2024. november 3.

Évközi 31. vasárnap
3. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Első nap minden nap között,

melyen ég s föld alkottatott,

s melyen feltámadt Alkotónk

legyőzte értünk a halált,

fürgébben serkenjünk ma fel,

a kábult álmot űzzük el,

Istent keressük éjszaka,

ez prófétáknak szózata,

hogy hallja meg kérő imánk,

jobbját terjessze védve ránk,

hogy szennyeinktől szabadon

hívjon magához egykoron,

kik a nyugvás óráiban,

a napnak legszentebb szakán,

zsolozsmaszóval áldjuk őt:

boldog kegyelmét nyerjük el.

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát

s a Lelket, a Vigasztalót,

örökre egy uralkodót. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

A nyolcadik nap s korszak ez,

minden napunknál fényesebb:

te szenteled meg, Jézusunk,

az elsőként Feltámadott.

Kapcsolj magadhoz minket itt,

s lelkünk keltsd új életre már,

így támaszd fel testünket is;

ne érje második halál.

Akkor majd felhők szárnyain,

Krisztus, mind hozzád érkezünk,

nálad lesz égi otthonunk,

feltámadásunk, életünk.

Ha majd meglátjuk arcodat,

tündöklő fényed járjon át:

annak láthassunk, aki vagy,

igaz fény, édes mindenünk.

S midőn Atyánkhoz elvezetsz,

a Szentháromság töltse be

országod, melyet boldogít

a hét ajándék öröme. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Naponta áldalak, Uram, alleluja.
145 (144). zsoltár
Az isteni fölség dicsérete
Igazságos vagy, Uram, aki vagy, és aki voltál! (Jel 16, 5)
I.

Magasztallak, Istenem, Királyom, †

és áldom nevedet *

mindörökkön-örökké.

Naponta áldalak, †

és nevedet magasztalom *

mindörökkön-örökké.

Nagy az Úr, és minden dicséretre méltó, *

és nagyságát felfogni nem lehet.

Nemzedékről nemzedékre dicsérjék tetteidet, *

és hangosan hirdessék hatalmadat!

Magasztos fölséged nagyságáról beszéljenek, *

és beszéljék el csodatetteidet!

Félelmetes tetteid erejéről szóljanak, *

és hirdessék a te nagy voltodat!

Terjesszék végtelen jóságod hírét, *

és igazságosságodat ujjongva áldják!

Irgalmas és kegyelmes az Úr, *

hosszan tűrő és nagy irgalmú.

Jóságos az Úr mindenkihez, *

irgalmas minden teremtményéhez.

Ant. Naponta áldalak, Uram, alleluja.
2. ant. Örökkévaló ország a te országod, Uram, alleluja.
II.

Magasztaljon téged, Uram, minden műved, *

és szentjeid áldást mondjanak!

Hirdessék, hogy országod milyen dicsőséges, *

és hatalmadról beszéljenek,

hogy megismertessék az emberekkel hatalmadat *

és nagyszerű országod dicsőségét.

Örökkévaló ország a te országod, *

uralmad minden nemzedéken át megmarad.

Ant. Örökkévaló ország a te országod, Uram, alleluja.
3. ant. Hűséges az Úr minden szavában, és szent minden cselekedetében, alleluja. 
III.

Hűséges az Úr minden szavában, *

és szent minden cselekedetében.

 Az Úr fenntartja a botladozót, *

és a megalázottat fölemeli.

Mindenek szeme bízón rád tekint, *

és te enni adsz nekik alkalmas időben.

Megnyitod kezedet, *

és eltöltesz minden élőt jótéteménnyel.

Igazságos az Úr minden végzésében, *

és szent minden cselekedetében.

Közel az Úr azokhoz, akik őt szólítják, *

mindazokhoz, akik őt igaz szívvel hívják.

Az istenfélők vágyait teljesíti, †

kérésüket meghallgatja, *

és megmenti őket.

Megóv az Úr mindenkit, aki őt szereti, *

de elpusztít minden gonosztevőt.

Hirdesse szám az Úr dicsőségét, †

és szent nevét áldja minden élő *

mindörökkön-örökké.

Ant. Hűséges az Úr minden szavában, és szent minden cselekedetében, alleluja.

Figyelj, fiam, szavaimra.

Nyisd meg füledet beszédemre!

ELSŐ OLVASMÁNY

Kezdődik a Makkabeusok első könyve

1, 1-25

A hellénisták győzelme és büszkesége

Miután Macedóniai Fülöp fia, Sándor kivonult Chettiimből, és legyőzte a perzsák és médek királyát, Dáriust, helyette először Hellászon uralkodott királyként. Sok hadjáratot vezetett, erődöket foglalt el, és királyokat küldött halálba. Egészen a föld határáig előrenyomult, és sok néptől szedett adót. Az egész föld elnémult előtte. Erre szíve elbizakodottá vált, és gőggel telt el. Hatalmas sereget gyűjtött, s uralomra tett szert országok, népek és fejedelmek fölött, úgyhogy sorra adófizetői lettek. De aztán ágynak esett, és tudatára ébredt, hogy meg kell halnia. Maga elé idézte legfőbb embereit, akik vele nőttek fel ifjúkoruktól fogva, és még életében felosztotta köztük birodalmát. Sándor tizenkét esztendei uralkodás után meghalt.

Szolgái vették át az uralmat, ki-ki a maga részén. Halála után mindannyian föltették a diadémot, s utánuk fiaik is, sok éven át. Rengeteg bajt hoztak a földre.

Istentelen sarj fakadt belőlük, Antiochusz Epifánesz, Antiochusz királynak az egyik fia. Túsz volt Rómában, s a görög hatalom 137. esztendejében jutott uralomra. Azokban a napokban hitehagyottak támadtak Izraelben. Sokak fejét telebeszélték javaslatukkal: „Menjünk, és kössünk szövetséget a körülöttünk élő népekkel. Mert amióta elkülönültünk tőlük, rengeteg baj ér bennünket.” Ez a javaslat tetszésre talált. A népből néhányan készek voltak rá, hogy elmenjenek a királyhoz. Ez felhatalmazta őket, hogy pogány szokásokat vezessenek be. Pogány szokás szerint testgyakorló iskolát létesítettek Jeruzsálemben, újra növesztették előbőrüket, és elpártoltak a szent szövetségtől. Szövetségre léptek a pogányokkal, s arra adták magukat, hogy vétkezzenek.

Amikor Antiochusz megszilárdította a birodalmat, arra gondolt, hogy Egyiptomra is kiterjeszti hatalmát, hogy így mindkét országon uralkodjék. Hatalmas sereggel, harci szekereikkel, elefántokkal és nagy hajóhaddal Egyiptomba vonult. Háborút indított Egyiptom királya, Ptolemeusz ellen. Ptolemeusz megfutamodott előle, és elmenekült, de sokan áldozatul estek. Meghódította Egyiptom megerősített városait, és kifosztotta Egyiptom földjét.

Miután Egyiptomot leigázta, Antiochusz 143-ban visszatért, és hatalmas sereggel Izrael és Jeruzsálem ellen vonult. Gőggel eltelve behatolt a szentélybe, elvitte az illatáldozat bemutatására szolgáló arany oltárt, valamint a mécstartót az összes fölszereléssel együtt, továbbá az áldozati kenyér asztalát, az áldozati edényeket, tálakat, az arany füstölőket, a kárpitot, a koronákat és a templom homlokzatáról az arany díszeket; mind leszedte őket. Elrabolta az aranyat, ezüstöt, valamint a drága fölszereléseket; elhurcolta a rejtett kincseket, amikre rátalált. Mindent összeszedett, és visszatért országába. De előbb vérfürdőt rendezett, és fennhéjázó beszédeket tartott.

VÁLASZOS ÉNEK

2 Mak 7, 33; Zsid 12, 11

Ha haragszik is ránk egy kis ideig fenyítésül és büntetésképpen az élő Isten, * Egyszer újra megkönyörül majd szolgáin az Úr.

Most minden fenyítés inkább szomorúságot okoz, később azonban a megigazulás gyümölcsét termi. * Egyszer újra megkönyörül majd szolgáin az Úr.

MÁSODIK OLVASMÁNY

A II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű, az Egyház és a mai világ viszonyáról szóló lelkipásztori konstitúciójából

(N. 78)

A béke megvalósítása.

A béke nem egyszerűen az, hogy nincsen háború. Nem merőben az ellentétes erők puszta egyensúlyának állapota. Nem valósíthatja meg önkényuralom. A békét helyesen és szabatosan az igazságosság művének kell mondanunk. Annak a rendnek a gyümölcse, amelyet a társadalom számára Alapítója, az Isten gondolt el, és a mind tökéletesebb igazságosságra szomjazó embereknek kell megvalósítaniuk. Mert az emberiség közjavát elsődlegesen és magában véve örök törvény szabályozza ugyan, de az idők folyamán szüntelenül változnak a közjó közvetlen feltételei, és így a béke sincs egyszer s mindenkorra bebiztosítva, hanem folytonosan építeni kell. Ezenfelül ingatag az emberi akarat, és megsebezte a bűn, ezért a béke fenntartása minden egyes embertől megköveteli azt, hogy állhatatosan uralkodjék szenvedélyein, a közhatalomtól pedig azt, hogy éberen őrködjék.

Még ez sem elég. A békét a földön elérni csak akkor lehet, ha biztosítva van minden, ami a személyt megilleti, és ha az emberek bizalommal és önként bocsátják egymás rendelkezésére lelki és szellemi kincseiket. A béke felépítéséhez feltétlenül szükséges még a szilárd akarat, amely tiszteletben tartja a másikat s az idegen népeket meg azok méltóságát, és szüntelenül élő valósággá teszi a testvériséget, így nézve, a béke a szeretetnek is a gyümölcse, azé a szereteté, amely nem nézi, hogy mit nem kíván már az igazságosság. A földi béke, az embertestvér szeretetének gyümölcse, mása és eredménye Krisztus békéjének, amely az Atyaistenből árad ki. A testet öltött Fiú, a béke fejedelme ugyanis kereszthalála által maga békített ki minden embert Istennel, és egy népben és egy testben állítva helyre valamennyiük egységét, a saját testében ölte meg a gyűlöletet; feltámadásának dicsőségében pedig a szeretet Lelkét árasztotta szét az emberek szívébe.

Éppen ezért minden kereszténynek szól a sürgető felhívás, hogy szeretetben cselekedve az igazságot, fogjanak össze minden igazán békeszerető emberrel, és együtt esdjék ki és valósítsák meg a békét.

Ugyanebben a szellemben, csak dicsérni tudjuk azokat, akik a jogaikért folytatott küzdelemben lemondanak az erőszakos cselekményekről, és a védelemnek azokhoz az eszközeihez folyamodnak, amelyek rendelkezésére állanak a gyengébbnek is; feltéve, ha ez mások vagy a közösség jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül történhet.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. 1 Krón 29, 11-12; 2 Mak 1, 24

Tied, Uram, az ország és a hatalom, te minden nemzet fölött állsz. * Adj békét napjainkban!

Istenünk, mindenek Teremtője, Félelmetes és Hatalmas, Igazságos és Könyörületes. * Adj békét napjainkban!

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Mindenható, irgalmas Isten, a te kegyelmed műve, hogy híveid méltóképpen és tetszésed szerint szolgálnak neked. Add, kérünk, hogy minden akadályt legyőzve elnyerjük a megígért boldogságot. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky