2024. január 20.

Szent Fábián pápa és vértanú
tetszés szerinti emléknap


236-ban választották a római egyház püspökévé. A Decius-féle üldözés idején, 250-ben vértanúságot szenvedett Szent Ciprián tanúsága szerint. A Callixtus katakombában temették el.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Örök sugár, szép verőfény,

fogyhatatlan napvilág,

a gyászos éjt te győzöd le,

a fényt újra meghozod,

poklunkat te rombolod le,

elménk benned földerül.

Ha felragyogsz, felébredünk,

ha szólítasz, felkelünk,

te adod meg boldogságunk,

de ha elhagysz, jaj nekünk;

te mentesz meg a haláltól,

sugaraddal fénybe vonsz.

Éj és világ legyőzői

csak általad lehetünk;

boldog fényed, örök Isten,

kérünk, add meg minekünk:

azt a fényt, mely nem sötétül,

mert fényforrás ő maga!

Áldunk téged és Atyádat,

s áldjuk együtt Lelkedet,

a Hármas-egy Istenséget,

békét, fényt és életet,

s neve minden másnál drágább,

minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Isten, kinek nincs kezdete,

Isten, ki Isten Gyermeke,

Isten, ki kettejük Tüze,

szívünket lényed töltse be.

Utánad vágyunk, el ne hagyj,

szerelmünk, örömünk te vagy,

szomjas lelkünknek enyhet adj,

és boldogságunk te maradj!

Mindenség Atyja és Ura

s a Szűz méhének magzata,

Szentlelketeknek harmata

hulljon fényként utunkra ma.

Emlékezzél, szent Három-Egy:

jóságod műve, ami lett,

előbb embert formált kezed,

majd véred új lét magva lett.

Mert amit az Egy alkotott,

Krisztusban megváltást kapott:

akkor szeretve haldokolt,

szeretve most új létbe olt.

A Háromságnak szent öröm,

tisztesség, béke, fényözön,

erő, dicsőség, áldozat,

mindenhatóság, hódolat. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.
1 (135). zsoltár
Húsvéti hálaének
Amikor az Úr műveiről beszélünk, Istent dicsőítjük (Cassiodorus).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó hozzánk, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az istenek Istenének, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az urak Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki egyedül tesz nagy csodákat, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki bölcsességgel alkotta meg az eget, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a vizek fölé terítette a földet, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megformálta a nagy égitesteket, *

mert szeretete örökké megmarad;

a napot, hogy uralkodjék a nappalon, *

mert szeretete örökké megmarad;

a holdat és a csillagokat, hogy uralkodjanak éjjel, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Az Úr egyedül tesz nagy csodákat, irgalma örökké megmarad.
2. ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.
II.

Aki Egyiptom elsőszülötteire lesújtott, *

mert szeretete örökké megmarad;

és kivezette közülük Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad;

erős kézzel és kiterjesztett karral, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki kettéhasította a Vörös-tengert, *

mert szeretete örökké megmarad.

És átvezette a közepén Izraelt, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki a fáraót és hadát a Vörös-tengerbe vetette, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Kivezette Izraelt Egyiptomból erős kézzel és kiterjesztett karral.
3. ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.
III.

Aki a sivatagon átvezette népét, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki nagy királyokat vert meg, *

mert szeretete örökké megmarad;

és tönkrevert hatalmas királyokat, *

mert szeretete örökké megmarad;

Szichont, az amoriták királyát, *

mert szeretete örökké megmarad;

és Ogot, Básán királyát, *

mert szeretete örökké megmarad.

Földjüket pedig örökségül adta, *

mert szeretete örökké megmarad;

örökségül szolgájának, Izraelnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki megalázottságunkban megemlékezik rólunk, *

mert szeretete örökké megmarad;

és ellenségeinktől megment minket, *

mert szeretete örökké megmarad.

Aki eledelt ad minden élőnek, *

mert szeretete örökké megmarad.

Adjatok hálát az ég Urának, *

mert szeretete örökké megmarad.

Ant. Adjatok hálát az ég Urának, ő maga ment meg minket ellenségeinktől.

Utaidat, Uram, mutasd meg nekem,

És oktass ki ösvényed felől.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Második Törvénykönyvből

16, 1-17

A kötelező ünnepek

Moáb síkságán Mózes így beszélt a néphez:

„Legyen gondod az Abib hónapra, s üld meg a húsvétot az Úr, a te Istened tiszteletére. Mert Abib hónapban vezetett ki az Úr, éjszaka, Egyiptom földjéről. Húsvétra áldozz marhát és juhot az Úrnak, a te Istenednek azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt majd neve hajlékául.

De ne egyél hozzá kovásszal készült kenyeret; hét napig a kovásztalan kenyeret, a szükség kenyerét edd, hisz nagy sietségben vonultál ki Egyiptom földjéről, s így emlékezz meg Egyiptom földjéről való kivonulásod napjáról egész életedben. Hét napig ne lehessen kovászt látni az egész határban, s a húsból se maradjon estétől reggelig, amelyet az első nap estéjén feláldozol. A húsvéti áldozatot nem mutathatod be azon városok valamelyikében, amelyeket az Úr, a te Istened ad neked. Arra a helyre kell menned, amelyet az Úr, a te Istened neve lakóhelyéül kiválaszt. Ott kell bemutatnod a húsvéti áldozatot, este, naplementekor, Egyiptomból való kivonulásod órájában, s megsütni és elfogyasztani is azon a helyen kell, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt. Másnap reggel aztán hazatérhetsz. Hat napig kovásztalan kenyeret egyél, a hetedik nap pedig tarts ünnepi összejövetelt az Úr, a te Istened tiszteletére. Akkor semmiféle munkát ne végezz.

Számolj hét hetet. A hetek számolását attól kezdd, amikor a sarlóval az első vágást teszik a gabonában. Aztán üld meg a hetek ünnepét az Úr, a te Istened tiszteletére, önkéntes ajándékkal, amelyet aszerint ajánljon fel kezed, ahogy az Úr, a te Istened megáldott. Örülj az Úr, a te Istened színe előtt, te, fiad és leányod, szolgád és szolgálód, valamint a városodban lakó levita, a köztetek élő idegen, árva és özvegy, azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt nevének hajlékául. Emlékezz vissza, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, s ügyelj e parancsok pontos megtartására.

A sátoros ünnepet hét napig üld, akkor, amikor betakarítod szérűd és sajtód termését! Örülj ünnepeden, te, fiad és leányod, szolgád és szolgálód, a városodban lakó levita, idegen, árva és özvegy. Hét napig ünnepelj az Úr, a te Istened tiszteletére azon a helyen, amelyet az Úr, a te Istened kiválaszt. Mert az Úr, a te Istened minden termésedben és kezed minden munkájában megáld, légy tehát valóban boldog!

Minden férfi évente háromszor jelenjen meg az Úr, a te Istened színe előtt, azon a helyen, amelyet az Úr kiválaszt, mégpedig a kovásztalan kenyér ünnepén, a hetek ünnepén és a sátoros ünnepen. De senkinek sem szabad üres kézzel megjelennie az Úr színe előtt; mindenki vigyen, amit adni tud, aszerint, ahogyan az Úr, a te Istened megáld.”

VÁLASZOS ÉNEK

MTörv 16, 14. 15; Náh 1, 15

Örülj ünnepeden, te, fiad és leányod, és a városodban lakó levita, idegen, árva és özvegy. * Az Úr megáld, légy hát valóban boldog!

Nézzetek, fut a hegyeken a hírvivő, és hirdeti: „Szabadulás!” Tartsd meg ünnepeidet, Júda! * Az Úr megáld, légy hát valóban boldog!

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ciprián vértanú püspök és a római egyház levélváltásából Szent Fábián pápa vértanúhalála alkalmával

(Ep. 9, 1 et 8, 2-3: CSEL 3, 488-489. 487-488)

Fábián pápa a hit és az erényesség példaképe

Amikor Szent Ciprián értesült Fábián pápa haláláról, ezt a levelet írta Róma papjainak és diakónusainak:

„Szeretett testvéreim! A kiváló férfiúnak, a szent tisztségben társamnak haláláról eleinte bizonytalan hírek érkeztek, és ellentétes értesüléseink voltak. Ekkor kaptam meg leveleteket, amelyet Crementius alszerpap által juttattatok el hozzám. Ebből teljes képet kaptam dicsőséges haláláról, nagyon boldog voltam, mert kiváló kormányzói működéséhez híven életét is tiszteletre méltó módon fejezte be.

Ezzel kapcsolatban fogadjátok szívből fakadó jókívánságaimat: az ő emlékét ugyanis olyan ünnepélyes és messzire világító tanúságtétellel örökítettétek meg, hogy általatok jutott el hozzánk annak ismerete. Elöljárótok dicsőséges emlékének híre pedig nemcsak számotokra dicsőség, hanem a hit és az erényesség jó példáját nyújtja számunkra is.

Mert amennyire megnöveli a bukás veszélyét a hívek számára egy elöljáró erkölcsi összeomlása, annyira hasznos és üdvösséges az, ha egy püspök a hit erősségével ad követendő példát testvéreinek.”

Amint kitűnik, még ennek a levélnek a vétele előtt a római egyház a karthágói egyháznak így tett tanúságot arról, hogy hűséges maradt az üldöztetések alatt:

„Az egyházi közösség erősen áll a hitben. Igaz ugyan, hogy egyesek a megfélemlítés hatása alatt elbuktak. Voltak, akik az állásukat féltették, másokat pedig csupán az emberektől való félelem kerített hatalmába. Az elbukottak ugyan kiszakadtak közösségünkből, de mi nem hagyjuk magukra őket. Biztattuk, és mindig is biztatjuk, hogy tartsanak bűnbánatot, mert ily módon bocsánatot kapnak attól, aki ezt megadhatja nekik. Ha elfordulnánk tőlük, csak mélyebbre süllyednének.

Vigyázzatok tehát, testvéreim, mert nektek is így kell eljárnotok: buzdító szavakkal erősítsétek meg azoknak a lelkét, akik előzőleg elbuktak, hogy ha majd újból elfogják őket, megvallják hitüket, így jóvá fogják tenni az előbbi eltévelyedésüket. De vannak más teendőitek is, egyébként már felsoroltuk ezeket, így például mindenképpen segíteni kell azokon, akik elbuktak ebben a kísértésben, most pedig kezdenek erőt venni gyengeségükön, bűnbánatot tartanak, és vágyakoznak az egyházi közösség után. Legyenek továbbá köztetek olyanok, akik szolgálatára vannak az özvegyeknek, az elnyomottaknak – ha ezek magukról gondoskodni nem tudnak –, illetve a raboknak és a számkivetetteknek. De nem szabad megfeledkezni a beteg keresztényjelöltekről sem, hanem legyen, aki segítsen rajtuk.

Üdvözölnek titeket a bilincsbe vert testvérek, a papok és az egész Egyház, amely igen nagy buzgósággal imádkozik mindazokért, akik az Úr nevét hívják segítségül. És kérjük: viszonzásul ti is emlékezzetek meg mirólunk.”

VÁLASZOS ÉNEK

Fil 1, 23; 3, 8; 1, 21; 2, 17

Szeretnék elköltözni, hogy Krisztussal egyesüljek. Mindent elvetettem, sőt szemétnek tekintettem, csakhogy Krisztust elnyerhessem. * Számomra az élet Krisztus, a halál pedig nyereség.

Ha hitetek szent szolgálatáért áldozatként véremet ontják is, örülök, együtt örülök mindnyájatokkal. * Számomra.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te papjaid dicsősége vagy, add meg Szent Fábián pápa és vértanú közbenjárására, hogy hitünkben megerősödjünk, és azt egyre hatékonyabban terjesszük. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky