2024. szeptember 20.

Kim Tae-gon Szent András áldozópap,
Csong Ha-szang Szent Pál és társaik, koreai vértanúk

emléknap


A XVII. század elején jutott el Koreába először a keresztény hit, világi hívek buzgósága folytán. Az erős és lelkes közösséget világi hívek vezették és tartották össze 1836-ig. Ekkor léptek először az ország földjére francia misszionáriusok. Ebből a közösségből valók voltak azok, akik az 1839., 1846. és 1866. évi üldözés idején vérükkel szentelték meg a koreai egyház indulását. Összesen 103-an voltak. Közülük kitűnik a lelkes pap és lelkipásztor, Kim Taegon András és a kiváló világi apostol, Csong Haszang Pál. A többiek is legtöbben világi hívek voltak: férfiak és nők, házasok és fiatalok, öregek és gyerekek is.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Felharsan már a kakasszó,

éj sötétet old e jel,

és az éjfél vak rémeit

mint felleget űzi el.

Jóságos Úr, hozzád térünk,

s buzgón kérünk, légy velünk.

Erős, éber Őrként jöttél,

embereknek fényeként,

mikor földön nagy csend honolt,

s ráborult a néma éj,

a halandó emberi nem

halálának jeleként.

Kérünk, Krisztus, ébressz minket,

űzd el gonosz álmaink,

és az éj e börtönéből

kegyelmeddel szabadíts;

add vissza a fényt szemünknek,

életutunk társa légy.

Áldunk téged és Atyádat,

s áldjuk együtt Lelkedet,

a Hármas-egy Istenséget,

békét, fényt és életet,

s neve minden másnál drágább,

minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Teremtő Isten, légy velünk,

minden fény Atyja, kútfeje,

ha szent kegyelmed nincs velünk,

szívünk erőtlen, reszketünk.

Lelkünket Lelked töltse el!

Költözz szívünkbe, Istenünk,

ne tűrjön álnok cselszövőt,

ne tárjon ajtót bűn előtt,

hogy napjaink sok gondja közt,

mivel magához húz e rög,

éljünk vétkektől mentesen,

s vezérünk törvényed legyen.

Jóság Királya, Krisztusunk,

Atyáddal áldás, üdv neked,

s Szentlelkednek, ki Vigaszunk,

örök dicsőség, tisztelet. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Istenem, a bűnösök gyötrése miatt ne rejtőzz el kérésem elől!
55 (54). zsoltár 2-15. 17-24
A hűtlen jóbarát
Jézus remegni és gyötrődni kezdett (Mk 14, 33).
I.

Hajlítsd füledet imádságomra, Istenem, †

ne rejtőzz el kérésem elől, *

figyelj rám, és hallgass meg engem!

Zilált vagyok elmélkedésemben, és zavart vagyok *

az ellenség hangoskodása és a bűnösök gyötrése miatt.

Elhalmoznak engem gonoszságaikkal, *

és haraggal támadnak ellenem.

Bensőmben a szívem remeg, *

halálsejtelmek gyötörnek.

Félelem és rettegés szállt rám, *

borzongás fogott el engem.

És így szóltam: †

„Bár szárnyaim lennének, mint a galambnak, *

hogy elrepülnék, és megnyugodnék!

Igen messze elbujdosnék innen, *

és a pusztaságban laknék.”

Várom azt, aki szabadulást hoz nekem *

a szélvész és vihar fergetegétől.”

Ant. Istenem, a bűnösök gyötrése miatt ne rejtőzz el kérésem elől!
2. ant. Megszabadít minket az Úr a gonoszok és gyűlölőink kezéből.
II.

Szórd szét őket, Uram, zavard össze nyelvüket, *

látom, hogy pártoskodás dúl az egész városban.

Éjjel-nappal körbejárnak a város falain, †

belül gonoszság, kín és csalárdság, *

a tereken nem szűnik a durvaság és cselszövés.

Mert hogyha ellenségem átkozna engem, *

azt még elviselném.

Vagy ha az akarna fölém kerekedni, aki gyűlöl engem, *

az elől talán elrejtőznék.

De te, olyan ember, aki egyenlő velem, *

jóbarátom és bizalmasom,

akivel oly édes volt a barátságunk; *

az Isten házába is együtt és egy szívvel jártunk.

Ant. Megszabadít minket az Úr a gonoszok és gyűlölőink kezéből.
3. ant. Vesd az Úrra gondodat, ő majd gondoskodik rólad!
III.

De most Istenhez kiáltok, *

és az Úr megszabadít engem.

Este, reggel és napközben elgondolkodom és sóhajtozom, *

és ő meghallgatja szavamat.

Békét ad, és megment a támadók hadától, *

pedig sokan acsarkodnak ellenem.

Meghallgat az Isten, és megalázza őket, *

ő, aki él öröktől fogva!

Nem lehet rajtuk változtatni, *

nincs bennük istenfélelem.

Ez társaira emel kezet, *

és megszegi adott szavát.

Szája lágyabb, mint a vaj, *

de szíve merő háborúság.

Beszéde simább, mint az olaj, *

de éles, mint a kivont kard.

Vesd az Úrra gondodat, †

ő majd gondoskodik rólad; *

és nem engedi soha, hogy az igaz meginogjon!

De ezeket, Istenem, te elveted, *

a pusztulás gödrébe szórod.

A vérengzők és csalók napjaiknak a felét sem érik el, *

de én, Uram, tebenned bízom!

Ant. Vesd az Úrra gondodat, ő majd gondoskodik rólad!

Figyelj, fiam, a bölcsességemre,

És okosságomnak nyisd ki a füledet!

ELSŐ OLVASMÁNY

Ezekiel próféta könyvéből

16, 3. 5b-7a. 8-15. 35. 37a. 40-43. 59-63

Jeruzsálem Isten házasságtörő jegyese

Ezt üzeni az Úr, az Isten Jeruzsálemnek: „Származásod és születésed szerint Kánaán földjéről való vagy. Apád amorita, anyád hetita volt. Már születésed napján utáltak, és kitettek a nyílt mezőre.

Elmentem melletted, és láttam, hogy véredben vergődsz. Ezt mondtam neked, amikor véredben voltál: „Maradj életben és növekedj, mint a mezők virága!” S fejlődésnek indultál, felnőttél és eljutottál az érettség koráig. Akkor elmentem melletted, és megláttalak. Elérkezett az időd, a szerelem ideje. Rád terítettem köntösömet, s befödtem mezítelenségedet. Megesküdtem, és szövetséget kötöttem veled – mondja az Úr, az Isten –, és az enyém lettél. Megmostalak vízzel, megtisztítottalak a rád tapadt vértől, és megkentelek olajjal. Díszes ruhát, finom bőrből készült sarut adtam rád, bisszussal öveztelek, és selyembe burkoltalak. Elláttalak ékszerekkel: karkötőt vettem a kezedre, láncot a nyakadra. Az orrodba karikát, a füledbe függőket tettem, fejedre meg ragyogó koronát. Arany és ezüst lett az ékességed, bisszusba, selyembe és pompás ruhába öltözködtél. Lisztláng, méz és olaj lett a táplálékod, egyre szebb lettél, és eljutottál a királyságig. Hírnevet szereztél a népek körében szépségeddel, mert tökéletes volt amiatt a pompa miatt, amibe öltöztettelek – mondja az Úr, az Isten.

Ám te elbíztad magad szépséged miatt, kicsapongó lettél, s minden jöttmentnek felkínáltad magadat.

Ezért, te céda nő, halld az Úr szavát! Nézd, összegyűjtöm minden szeretődet. Fellázítják ellened a tömegeket, megköveznek, kardot döfnek beléd, házaidat lángba borítják, s az asszonyok sokaságának szeme láttára végrehajtják rajtad az ítéletet. Véget vetek kicsapongásaidnak, és nem adsz többé érte bért. Kitöltöm rajtad bosszúmat, megszűnik féltékenységem, megnyugszom, és lecsillapul haragom. Mivel nem gondoltál ifjúságod napjaira, és haragra ingereltél ezekkel, nézd, most saját fejedre hullanak vissza tetteid – mondja az Úr, az Isten. Hát nem követtél el gyalázatot iszonyatos tetteiddel? Ezt mondja az Úr, az Isten: Úgy bánok veled, ahogyan te viselkedtél: semmibe vetted az esküt, és megszegted a szövetséget. Én azonban megemlékezem a szövetségről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled.

Te meg visszaemlékezel útjaidra, és szégyenkezel, amikor majd veszem nővéreidet és húgaidat, és leányaidul neked adom őket, de nem a veled való szövetségem jegyében. Megújítom veled a szövetséget, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, azért, hogy emlékezzél és szégyenkezzél, szégyenedben ne tudd kinyitni a szád, amikor majd megbocsátok mindent, amit tettél – mondja az Úr, az Isten.”

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Iz 54, 6. 8; Ez 16, 60

Mint egy elhagyott asszonyt, visszahívtalak. Amikor haragom fölgerjedt, elrejtettem arcomat. * Örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad, mondja Megváltód, az Úr.

Megemlékezem a szövetségről, amelyet ifjúságod napjaiban kötöttem veled, és örök szövetségre lépek veled. * Örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad, mondja Megváltód, az Úr.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Kim Taegon Szent András vértanú áldozópap utolsó buzdításából

(Pro Corea Documenta, ed. Mission Catholique Séoul, Séoul-Paris 1938, Vol. I, 74-75)

Hitünk jutalma a szeretet és az állhatatosság

Kedves testvéreim és barátaim! Gondolkozzatok el újra meg újra azon, hogy az idők kezdetén Isten alkotta meg az eget, a földet és a mindenséget. Gondolkodjatok arról is, hogy miért és milyen rendeltetéssel teremtette meg éppen az embert a saját képére és hasonlatosságára.

Ha tehát nem ismernénk fel teremtő Urunkat ebben a veszedelmekkel és nyomorúsággal teljes világban, mit sem érne, hogy megszülettünk, és az sem, hogy életben maradunk. Ámbár Isten kegyelméből jöttünk világra, és ugyancsak Isten kegyelméből részesültünk a keresztségben, amely által a mi Urunk tanítványai lettünk, és kiváló nevet viselünk, mit sem érne mégis ez a név, ha híjával lennénk annak, amit jelent. Nélküle hiábavaló lenne, hogy világra jöttünk, és hogy az Egyházba léptünk, sőt azt jelentené, hogy elárultuk az Urat és az ő kegyelmét. Jobb lett volna inkább meg sem születnünk, mint az Úr kegyelmét elfogadni, de vétkezni ellene.

Gondoljatok a földművesre, aki beveti a földjét! A kellő időben felszántja a földet, aztán megtrágyázza, és mit sem törődve azzal, hogy a tűző napon dolgozik, elveti az értékes magot. Midőn elérkezik az aratás ideje, amikor már duzzadnak a kalászok, feledi a verejtékes munkát: örvend a szíve, és táncra perdül a boldogságtól. De ha üresek a kalászok, és semmi más nem lesz, csak szalma és pelyva, akkor visszagondol kemény munkájára, és annál inkább hátat fordít annak a földnek, minél inkább megművelte.

Az Úr is szántóföldjévé teszi a világot. Mi emberek vagyunk a rizsföld, amelyet kegyelemmel trágyáz, megtestesülése és megváltása által vérével öntöz, hogy növekedjünk és érlelődjünk. Amikor majd az ítélet napján elérkezik a begyűjtés ideje, mindaz, akit a kegyelem megérlelt, a mennyországnak fog örvendezni, mint Isten fogadott fia; aki azonban nem hoz termést, az ellenséggé válik, noha ő is Isten fogadott fia volt. Örökké bűnhődni fog, ahogy megérdemli.

Tudjátok meg, kedves testvéreim, hogy a mi Urunk, Jézus Krisztus, miután eljött a világba, számtalan szenvedést elviselt, és önként vállalt kínhalálával alapította meg az Egyházat, amelyet a hívek szenvedésével gyarapít. Bármennyire is elnyomják és támadják a világ hatalmasai, sohasem vehetnek erőt rajta. Jézus mennybemenetele és az apostolok kora óta mind a mai napig az Egyház mindenütt megpróbáltatások között növekszik.

Most pedig ötven-hatvan éve, amióta az Anyaszentegyház a mi Koreánk földjére lépett, a hívek újra meg újra üldözést szenvednek, és jelenleg is üldözés dühöng. Nagyszámú hittestvérünk került börtönbe, köztük én is; miképpen ti is állandó megpróbáltatásban éltek. Minthogy tehát így egy testet alkotunk, hogyne szenvedne a szívünk? Hogyne tapasztalnánk, emberileg szólva, az elválás fájdalmát?

De miként az Írás mondja, Istennek a fejünk legkisebb hajszálára is gondja van, és mindentudásával törődik vele, hogyan látnánk egyebet ebben az üldözésben is, mint az Úr rendelését: vagy az ő jutalmát, vagy pedig az ő büntetését?

Igazodjatok tehát Isten akaratához, és teljes szívvel küzdjetek Jézusért, égi vezérünkért, és győzzétek le a gonosz lelket, akit már Krisztus legyőzött.

Kérlek titeket, hogy el ne hanyagoljátok a testvéri szeretet gyakorlását. Segítsétek inkább egymást, és maradjatok állhatatosak, amíg az Úr meg nem könyörül rajtunk, és véget nem vet az üldözésnek.

Itt húszan vagyunk, és Isten kegyelméből még mindegyikünk jól van. Kérlek, hogy el ne hanyagoljátok azok családját, akiket esetleg megölnek. Még sok mondanivalóm volna, de hogy is tudnám ecsettel és papíroson kifejezni. Véget vetek a levélnek. Minthogy ilyen közel vagyunk a küzdelemhez, arra kérlek titeket, viselkedjetek hűségesen, hogy végül az égbe jutva, ott üdvözöljük majd egymást. Szeretetem csókját hagyom rátok.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. 2 Kor 6, 9-10

Ők azok a vértanúk, akik Krisztusról tanúskodtak, és az Urat dicsérve nem féltek a fenyegetésektől. * A vértanúk vére hullása lesz a kereszténység magvetése.

Akiket ismeretlennek gondoltak, íme, mégis ismeretesek; mintha meghaltak volna, de mégis élnek; mintha semmijük sem lenne, és mégis mindent birtokolnak. * A vértanúk vére hullása lesz a kereszténység magvetése.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, minden nemzet teremtője és üdvössége! Te csodálatos módon gyermekeid sorába fogadtál egy népet Korea földjén, meghívtad a katolikus hitre, és vértanúid: Kim Taegon Szent András áldozópap, Csong Haszang Szent Pál és társaik dicsőséges tanúságtétele által gyarapítottad. Az ő példájukra és közbenjárásukra tégy minket is mindhalálig állhatatossá parancsaid teljesítésében. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky