2024. július 23.

Svéd Szent Brigitta szerzetesnő,
Európa társvédőszentje

ünnep


Svédországban született 1303-ban. Kisleányként adták férjhez. Nyolc gyermeket szült, akiket nagy gonddal nevelt. Belépett Szent Ferenc harmadik rendjébe. Férje halála után még inkább az aszketikus élet felé fordult. Ekkor alapította a róla elnevezett szerzetesrendet. 1349-ben Rómában telepedett le, és mindenki példájául szolgált kiváló erényeivel. 1372-ben penitencia gyanánt szentföldi zarándokutat vállalt. Több művet írt, ezekben az általa megtapasztalt misztikus élményeket beszélte el. Rómában halt meg 1373. július 23-án. II. János Pál pápa 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.
119 (118). zsoltár, 137-144
XVIII. (Cáde)

Szent és igaz vagy, Uram, *

és igazságos ítéletedben.

Szigorú végzéseidet igazságban hoztad, *

és teljes hűségben.

Szinte elsorvaszt a buzgalom, *

mert ellenségeim igédet elfelejtik.

Szavad tűzben kipróbált tiszta beszéd, *

azért szereti úgy szolgád.

Szánandó kicsiny és megvetett vagyok, *

de nem felejtem el parancsaidat.

Színigazság a te örök igazságod, *

a te törvényed örök hűség.

Szorongatás és bánat vesz körül, *

és parancsaid megörvendeztetnek.

Szilárd, örök bizonyság a te igazságod, *

adj értelmet, hogy éljek!

Ant. Ha ezt megértitek, s tetteitekben ehhez igazodtok, boldogok lesztek.
2. ant. Imádságom jusson színed elé, Uram!
88 (87). zsoltár
Súlyos beteg imája
Ez a ti órátok, a sötétség hatalmáé (Lk 22, 53).
I.

Uram, szabadító Istenem, *

éjjel-nappal tehozzád kiáltok.

Imádságom jusson színed elé, *

hajlítsd füledet kérésemre!

Mert a lelkem tele gyötrelemmel, *

életem közel van a holtak országához.

A sírba szállók közé számítanak, *

olyan ember vagyok, aki a végét járja.

A halottak között van a fekhelyem, *

mint aki megsebesítve a sírban alszik,

akinek már emlékét sem őrzik többé, *

és aki már kiszakadt a kezedből.

A verem mélyére vetettél, *

a sötétségbe és a halál árnyékába.

Rám nehezedett súlyos haragod, *

örvényeid fölöttem összecsapnak.

Ant. Imádságom jusson színed elé, Uram!
3. ant. Hozzád kiáltok, Uram, arcodat miért rejted el tőlem?
II.

Ismerőseimet távol tartod tőlem, *

utálatossá tettél előttük.

Fogoly vagyok, szabadulásom nincsen, *

szemem elsorvad a kíntól.

Uram, egész nap hozzád kiáltok, *

és kezemet feléd tárom.

Csodákat talán a holtaknak teszel, *

vagy az árnyak fölkelnek, hogy áldjanak?

Vajon irgalmadat hirdeti valaki a sírban, *

vagy hűségedet a pusztulás helyén?

Vajon csodáidat meglátja valaki a sötétben, *

vagy igazságodat a feledés földjén?

De én hozzád kiáltok, Uram, *

már kora reggel eléd siet imádságom.

Miért taszítasz el magadtól, Uram, *

arcodat miért rejted el tőlem?

Nyomorult vagyok, és halálra vált ifjúkorom óta, *

megzavart és földre nyomott csapásaid súlya.

Rám zúdult haragod, *

és feldúlt a tőled való rettegés.

Hullámzik körülöttem egész nap, mint az árvíz, *

már-már összecsap fölöttem.

Elszakítottad tőlem jó barátaimat, *

már csak a sötétség ismer engem.

Ant. Hozzád kiáltok, Uram, arcodat miért rejted el tőlem?

RÖVID OLVASMÁNY

1 Kor 9, 26-27a

Én is futok, de nem céltalanul, az ökölvívásban nem a levegőt csapkodom, hanem megzabolázom és rabságba vetem testemet.

Megtaláltam, akit szeret a lelkem,

Belekapaszkodtam, és nem engedem el.

Könyörögjünk!

Istenünk, te Szent Brigittát élete folyamán különböző utakon vezetted, és Fiad szenvedésének szemlélése és átélése által csodálatosan megtanítottad őt a kereszt bölcsességére. Add, hogy bármely hivatásban éljünk is, mindig és mindenben téged keressünk. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky