Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen.
HIMNUSZ
Akit a halálból haláloddal éltetsz,
mentsd meg, Uram, mentsd meg nemes teremtményed!
Akit megjelöltél orcád szent fényével,
ne engedd, hogy vesszen sátánkelepcével!
Akiket fogságból te tettél raboddá,
oldozd fel a bűntől, szabadítsd szabaddá!
Kik saját vérednél többet értek neked,
veled lehessenek, téged dicsérjenek! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, *
és ő meghallgatott engem.
Ments meg, Uram, a hazug ajkaktól *
és az álnok nyelvtől!
Mit érdemelsz, mit fogsz majd kapni, *
te álnok nyelv?
Harcosoknak hegyes nyilait, *
perzselő parázs tüzét.
Ó, jaj nekem, idegen földön bujdosom, *
pusztai nép sátraiban lakom.
Régóta lakom már azokkal együtt, *
akik a békét gyűlölik.
Békességről beszélek én, *
ők meg harcot akarnak.
Tekintetem a hegyek felé emelem, *
honnét is jöhetne segítségem?
Segítséget csak az Úrtól kaphatok, *
aki az eget és a földet teremtette.
Ő nem hagyja, hogy meginogjon lábad, *
nem szunnyad az, aki őriz téged.
Bizony sosem szunnyad, sosem alszik, *
aki őre Izraelnek.
Az Úr a te őrződ, †
az Úr oltalmaz téged, *
ő áll jobbod felől.
Napközben a nap heve nem éget, *
és a hold nem árt neked éjjel.
Megvéd az Úr minden bajtól, *
és megőrzi lelkedet.
Az Úr megőriz jártodban-keltedben, *
mostantól fogva és mindörökké.
Örvendeztem, amikor azt mondták nekem: *
„Az Úr házába fölmegyünk.”
Íme, már itt is áll a lábunk *
kapuidban, ó, Jeruzsálem.
Jeruzsálem jól megépült város, *
részei szépen egybeillenek.
Oda járnak föl a törzsek, az Úr népének törzsei, †
Izrael törvénye szerint, *
hogy ott az Úr nevének áldást mondjanak.
Mert ott állnak az ítélőszékek, *
Dávid házának székei.
Jeruzsálemre békét esdjetek! *
Béke legyen azzal, aki szeret téged!
Békesség lakozzék falaid között, *
és biztonság bástyáid tövében.
Testvéreim és barátaim miatt így könyörgök: *
„Békesség teveled!”
Istenünk és Urunk háza miatt *
áldást kívánok neked.
RÖVID OLVASMÁNY
Iz 53, 2-3
Úgy nőtt fel előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem ékes (hiszen láttuk), s külsejére nézve nem volt vonzó. Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés; olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.
Imádunk téged, Krisztus és áldunk téged,
Mert szent kereszted által megváltottad a világot.
Könyörögjünk!
Istenünk, tekints házad népére, amelyért a mi Urunk, Jézus Krisztus vonakodás nélkül a bűnösök kezére adta magát, és vállalta a keresztre feszítés kínjait. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky