Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Mindenek Atyja, világ újítója,
nagy Király, Krisztus, félelmetes Bíró,
áldva dicsérünk, esedezve kérünk,
nézz a szívünkre!
Éjszaka zengjük hálaénekünket,
te segíts minket, hogy méltók lehessünk
dicsérni téged egy szívvel örökké,
fénynek adója.
Szítsd fel szívünknek szerelmét irántad,
add, hogy úgy éljünk, hogy halált ne lássunk,
s hogy tetteinkben örök dicsőséged
meg-megújuljon.
Add, hogy szívünket tüzed általjárja,
s mint Jegyesünket mindig ébren várjunk,
és a kezünkben ki nem alvó lánggal
égjen a mécses.
Egyként dicsérjük mennyei Atyánkat,
s téged, Királyunk, kegyes Üdvözítőnk,
Szentlélek Isten, dicséreted zengjen
földön, egekben. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Krisztus, igaz fény, kegyelem és élet,
végtelen jóság, öröme a földnek,
csorduló véred a halálból minket
megszabadított.
Gyújtsd fel szívünkben szereteted lángját,
áraszd ránk, kérünk, a hit égi fényét,
és növeld bennünk a segítő jóság
minden erényét.
Messze tartsd tőlünk a gonosz kísértőt,
győzd le a Sátánt hatalmas erőddel,
és álljon mellénk, kit az égből küldesz:
isteni Lelked.
Dicsőség néked, örök Atyaisten,
és neked, Krisztus, Atya egyszülötte,
s kettejük Lelke, velük egyenlő Úr
minden időn át. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Így szóltam: „Vigyázok útjaimra, *
nyelvemmel nem vétkezem;
retesszel zárom le szájam, *
amíg gonosz ember áll előttem.”
Hallgattam, elnémultam, de mi haszna, *
és fájdalmam kiújult.
Szívem fölhevült bennem, *
elmélkedtem, s egyre nagyobb lánggal égett.
Nyelvem akkor megoldódott: *
„Uram, tudasd velem életem végét:
mennyi napjaimnak száma, *
hadd tudjam meg, mily rövid az életem!”
Íme, napjaimat néhány araszra mérted, *
életem ideje előtted semmiség.
Minden csak hiábavalóság, minden emberélet is, *
mint az árnyék, az ember úgy múlik el.
Hiábavaló az is, hogy vesződik, *
kuporgat, de nem tudja, kinek.
És most, Uram, mire várhatok? *
Egyedül benned reménykedem.
Minden gonoszságomból ments ki engem, *
ne szolgáltass ki az esztelen gyalázatának!
Elnémulok, már nem nyitom ki ajkamat, *
mert te vagy, aki ezt végbevitted.
Csapásaidat vedd le rólam, *
elpusztulok sújtó kezed alatt.
Fenyíted az embert gonoszsága miatt, †
moly módjára erejét elemészted. *
Mint egy lehelet, annyit ér minden ember.
Hallgasd meg, Uram, imádságomat, *
figyelj kiáltásomra!
Ne légy süket siránkozásomra, †
hiszen nálad jövevény vagyok, *
vándor, mint minden ősöm.
Vedd le rólam szemedet, hogy föllélegezzem, *
mielőtt elmegyek, és nem leszek többé.
Mit dicsekszel gonoszságoddal, *
te, aki a gonoszságban vagy hatalmas?
Egész nap álnokságon jár az eszed; *
te cselszövő, a nyelved éles, mint a borotva!
A rosszat jobban kedveled a jónál, †
a hazugságot inkább, mint az igaz beszédet, *
te álnok nyelv, minden bajt hozó beszéd kedves neked.
Éppen ezért el is pusztít Isten mindörökre, †
kigyomlál és kiköltöztet hajlékodból, *
gyökerestől kitép az élők földjéből.
Látják ezt az igazak, és megilletődnek, *
azután nevetve mondják:
„Íme, az ember, aki nem Istenben kereste oltalmát, †
hanem gazdagságában volt reménye, *
és csak gonoszsága minden ereje!”
Én pedig mint viruló olajfa Isten házában, †
Isten irgalmában bízom, *
mindenkor és mindörökké.
Örökké áldalak azért, amit tettél, †
nevedben reménykedem, *
mert jóságos vagy híveidhez.
Kitartok igéd mellett.
Az Úr minden reményem.
ELSŐ OLVASMÁNY
Ámosz próféta könyvéből
9, 1-15
Az igazak boldog sorsa
Láttam az Urat, amint az oltár mellett állt. Azt mondta: „Sújts az oszlopfőre, rendüljön meg a mennyezet! Összetöröm mindannyiuk fejét, karddal ölöm meg, aki megmarad. Senki nem menekülhet meg közülük, nem lesz számukra sehol menedék. Ha leszállnak az alvilágba, kezem onnan is visszahozza őket; ha az egekbe menekülnek, onnan is leszállítom őket. Ha elrejtőznek a Kármel csúcsán, felkutatom, és onnan is visszahozom őket; ha szemem elől a tenger mélyére bújnak, ott is parancsolok a sárkánynak, hogy marja meg őket. Ha ellenségeik előtt fogságba mennek, ott is parancsolok a kardnak, hogy ölje meg őket. Rajtuk lesz a szemem, de romlásukra, nem javukra.”
Az Úr a Seregek Istene… Ha megérinti a földet, kiszárad, és gyászol minden lakója: emelkedik minden, mint a Nílus, és süllyed, mint Egyiptom folyama. Lakóhelyét az égben ő építette fel, boltozatát ő emelte a föld fölé. Ő hívja elő a tenger vizét, és ő önti a föld színére: az Úr az ő neve.
„Izrael fiai, nem vagytok-e ti is olyanok, mint a kusiták fiai? – mondja az Úr. Nem én hoztam-e fel Izraelt Egyiptom földjéről, a filiszteusokat Kaftorból, az arámokat Kirből? Nos, rajta tartom szememet a bűnös országon, hogy eltöröljem a föld színéről. De Jákob házát mégsem pusztítom el egészen – mondja az Úr. Mert, lám, parancsot adok, és szétszórom Izrael fiait a különféle nemzetek közé, mint amikor rostál az ember, anélkül, hogy egy szem is a földre esnék. Kard élén hullik el népemben minden gonosztevő, mind, aki mondja: »A vész nem közeleg, nem érkezik el hozzánk.«
Azon a napon felállítom Dávid roskadozó sátrát, repedéseit kijavítom, romjait felépítem, helyreállítom, hogy olyan legyen, mint hajdanában volt. Hadd foglalják el azt, ami Edomból megmarad, és minden nemzetet, ahol segítségül hívják nevemet – mondja az Úr, és meg is teszi.
Igen, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor együtt jár a szántóvető és az arató, a sajtoló és a magvető, újbor fakad a hegyekből, patakzik minden halomból. Népemet, Izraelt helyreállítottam: fölépítik a romba dőlt városokat, és bennük laknak, szőlőskerteket ültetnek, és isszák a borát, kerteket telepítenek és eszik a gyümölcsét. Letelepítem őket földjükre, soha többé nem tépik ki őket földjükből, amelyet nekik adtam – mondja az Úr, a te Istened.”
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. ApCsel 15, 16-17. 14.
Hogy az emberek keressék az Urat, és minden nép, amelynek rólam adnak nevet, * Megkegyelmezek és újra fölverem Dávid sátrát, mondja az Úr.
Isten hozzákezdett, hogy a pogányok soraiból népet toborozzon magának, hiszen meg van írva. * Megkegyelmezek és újra fölverem Dávid sátrát, mondja az Úr.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Szent Kajetán áldozópap leveleiből
(Epist. Ad Elisabeth Porto: Studi e Testi 177, Città del Vaticano 1954, pp. 50-51)
A hit által Krisztus lakjék szívünkben
Én bűnös vagyok, és kevésre becsülöm magam, de az Úr leghűségesebb szolgáihoz folyamodom, hogy könyörögjenek érted az áldott Krisztushoz és az ő Anyjához. De ne felejtsd, hogy az összes szent sem tud téged Krisztus előtt annyira kedvessé tenni, mint amennyire te magad teheted, hiszen ez a te feladatod. Ha azt akarod, hogy téged Krisztus szeressen és megsegítsen, akkor te szeresd őt, akaratodat mindig az ő tetszése szerint irányítsd, és ne félj, mert ha valaha is az összes szent és teremtmény elhagyna, ő mégis mindig segítségedre lesz majd szükségeidben.
Legyen előtted kétségtelenül biztos az, hogy mi itt a földön csak vándorok és utasok vagyunk. A mi hazánk a mennyország. Aki felfuvalkodik, az tévútra jut, és a halálba rohan. Mi itt a földön élünk, és meg kell szereznünk az örök életet, de azt egyedül mi el nem érhetjük, mert elveszítettük bűneink miatt. Jézus Krisztus azonban visszaszerezte nekünk. Ezért mindig hálát kell adnunk neki, szeretnünk kell őt, és engedelmeskednünk kell neki. Amennyire csak lehetséges, mindig vele kell lennünk.
Ő nekünk adta magát eledelül: ó, mennyire szerencsétlen az, aki ezt a nagy ajándékot nem ismeri, és a nekünk adott Krisztust, Szűz Mária Fiát nem akarja befogadni! Jaj annak, aki nem törekszik arra, hogy őt befogadja! Leányom, ami jót magamnak kívánok, azt buzgón kérem neked is. Ennek elérésére Szűz Máriát gyakran kérd, hogy szent Fiával együtt látogasson meg téged; sőt azt is merd kérni tőle, hogy adja neked Fiát, aki az Oltáriszentségben lelkünk igazi tápláléka. Mária szívesen adja őt neked, és ő még szívesebben jön hozzád, hogy megerősítsen, és így biztonságosan átjuss ezen a sötét erdőn, ahol sok ellenségünk leselkedik ránk. Ezek azonban távol maradnak tőlünk, ha meglátják, hogy ilyen nagy segítség őriz minket.
Leányom, ne azért vedd magadhoz Jézus Krisztust, hogy a te elképzelésed szerint lehess vele. Sőt én azt akarom, hogy te add át magadat neki, és ő fogadjon el téged, hogy azután ő, a te Istened és Üdvözítőd azt tegye veled és benned, amit ő akar. Ezt kívánom, erre kérlek téged, és amennyire tőlem telik, erre is biztatlak.
VÁLASZOS ÉNEK
vö. Fil 1, 21
Ó, szent dicséretre méltó, mérhetetlen szeretettel ékes férfi, * Midőn a világ csábításait megvetette, elnyerte az örök életet.
Számára az élet Krisztus volt, a halál pedig nyereség. * Midőn a világ csábításait megvetette, elnyerte az örök életet.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, te Szent Kajetán áldozópapot arra hívtad, hogy az apostolok életét kövesse. Példájára és közbenjárására add, hogy mindenkor benned bizakodjunk, és lankadatlanul keressük országodat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky