forrásom belőled fakad!”

Ant. Emberi nem üdvössége, kinek ékes csillagfénye a bűnöknek zsarnoki láncát rólunk leveszi.

Nagyasszonyunk, Isten Anyja, Szűz Mária.

Családodnak szent Fiadnál légy oltalma.

ELSŐ OLVASMÁNY

Sirák fiának könyvéből

24, 1-33

A bölcsesség szerepe a teremtésben és a választott nép történetében

A maga dicséretét zengi a bölcsesség, népe közepette dicséri önmagát. Megszólal a Magasságbeli népének körében, és hatalma láttán dicsekszik. (Magasztalják népe körében, s megcsodálják az összes szentnél. Dicsérik a választottak sokasága előtt, s áldják az áldottak között, amikor így szólt:)

„Én a Fölségesnek szájából születtem, (mint elsőszülött valamennyi teremtmény előtt. El nem múló fényt gyújtottam az égen,) s ködként borítottam be az egész földet. Fönt a magasságban volt a lakóhelyem, és a trónusom felhőoszlopon állt.

Bejártam egymagam az égi köröket, megjártam a szakadék mélységét. A tenger hullámain és az egész földön, minden nép és nemzet közt uralkodó voltam, (erőmmel jártam minden fölött, ami magas, és ami alacsony.) Mindannyiuknál a nyugalmat kerestem, és hogy kinek részén üthetném fel sátram. Ekkor a mindenség Teremtője parancsot adott, Teremtőm kijelölte sátramnak a helyét. Így szólt: »A sátradat Jákobban üsd fel, az örökrészed Izraelben legyen, (és választottaim között verj gyökeret)!«

Ősidőktől fogva, a kezdet kezdetén teremtett, és nem pusztulok el soha, mindörökre. Szolgáltam előtte, az ő szent sátrában, majd pedig Sionban kaptam lakóhelyet. Letelepedtem a szeretett városban, amelyet éppen úgy szeretett, mint engem, s Jeruzsálemben van uralmam székhelye. Dicsőséges nép közt vertem így gyökeret, az Úrnak részében, az ő örökrészén, (s a szentek gyülekezetében megtelepedtem).

Magasra nőttem, mint Libanon cédrusa, és mint a ciprusok a Hermon-hegységben. Magasra nőttem, mint Engedi pálmája, mint a jerikói rózsaültetvények. Mint a pompás olajfa a síkságon, mint a vízmelléki platán, úgy nőttem fel. Illatos vagyok, mint a fahéj és a balzsam, mint a kiváló mirha, illatot árasztok. Mint a stórax, a galbán, az ónix és a stakté, mint a jó illatú tömjén a sátorban, (s illatom, mint a színtiszta balzsamé).

Mint a terebint kiterjesztem ágaim, ágaim szépek és ékesek. Rügyeket hajtottam, mint a szőlőtőke, virágaim pompás gyümölcsöt termettek. (Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a beismerésnek és a szent reménynek. Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és az erény minden reménye.)

Jöjjetek hozzám, akik utánam vágyódtok, teljetek el a gyümölcseimmel. Csak rám gondolni is édesebb a méznél, s engem birtokolni jobb a lépesméznél. (Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.) Aki megízlel, még jobban kíván, s aki iszik belőlem, még jobban szomjazik. Nem szégyenül meg, aki rám hallgat, akik hozzám szegődnek, nem vétkeznek, (akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek).”

Ez mind áll az Istennel való szövetség könyvére és a törvényre, amit Mózes adott nekünk, Jákob családjának öröksége gyanánt.

VÁLASZOS ÉNEK

Üdvözölt légy, virágzó sértetlen Szűz, Anya, Királynőnk, kit ékesít csillagos korona. * Angyaloknál ragyogóbb, tiszta és folttalan, a nagy Király jobbján állsz aranyos ruhában.

Üdvöz légy, Nagyasszonyunk, hazánk Királynője, csillagokba öltözött, szebb, mint holdnak fénye. * Angyaloknál ragyogóbb, tiszta és folttalan, a nagy Király jobbján állsz aranyos ruhában.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Prohászka Ottokár püspök beszédeiből

(Összegyűjtött munkái, XII. 120-122)

Meg vagy-e velünk, Úrnőnk, elégedve?

Amikor Velence a tenger királynője lett, fényes ünnepet tartott, aranyos hajón kivonult a dózse, s aranygyűrűt dobott a tengerbe; eljegyezte Velencének a tengert. Eljegyezte, hogy hű legyen, s ne kegyetlen, hogy hullámai gyöngyöket görgessenek, s el ne söpörjék palotáit, hogy a tenger lehelete hősöket és szenteket neveljen.

Tenger a világ, zivataros; népek és országok csak zátonyokon állnak, nincs maradandó városuk. De azért az Isten terveit kell minden népnek küzdve, tűrve, haladva, fejlődve megvalósítani, s biztosítani létét az idők tengerében.

Magyarország kis sziget idegen népáradatban, hullámok csapdossák; aggodalmak, remények járnak fölöttünk; tengerünk nemigen van, amely nemzeti haladásunkat, gazdagodásunkat előmozdítaná, melynek leheletétől hősök és szentek lelkesülnének, de a „Tenger Csillaga” mégis mosolyog felénk. Kilencszázados történetünk verőfényében éppúgy, mint mély árnyaiban ott látom alakját, amely az égből leszáll, s megáld; hallom nevét, amely a királyok és hősök nevei mellett és fölött hangzik, mint angyalének; ez az alak, ez a név: Mária. Szent István neki ajánlja föl életének esthajnalán a koronát, hogy valamint neki esti csillaga volt, úgy nemzetének hajnalcsillaga legyen; neki adja át népét, hogy Nagyboldogasszonya, Úrnője legyen.

I. Nagyboldogasszony … először hitünknek asszonya. Az a kereszténység hódította meg a magyart, amely a Szent Szűz alakjával, tiszteletével és szeretetével köszöntött be a világba. Az az evangélium hódította meg a magyart, amely az angyal köszöntésével kezdődik, amely a Szent Szűz alázatával lép a világba, és amelynek első híve a Szűz, boldog, aki hitt. Nagyasszonynak hívtuk, mert nagy hatalmát fölértettük. Hatalmas méltóságából s belső kitűnőségéből (Szeplőtelen, kegyelemteljes, páratlan Szűz, mennybe fölvitt) folyik, ő valóban királyi lélek: Istenhez legközelebb, frigy szekrénye; szívébe vette bele magát az Úr; szeretetét anyai tejjé, bánatát istenanyai könnyé forralta. Őt szereti az Úr leginkább: Hallgass rám, leányom … elbűvölte a királyt szépséged. Légy engedelmes – mondja neki az Úr.

Ez asszonynak járó hódolat a legfényesebb, a szívek hódolata: Megáldott téged, leányom, a Magasságbeli Isten. Lelkesülnek érte: Csak tekints reánk, és mi örömest leszünk szolgái a királynak. Áldást hozó hatalom!

Légy a mi Úrnőnk új századokra, hogy míg Istent keressük, általad megtaláljuk.

II. Nagyboldogasszony … a magyar nép művelődésében s nemesbülésében. A legbiztosabb nevelés a jóért, szépért, gyöngédért való lelkesítés; a szívek megnyílnak a szentnek, jónak, szépnek szeretetétől; az erkölcs finomodik a tisztaságnak, a szeplőtelen szüzességnek behatásától. A népek először templomokat emelnek; de ha a Szűzanya képét tisztelik, ezekbe a templomokba az erkölcs, a művészet is bevonul. A magyar nép művelődését is a Szent Szűz szeretete hordozta: a nép olvasóján tanulta a hit titkait a Szűz érzelmeinek keretében; a magyar katolikus nemesség másfél századon át a Mária-kongregációkban fejlesztette ki jellemét; az első főiskola, a Pázmány-egyetem alapszabályai megkívánják, hogy tanárok s tanítványok készek legyenek a szeplőtelen fogantatásért síkra szállni.

Mi lesz ezentúl? Találtok-e szebb, finomabb eszményt? Jobb iskolát az erkölcsnek? Kilencszáz év óta hány templomot építettünk tiszteletére, s nem értük be velük, szebbet szeretnénk? Hány képét teremtették meg művészek ihletettségük elragadtatásában? Térden állva festették, s mégis azt mondják: ez nem az. Aki ránéz, foglya lesz: Vigyél magaddal, ó, Szűz!

III. Nagyboldogasszony … a magyar nép hivatásának őrangyala. 1896. szeptember 28-án volt 400 éve, hogy Nikápolynál török és magyar először szemben állt. Háromszáz éven át szinte nincs más hivatásunk, mint hogy a kereszténység lovagjai, a Szent Szűz választott vitézei voltunk. Hősiességünk fölött az ő képe, az ő zászlaja lengett. Ha el kellett volna vesznünk, zászlaja lett volna szemfödőnk, s csendítésünk az Ave Maria estharangszava.

Meg vagy-e velünk, Úrnőnk, elégedve? Új harcok, a kultúra harcai; új küzdelmek, a népboldogulás küzdelmei várnak ránk. Szellem, ész, munka, erény ezentúl a fegyver; megbírja majd a nemzet karja ezeket is? Ha hisz és szeret, ha téged tisztel, ha erényeidet saját életébe oltja: nemcsak hogy megbírja, de már a győzelem koszorúja után nyújtja ki kezét. Maradjunk ez alapon: a népeknek élete nemcsak vértócsákba, hanem fertőkbe is veszhet. A fertőkbe nem jutunk, ha a hit erejével s az erkölcs lelkével a kultúrmunkához fogunk, hiszen nála van az élet és az erény minden reménye.

VÁLASZOS ÉNEK

A bűnösnek jó remény, kegyelemnek Anyja, tenger fénylő csillaga, hajótörött vára. * Mennyeknek nyílt ajtaja, magyaroknak üdve, a Királyhoz juttass fel, szentekhez az égbe.

Szűz Mária, jó anya, ajánlj minket Fiadnak, mutass be az Úrnak, légy biztos oltalom nekünk, magyaroknak. * Mennyeknek nyílt ajtaja, magyaroknak üdve, a Királyhoz juttass fel, szentekhez az égbe.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására népünket számtalan jótéteménnyel halmoztad el. Szent István, első királyunk rendeléséből Nagyasszonyunknak és Pártfogónknak tiszteljük őt a földön. Add jóságosan, hogy egykor vele együtt örökké örvendezzünk a mennyben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky