2024. május 25.

Pazzi Szent Mária Magdolna szűz
tetszés szerinti emléknap


Firenzében született 1566-ban. Jámbor környezetben nevelkedett, és belépett a karmelita apácák közé. Az imádság és az önmegtagadás rejtett életét élte, az Egyház megújulásáért buzgón könyörgött, és a nővéreket a tökéletesség felé irányította. Isten sok adománnyal tüntette ki. Meghalt 1607. május 25-én, Firenzében.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Legfőbb kegyesség Istene,

világ teremtő mestere,

ki egy vagy hatalom szerint,

de háromság személy szerint.

Fogadd el buzgó énekünk

s a hozzád síró könnyeket,

a tisztult szívnek hadd legyen

öröme benned teljesebb.

A buja ösztön vágyait

eméssze tüzes szeretet,

és felövezve, éberen,

készülten várjuk jöttödet.

Hogy kiknek hangos éneke

most megtöri az éjszakát,

ajándékodként nyerjük el

az égnek boldog otthonát.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk:

egyetlen Úr, örök Király. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Örök dicsőség Istene,

hívőkre küldöd Lelkedet,

ki által hét kegyelmet adsz,

ma mindnyájunkra küldj vigaszt!

Űzd el tőlünk a testi bajt,

s a fertőző botrányokat;

gyomláld a bűn hajtásait

s a szív gyötrő fájdalmait!

Elménkben tiszta fényt deríts,

tisztes munkában megsegíts,

kérő imánkra légy kegyes,

és egykor mennybe felvezess!

A hét nap és hét éjszaka,

világidő hét korszaka,

ám nyolcadiknak végidő,

világítélet napja jő.

Akkor, megváltó Istenünk,

ne vádolj, irgalmazz nekünk,

baloddal el ne távolíts,

jobboddal áldj és üdvözíts!

Kérünk, kegyelmes Istenünk,

néped hallgasd meg, légy velünk,

hogy zengjük mindörökkön át

a Szentháromság himnuszát! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Adjatok az Úrnak hálát jóságáért, az emberekkel tett nagy csodáiért!
107 (106). zsoltár
Hálaadás a szabadulásért
Isten a tanítást Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által (ApCsel 10, 36).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket.

Így szóljanak azok, akiket megváltott az Úr, *

akiket megmentett az ellenség kezéből,

és akiket minden tájról összegyűjtött, †

napkeletről és napnyugatról, *

északról és délről.

Bolyongtak a pusztában, a sivatagban, *

lakott város felé utat nem találtak.

Az éhségtől és a szomjúságtól *

szinte elepedt a lelkük.

Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

Egyenes úton vezette őket, *

hogy lakott városba jussanak.

Adjanak hálát az Úrnak jóságáért, *

az emberek fiaival tett nagy csodáiért,

mert bő vizet adott a szomjazóknak, *

és az éhezőket jóllakatta.

Sötétben, a halál árnyékában ültek, *

nyomorultan, vasra verve,

mert ellenszegültek Isten szavának, *

a Magasságbeli döntését megvetették.

Ezért alázta meg szívüket szenvedéssel, *

elestek, és nem volt, aki fölsegítse őket.

Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

Kivezette őket a sötétből, a halál árnyékából, *

és bilincseiket összetörte.

Adjanak az Úrnak hálát jóságáért, *

az emberekkel tett nagy csodáiért,

mert az érckapukat összetörte, *

és a vas-zárakat összezúzta.

Ant. Adjatok az Úrnak hálát jóságáért, az emberekkel tett nagy csodáiért!
2. ant. Láthatták az Úr nagy tetteit és csodáit.
II.

A gonoszság útján balgaságba estek, *

és bűneik miatt nyomorba jutottak.

Megutáltak minden eledelt, *

s már a halál kapujához értek.

Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

Elküldte igéjét, és meggyógyította őket, *

életüket kimentette a pusztulásból,

hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért, *

az emberekkel tett nagy csodáiért,

hogy a dicséret áldozatát bemutassák, *

és ujjongással hirdessék tetteit.

Akik hajóikon mély tengerre szálltak, *

és a nagy vizek hátán végezték munkájukat,

azok láthatták az Úr nagy tetteit, *

és csodáit a mély tengeren.

Szavára szélvihar támadt, *

és hullámok tornyosultak:

Felemelkedtek az égig, †

majd lezuhantak a mélységekig, *

s nagy veszedelmükben már kétségbeestek.

Meginogtak, tántorogtak, mint a részeg, *

és odaveszett minden bölcsességük.

Az Úrhoz kiáltottak gyötrelmükben, *

aki szorult helyzetükből kiragadta őket.

Szellővé csendesítette a vihart, *

a hullámok elcsitultak.

Örültek is a nagy csendességnek; *

így vezette őket az óhajtott kikötőbe,

hogy az Úrnak hálát adjanak jóságáért, *

az emberek fiaival tett nagy csodáiért,

és hogy magasztalják őt a nép gyülekezetében, *

és a vének tanácsában is dicsőítsék.

Ant. Láthatták az Úr nagy tetteit és csodáit.
3. ant. Látják ezt az igazak, és örvendeznek, és megértik az Úr szeretetét.
III.

A folyókat sivataggá tette, *

és a forrásokat szomjas földdé,

a termőföldet pedig szikessé, *

az ott lakók bűnei miatt.

Aztán a pusztát tóvá változtatta, *

a kiszáradt földet vizek forrásává.

Ott telepítette le az éhezőket, *

hogy lakóvárost alapítsanak.

Bevetették földjüket, telepítettek szőlőt, *

és az bőséges termést hozott nekik.

Megáldotta őket, és megsokasodtak, *

és jószágaik számát nem engedte fogyni.

Majd ismét megfogyatkoztak, nyomorba jutottak, *

és gyötrődtek bajtól, szenvedéstől.

De aki a fejedelmeket is megvetéssel sújtja, *

és úttalan pusztán hagyja bolyongani:

az felemelte nyomorából a szegényt, *

és nemzetségüket, mint nyájat megsokasította.

Látják ezt az igazak, és örvendeznek, *

ám bezárul minden gonosz ajka.

Ki olyan bölcs, hogy felfogja ezt, *

és megértse az Úr szeretetét?

Ant. Látják ezt az igazak, és örvendeznek, és megértik az Úr szeretetét.

Uram, a fellegekig ér a te hűséged,

Ítéleteid oly mélyek, mint a tenger.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Prédikátor könyvéből

11, 7 – 12, 14

Mondások az öregségről

Édes a fény, és jót tesz a szemnek, ha látja a napot. Ha sok évig él is az ember, örüljön mindegyiknek, és gondoljon arra, hogy sok lesz a sötétség napja. Minden, ami következik, hiábavalóság!

Örülj, ifjú ember, ifjúságod idején, légy vidám ifjú napjaidban! Menj, ahová húz a szíved, és ahová csal a szemed! De légy tudatában, hogy Isten mindenért számadásra von. Vesd ki a szívedből a haragot, és tartsd távol testedtől a bajt! Mert az ifjúság és a fekete haj korszaka hiábavaló.

Gondolj Teremtődre ifjúságod napjaiban, mielőtt megérkeznek a gonosz napok, és elközelegnek az évek, amelyekre azt mondod majd: nem tetszenek nekem; mielőtt elsötétül a nap és a világosság, a hold és a csillagok, és mielőtt az eső után visszatérnek a felhők; amikor megremegnek a ház őrzői, és megrokkannak az erős férfiak; amikor az őrlőlányok már nem dolgoznak, mert az ablakokban elhomályosodik a nappal; amikor bezárják a külső kapukat, és halkabbá válik a malom zaja; amikor elcsitul a madarak hangja, és minden dal elhallgat; amikor félnek a magaslatoktól, és ijedten járnak az úton; amikor a mandulafa virágzik, a sáska jóllakik, a kapor kipattan, az ember meg örök hajlékába tér; az utcán már jönnek-mennek a siratóasszonyok; mielőtt elszakad az ezüstkötél, megreped az arany gyertyatartó, megpattan a forrásnál a korsó, s összetörik a kúton a kerék; és a por visszatér a földbe, ahonnét jött, az éltető lehelet meg az Istenhez, aki adta.

Hiábavalóság, csak hiábavalóság – mondja a Prédikátor –, minden hiábavalóság! A Prédikátor nemcsak maga volt bölcs, hanem a népet is okosságra tanította. Sok bölcs mondást mérlegelt, felkutatott és megfogalmazott. A Prédikátor igyekezett tetszetős szavakat találni és az igazság szavait őszintén leírni.

A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke, és mint a levert cövekek; a nyájak javára használja őket a pásztor.

Ezeken túl, fiam, ne kutass! A sok könyvírásnak se vége, se hossza, és a sok tanulás elfárasztja a testet.

Vége a beszédnek. Mindent hallottál. Féld az Istent, és tartsd meg a parancsait! Mert ez minden embernek a kötelessége. Mivelhogy Isten minden tettet ítélőszéke elé visz, minden rejtett dolgot, akár jó volt, akár rossz.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 70, 17. 9; vö. Zsolt 15, 11

Ifjúságom óta oktatsz, Istenem, csodáidat mindmáig hirdetem * Ne vess el engem öregségem idején.

Örömmel töltesz el színed előtt, és mindörökké tart örömöm jobbodon. * Ne vess el engem öregségem idején.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Pazzi Szent Mária Magdolna szűznek „Kinyilatkoztatás és Próbatétel” című írásából

(Mss. III, 186. 264; IV, 716: Opere di S. M. Maddalena de’ Pazzi, Firenze, 1965, 4. pp, 200. 269; 6, p. 194)

Jöjj el, Szentlélek Úristen!

Valóban csodálatos vagy, isteni Ige. Csodálatos a te működésed a Szentlélek által. Hiszen ő úgy áraszt téged az emberbe, hogy annak lelke egyesül Istennel, befogadja, megízleli Istent, és rajta kívül már semmit sem szeret.

Eljön lelkünkbe a Szentlélek, éspedig az isteni Igének, azaz a megölt Báránynak vérével megpecsételve. Hiszen maga ez a vér is készteti őt, hogy eljöjjön, bár a Lélek magától is kész jönni, és óhajt betérni hozzánk.

Ez az eljövetelre készséges Szentlélek egylényegű az Atyával és az Igével, és az Atya lényegéből és az Ige szeretetéből származik, eljön a lélekbe, mint egy forrás, hogy az elmerülhessen benne. Miként két rohanó folyó, úgy egyesül, hogy a kisebbik még a nevét is elveszti, és a nagyobbik neve lesz az övé is, ugyanúgy cselekszik a Szentlélek, amikor eljön a lélekbe, hogy azt egészen magáévá tegye. Tehát az kell, hogy az emberi lélek, amelyik a kisebb, elveszítse még a nevét is, és teljesen a Szentlélekre hagyatkozzék. Ez pedig akkor valósul meg, ha teljesen úgy adja át magát a Szentléleknek, hogy vele egészen eggyé válik.

A Szentlélek pedig, aki az Atya szeretetében rejlő kincsek osztogatója, és az Atya és a Fiú közös terveinek megvalósítója, oly szelíden jön a lélekbe, hogy csak kevesen tudják felfogni s nagyságát kellőképpen értékelni.

Erejével és könnyedségével mindenüvé behatol, ahol megfelelően felkészültek fogadására. Gyakori szólásából és mélységes hallgatása révén mindenki megismeri. Szeretetének hevével változatlanul és mégis szerfölött tevékenyen működik mindenütt, ahová csak betér.

Szentlélek, te nem maradsz meg a változatlan Atyában és Igében, mégis állandóan ott vagy az Atyában és az Igében, és ott vagy ugyanakkor saját magadban és az összes boldog lélekben és teremtményben is. Szükséges vagy a teremtmény számára az egyszülött Igének a kiömlött vére miatt, aki e szeretetének hevével tette magát szükségessé teremtménye számára. Azokban a teremtményekben találod meg helyedet, akik úgy készülnek fel fogadásodra, hogy ajándékaidban részesülve hozzád hasonló tiszta lelkületre kötelezik el magukat. Megtalálod helyedet azokban a teremtményeidben, akik az Ige vérének jótéteményében részesülnek, és így teszik magukat méltó lakóhelyeddé.

Jöjj el, Szentlélek! Jöjjön el az Atya egyesítő ereje, az Ige szeretete! Te vagy az igazság Lelke és a szentelt jutalma, a lelkek nyugodalma, világosság a sötétségben, te vagy a szegények gazdagsága, szerető lelkek kincse, az éhezők kielégítője, az égi haza felé vándorlók vigasztalása, és te vagy minden kincsek foglalata.

Jöjj el, aki Máriára leszállván őt alkalmassá tetted, hogy az Ige testet öltsön benne. Működj bennünk is azzal a kegyelemmel, amellyel a kegyelem és természet csodáját őbenne véghezvitted!

Jöjj el, minden tiszta gondolat erősítője, minden irgalom forrása, minden tisztaság teljessége!

Jöjj, és távolíts el tőlünk mindent, ami megakadályozhat abban, hogy minket egészen magadévá tehess!

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 2, 9-10

Szem nem látta, fül nem hallotta, emberi szív föl nem fogta, * Amit Isten azoknak készített, akik szeretik őt.

Nekünk azonban feltárta Isten a Lélek által. * Amit Isten.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, szüzesség kedvelője, te Pazzi Szent Mária Magdolna lelkében felgyújtottad az irántad való szeretet tüzét, és mennyei kegyelmed ajándékaival ékesítetted őt. Add, hogy lelki tisztaságának és szeretetének példáját kövessük mi, akik a mai napon tisztelettel üljük meg ünnepét. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky