2024. január 25.

Szent Pál apostol megtérése (Pál fordulása)
ünnep

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Bajok súlyától görnyedünk

Szent Pál, ma hozzád fordulunk,

ki mennyből bőven adsz nekünk

üdvünkhöz biztos zálogot.

Mert boldog láng gyújtott fel úgy

Isten szerelmének heve,

hogy azt öleld oltalmazón,

kit gyűlöltél, mint üldöző.

Szerettél egykor, s hogy miként

emlékezz, kérünk, arra most,

s belénk, gyengékbe önts reményt,

az ég kegyelmét hozd nekünk.

Imádra nyíljék sok virág,

a romlatlan jóság tövén,

melyet nem tép ki pártviszály,

sem tévesztés meg nem sebez.

Te mennynek kedves áldozat,

népek szerelme s fénye vagy,

mint nagy szószólót kér szavunk:

Szent Pál, te légy a pártfogónk!

A Háromságnak zengje most

dicsőségét szavunk,

fejünkre ő fonjon babért

a jó harcunk után, veled. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ki vagy te, Uram? Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalóznod.
19 (18 A). zsoltár, 2-7
A teremtő Isten dicsérete
Eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból… hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje (Lk 1, 78. 79).

Isten dicsőségét hirdetik az egek, *

kezének művéről vall a mennybolt.

A nappalok ezt zengik egymásnak, *

erre oktatja éj az éjszakát.

Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *

hogy meg ne értenéd szavát.

Minden földre elhat szózatuk, *

a földkerekség végéig eljut igéjük.

Az égen vert Isten sátort a napnak, †

és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *

mint ujjongó dalia fut neki útjának.

Az ég egyik pereméről indul, †

és másik széléig ér a pályája: *

tüze elől rejtőzni nem lehet.

Ant. Ki vagy te, Uram? Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. Nehéz neked az ösztöke ellen rugdalóznod.
2. ant. Ananiás, menj, és keresd meg Sault: nézd, imádkozik. Eszközömül választottam, hogy megismertesse nevemet a pogány népekkel, a királyokkal és Izrael fiaival.
64 (63). zsoltár
Oltalomkeresés a támadókkal szemben
Leginkább az Úr szenvedéséről van szó ebben a zsoltárban (Szt. Ágoston).

Hallgasd meg, Istenem, panaszkodó szavamat, *

őrizz meg engem, hogy ellenségeimtől ne kelljen félnem!

A gonoszok cselszövése elől rejts el, *

szabadíts meg a gonosztevők dühöngésétől.

Nyelvüket, mint a kardot, jó élesre fenték, †

mérgezett nyíl minden szavuk, *

hogy rejtekükből leterítsék az ártatlan embert.

Gyorsan röpítik nyilaikat, nem félnek semmitől, *

egyre vakmerőbbek gonosz terveik.

Egymást biztatják a gonoszságra, titokban tőrt vetnek, *

és azt kérdik: „Ki láthat minket?”

Kiforralták gonosz tervüket, †

szándékukat végre is hajtották; *

mély titok az ember, örvénylő titok a szíve.

De nyilát kiröpíti Isten, †

váratlan csapással rajtuk üt, *

és saját nyelvük tőrébe ejti őket.

Akik látják, fejüket csóválják, *

és félelem fog el minden embert.

Hirdetik az Úr nagy tetteit, *

és műveit megértik.

Az igaz örvend az Úrban, és őbenne bízik, *

őbenne dicsekszik minden igaz szívű.

Ant. Ananiás, menj, és keresd meg Sault: nézd, imádkozik. Eszközömül választottam, hogy megismertesse nevemet a pogány népekkel, a királyokkal és Izrael fiaival.
3. ant. Pál hamarosan hirdetni kezdte a zsinagógákban a zsidóknak, hogy Jézus a Messiás.
97 (96). zsoltár
Isten dicsőségesen ítélkezik
Ez a zsoltár a világ megváltását jelzi, és minden nép hitét Istenben (Szt. Atanáz).

Király az Úr, ujjongjon a föld, *

és örvendjen minden sziget!

Sötét felhő lebegi őt körül, *

trónját igazság és jog tartja szilárdan.

Tűz jár színe előtt, *

és elemészti minden ellenségét.

Villámai bevilágítják a földkerekséget, *

látja a föld, és beléremeg.

Viaszként szétfolynak a hegyek az Úr előtt, *

az egész föld Urának színe előtt.

Igazságosságát hirdetik az egek, *

és nagy fölségét meglátják a népek.

Megszégyenülnek mind a bálványimádók, †

akik faragott képeikkel dicsekszenek; *

eléje borulnak mind a bálványistenek.

Hallja ezt, és örvendez Sion, †

Júda városai vigadoznak *

a te ítéleted miatt, Uram.

Mert magasságos Úr vagy te a világ fölött, *

minden más istennél fölségesebb.

Akik az Urat szeretitek, gyűlöljétek a rosszat! †

Az Úr megoltalmazza hívei lelkét, *

a gonoszok kezéből kimenti őket.

Fényesség virrad az igazra, *

és öröm a tiszta szívűekre.

Örvendjetek, igazak, az Úrban, *

és áldjátok szentséges nevét!

Ant. Pál hamarosan hirdetni kezdte a zsinagógákban a zsidóknak, hogy Jézus a Messiás.

Könyörületes az Úr, és jóságos,

Hosszan tűrő, és nagy irgalmú.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből

1, 11-24

Isten kinyilatkoztatta bennem a Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak

Biztosítalak benneteket, testvérek, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából. Hallhattátok már, hogy azelőtt mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam; könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát, és a romlására törtem. A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományainak. De amikor tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott, és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem a Fiát, hogy hirdessem a pogányoknak, nem hallgattam a testre és a vérre, és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba.

Három év múltán azután fölmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. Amit itt írok, Isten előtt mondom, nem hazugság. Azután elmentem Szíria és Kilikia tartományba. Júdea Krisztusban hívő egyházai tehát személyesen nem ismertek meg. Csak hallomásból tudták rólam: aki valamikor üldözött bennünket, most hirdeti a hitet, amelynek azelőtt a romlására tört. És magasztalták értem az Istent.

VÁLASZOS ÉNEK

Gal 1, 11-12; 2 Kor 11, 10. 7

Az általam hirdetett evangélium nem embertől való. * Hiszen nem embertől kaptam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából.

Krisztus igazságára mondom: Isten evangéliumát hirdettem köztetek. * Hiszen nem.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Aranyszájú Szent János püspök szentbeszédeiből

(Hom. 2 de laudibus sancti Pauli: PG 50, 477-480)

Pál mindent elviselt Krisztus szeretetéért

Nem volt még senki, akiben úgy megmutatkozott volna, mint Pál apostol személyében, hogy mi is az ember, milyen nemes a mi természetünk, és mekkora erények hordozójává is lehet. Mindennap nagylelkűbb lett, mindennap új erőre kapott. Új kockázatokkal szembenézve újult kedvvel vállalta azokat. Erre célzott, amikor kijelentette: Elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Amikor pedig a halálát közeledni látta, arra biztatta övéit, hogy vegyenek részt az ő nagy örömében: Örüljetek hát ti is, örüljetek velem! Amikor veszedelmek leselkednek rá, bántalmazásokat kell elviselnie, és mindenféle megaláztatás éri, megint csak ujjong, és így ír a korintusiakhoz: Kedvem telik a gyengeségben, gyalázatban, üldöztetésben. Mindezeket a megigazulás eszközeinek tartotta, rámutatva, hogy ebből meríti a legnagyobb hasznot.

Ezért, amikor ellenségei mindenfelől szorongatják, minden támadásuk alkalom neki a győzelemre. Amikor mindenütt megkorbácsolják, bántalmazzák, szidalmazzák, ő mintegy diadalmenetnek tekinti ezt, állandóan győzelmet ünnepel, dicsőségének tartja, és szívből hálálkodik Istennek: Hála legyen Istennek, aki mindig győzelemre segít minket. Hogy az ige hirdetéséért megszégyenítették és bántalmazták? Ezt ő jobban kereste, mint mi a megtiszteltetést. A halált pedig sóvárgóbban kívánta, mint mi az életet, a szegénységet inkább akarta, mint mi a gazdagságot, a fáradalmakat jobban kereste, mint mások a munka utáni pihenést. Semmitől sem félt, csak attól az egytől menekült, hogy megbántsa Istent. Mint ahogyan nem is vágyódott semmi másra, csak arra, hogy mindig Isten tetszésére legyen.

Mert mindent felülmúló érték gyanánt hordozta szívében a Krisztus iránti szeretetet. Ezért meg volt győződve arról, hogy ennek birtokában ő boldogabb mindenkinél, enélkül viszont semmiféle uralkodásban, fejedelmi méltóságban sem kívánkozott volna részesülni. Ennek a szeretetnek birtokában viszont inkább akart volna az utolsók, sőt a börtönben levők közé tartozni, mint ennek hiányával a legfőbbek és köztiszteletben állók között lenni.

Ha ettől a szeretettől megfosztják, az a gyötrelmek gyötrelme lett volna számára, a pokol, az igazi büntetés, a végtelen és elviselhetetlen szenvedés.

Persze, a gyönyörűsége is ez a Krisztus-szeretet volt; ez lett számára az élet, a világ, az angyali állapot, a jelen és a jövő, a királyság, az ígéret és felmérhetetlen érték. A Krisztus-szereteten kívül semmi sem jelentett neki szomorúságot vagy örömet. Mindazt, ami e világon van, nem tekintette sem kellemetlennek, sem kellemesnek.

Annyiba vette ő az egész világot, mint a rothadó füvet. A zsarnokokat és a dühtől lihegő népeket pedig kellemetlenkedő szúnyogoknak tartotta.

Ha egyszer valamit Krisztusért szenvedhetett, akkor már a halált, a sok fenyítést és az ezernyi kínzást is csak gyerekjátéknak tartotta.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Tim 1, 13-14; 1 Kor 15, 9

Isten megkönyörült rajtam, mivel hitetlenségemben tudatlanul cselekedtem. * Valósággal elárasztott az Úr kegyelme a Krisztus Jézusban való hittel és az iránta való szeretettel.

Arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem az Isten egyházát. * Valósággal elárasztott.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te Szent Pál apostol igehirdetésével az egész világot tanítottad. Megtérésének mai szent ünnepén kérünk, segíts, hogy példáját követve tanúságot tegyünk igazságodról a világban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky