2024. november 19.

Árpád-házi Szent Erzsébet
ünnep


II. András magyar király és meráni Gertrúd hercegnő leányaként született 1207-ben, valószínűleg a sárospataki királyi várban. Még kisleányként férjhez adták Lajos türingiai tartománygrófhoz, akit három gyermekkel ajándékozott meg. A mennyei dolgok szemlélése töltötte be szívét. Férje halála (1227) után a szegénységet választva élt. Kórházat alapított, és maga szolgálta a betegeket. Meghalt Marburgban 1231. november 17-én.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Pannónia, ünnepeljed

híres, boldog gyermeked,

mert Erzsébet asszony benned

királyházból született.

Bár férjéhez a házasság

hű társaként megköti,

Urunk édes, szent igáját

gyermekkortól viseli.

Hűségben él férje mellett,

s gazdagodik ereje.

Erényben is teljesebb, szebb

áldozatos jelleme.

Megcsodálják arca fényét,

ékessége úgy ragyog,

de szívében a szegénység

ragyogása még nagyobb.

Minél jobban megtagadja

nemességét önmaga,

annál fénylőbb híre, rangja

és nemes alázata.

Legyen áldás az Atyának,

Fiúnak s Szentléleknek,

minden jóság forrásának,

Háromság egy Istennek. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Lélek-mélyből tündököl dísze, dicsősége, s nem csábítja el szívét világ híre, fénye.
45 (44). zsoltár
A király menyegzője
Íme, jön a Vőlegény, menjetek ki elébe! (Mt 25, 6)
I.

Szívemből ünnepi ének árad, †

dalomat a királynak zengem, *

nyelvem gyors, mint a gyorsíró vesszeje.

Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai közül, †

kedvesség ömlik el ajkadon, *

mert Istened örökre megáldott téged.

Kösd fel derekadra kardodat, te bátor harcos, *

és fényes díszruhádban arass diadalt!

Szállj síkra az igazságért, hűségért, jóságért, *

és íjadon a húrt feszítse erős jobbod!

Nyílvessződ halálos éles, †

népeket taszít lábad elé, *

és a király ellenségeinek szívébe talál.

Trónod, Isten, áll örökkön-örökké, *

kormánypálcád az igazság jogara.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, †

ezért kent föl Isten, a te Istened, *

az öröm olajával társaid közül.

Ruhád fahéjtól, áloétól és mirhától illatos, *

elefántcsont palotákból örömödre hárfa zendül.

Kedveseid között királylányok is lesznek, *

királynő áll a jobbodon Ofir aranyával ékesítve.

Ant. Lélek-mélyből tündököl dísze, dicsősége, s nem csábítja el szívét világ híre, fénye.
2. ant. Mindenkinek támasza, bátorsága fénylik, bár férjének vigasza néki is hiányzik.
II.

Hallgass rám, leányom, és figyelj, †

hajlítsd füledet szavamra, *

felejtsd el népedet és atyád házát!

Elbűvölte a királyt szépséged, *

urad ő, jöjj, és hódolj előtte.

Tirusz leánya ajándékokkal siet hozzád, *

a nép gazdagjai arcod fényét keresik.

Belül a királylány csupa szépség, *

arannyal van átszőve ruhája.

Színpompás ruhában vezetik a királyhoz, *

szüzek követik, és barátnői kísérik útján.

Hangos örömujjongás között vonulnak, *

bevonulnak a királyi palotába.

Atyáid helyett fiaid lesznek, *

az egész földön fejedelmekké teszed őket.

Én pedig nevedet mindenkor hirdetem, *

nemzedékek végtelen során,

hogy magasztaljanak téged a népek is *

századokon át, örökkön-örökké!

Ant. Mindenkinek támasza, bátorsága fénylik, bár férjének vigasza néki is hiányzik.
3. ant. Aranyalap fönt az égben, amit épít bölcsességben, midőn boldogságot ad, s szegényeket támogat.
87 (86). zsoltár
Jeruzsálem minden népnek anyja
A szabad asszony a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk (Gal 4, 26).

Háza alapjait szent hegyén vetette meg, †

mert Sion kapuit szereti az Úr *

Jákob bármely hajlékánál jobban.

Dicső dolgokat mondanak rólad, *

Isten városa!

Tisztelőim között említem majd Egyiptomot és Babilont, †

Filiszteát, Tiruszt és Etiópiát, *

mert ezek mind itt születtek.

Sionról pedig azt mondják majd: †

„Ez is, meg az is benne született, *

és őt maga a Fölséges erősítette meg!”

Az Úr bejegyzi a népek könyvébe: *

„Ezek mind itt születtek!”

És a körtáncot lejtők mind azt dalolják: *

„Minden forrásom belőled fakad!”

Ant. Aranyalap fönt az égben, amit épít bölcsességben, midőn boldogságot ad, s szegényeket támogat.

Halljátok a jóság hírét, s kövessétek, asszonyok,

Szerinte a szent szegénység menti meg a gazdagot.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből

12, 31 – 13, 13

A legkiválóbb adomány a szeretet

Testvéreim! Törekedjetek az értékesebb adományokra! Ezért mindennél magasztosabb utat mutatok nektek. Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkot és mind a tudományt, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek.

Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.

VÁLASZOS ÉNEK

Ő, a királyi leány e világon nem kíván mulandót, nem áhít, * Csak azt, ami bátorabb, magánál is magasabb, mindig arra vágyik.

Böjttel edzi önmagát, szöges övvel derekát, önsanyargatásig. * Csak azt, ami bátorabb, magánál is magasabb, mindig arra vágyik.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Abból a levélből, amelyet Marburgi Konrád, Szent Erzsébet lelki vezetője írt

(Ad pontificem anno 1232: A. Wyss, Hessisches Urkundenbuch, I, Leipzig, 1879, 31-35)

Erzsébet Krisztust ismerte fel és szerette a szegényekben

Erzsébet egész életében a szegények vigasztalója volt, de amikor már különösen kezdett kitűnni az erényekben, teljesen az éhezők gyámolítója lett. Vára mellett kórházat építtetett, oda igen sok beteget és nyomorékot gyűjtött össze. Mindazoknak, akik alamizsnát kértek tőle akár itt, akár pedig a férje uralma alá tartozó egész területen, bőségesen osztogatta szeretetének jótéteményeit. A férje négy fejedelemségéből eredő összes saját jövedelmét úgy kimerítette, hogy végül szinte minden értékes holmiját és drága ruháit is eladta, hogy árukat a szegények javára fordítsa.

Az volt a szokása, hogy naponta kétszer, reggel és este, minden betegét személyesen meglátogatta, és a legutálatosabb betegségben szenvedőket saját maga ápolta: az egyiket megetette, a másikat lefektette. Voltak olyanok, akiket saját vállán hordozott, és az emberséges szeretet sokféle jótettével látta el őket. Mindezekben boldog emlékű férje tetszését is megnyerte. Végül pedig férje halála után a tökéletesség legmagasabb fokára törekedve, sok könnyhullatás közt azt kérte tőlem, engedjem meg neki, hogy ajtóról ajtóra járva alamizsnát kolduljon.

Az egyik Nagypénteken, amikor az oltárok ékességüktől megfosztva vannak, városában, ahová a Kisebb Testvéreket letelepítette, néhány bizalmasa jelenlétében a kápolna oltárára helyezett kézzel lemondott saját akaratáról, a világ minden pompájáról, és mindarról, amiről Üdvözítőnk az evangéliumban azt tanácsolja, hogy hagyjuk el. Amikor ez megtörtént, attól félve, hogy a világ zaja és az emberi dicsőség újra hatalmába kerítheti, ha továbbra is ott marad, ahol annak idején férjével nagy jómódban élt, utánam jött Marburgba, bár én ezt nem néztem jó szemmel. Majd abban a városban is kórházat alapított, és oda sok beteget és nyomorékot gyűjtött össze. Közülük a legnyomorultabbakat és a mindenkitől elhagyottakat maga szolgálta ki saját asztalánál.

Isten előtt állítom, hogy alig láttam még olyan asszonyt, aki az irgalmasság cselekedeteinek gyakorlása mellett annyira kitűnt volna a szemlélődő imában, mint Erzsébet. Több szerzetes és szerzetesnő gyakran látta, hogy amikor magányos imádsága helyéről kijött, arca csodálatos fényben tündökölt, és a szemében mint egy napsugaras ragyogás fénylett.

Halála előtt, amikor meggyóntattam, megkérdeztem tőle, hogy mi történjék majd megmaradt holmijával és ágyával. Azt felelte, hogy mindaz, amit még birtokolni látszott, már úgyis régen a szegények tulajdona volt. Arra kért, hogy osszam szét közöttük mindenét, kivéve azt az egyetlen inget, amely rajta volt. Azt akarta ugyanis, hogy abban temessék el. Ezután magához vette az Úr testét, majd estig gyakran emlegette a prédikációkban hallott jó tanításokat. Végül nagy buzgósággal Istennek ajánlotta mindazokat, akik körülvették, majd, mint aki édesen elalszik, kilehelte a lelkét.

VÁLASZOS ÉNEK

Jud 15, 11; ApCsel 10, 4

Férfiasan cselekedtél, és bátor volt a szíved, mert szeretted a tisztaságot, * Áldott is leszel ezért mindörökké.

Imádságod és alamizsnád felszállt az Isten színe elé, s megemlékezett rólad. * Áldott is leszel ezért mindörökké.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, te megadtad Árpád-házi Szent Erzsébetnek, hogy a szegényekben Krisztust lássa és tisztelje. Közbenjárására add, hogy mi is lankadatlan szeretettel segítsük embertársainkat minden testi-lelki bajukban. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky