2024. november 17.

Évközi 33. vasárnap
1. zsoltáros hét

Délelőtt

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Most jöjj, Szentlélek, szállj közénk,

Atyát s Fiút ki egybekötsz,

szívünket, kérünk, töltse be

kegyelmed égi ereje.

Száj, nyelv, ész, érzék és erő

zengjen hitvalló éneket,

a lánggal égő szeretet

gyújtson tüzével szíveket.

Hadd ismerjük meg az Atyát,

és értsük általad Fiát,

s ki mindkettőjük Lelke vagy,

higgyünk örök időkön át. Ámen.

Vagy:

Idők rendjét megtartva most,

a harmadik óránk során

szálljon hozzád szívünk szava,

hármas felségű Istenünk,

hogy szívünkben ma ugyanaz

a Szentlélek vegyen lakást,

ki egykor épp e napszakon

a szent apostolokra szállt.

Követve ezt a kezdetet,

egész világnak fénye lett,

és mennyországot alapít,

hol égi díja vár reánk.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Jó az Úrnál keresni oltalmat, mert örökké szeret minket, alleluja.
118 (117). zsoltár
Az ujjongás és szabadulás éneke
Krisztus a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett (ApCsel 4, 11).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Áron papi háza is, *

hogy örökké szeret minket.

Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *

hogy örökké szeret minket.

Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, *

meghallgatott, és tágas útra vezetett.

Velem van az én Uram, Istenem, *

mitől féljek, ember mit árthat nekem?

Velem van az Úr, aki mindenben segítőm, *

és megláthatom, hogyan szégyenül meg ellenségem.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint emberekben bizakodni.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint hatalmasokban reménykedni.

Ant. Jó az Úrnál keresni oltalmat, mert örökké szeret minket, alleluja.
2. ant. Az Úr az én erősségem és dicsőségem, alleluja.
II.

Körülvettek mind a nemzetek, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Szorongatnak minden oldalról, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Körülvettek, mint a méhrajok, †

tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, *

de az Úr felkarolt, és megsegített.

Az Úr erősségem és dicsőségem, *

ő lett az én szabadítóm.

Örömujjongástól és énektől hangosak *

az igazak sátrai.

Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †

az Úr jobbja emelt föl engem, *

az Úr jobbja művelt csodákat!

Nem halok meg, hanem élek, *

hogy hirdessem az Úr nagy tetteit.

Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

Ant. Az Úr az én erősségem és dicsőségem, alleluja.
3. ant. Hálát adok, Uram, mert meghallgattál engem, alleluja.
III.

Tárjátok ki az igazak kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta.

Hálát adok, mert meghallgattál engem, *

te lettél szabadítóm.

A kő, amelyet az építők félredobtak, *

az lett a háznak szegletköve.

Mindezt az Úr vitte végbe, *

a csodát saját szemünkkel látjuk.

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *

hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

Adj nekünk, Uram, szabadulást, *

adj nekünk, Uram, jólétet!

Áldott, aki az Úr nevében jön! *

Megáldunk az Úr házából titeket.

Isten az Úr, ő ragyog felettünk; *

álljatok sort lombos ágakkal egészen az oltár szarváig!

Hálát adok neked, te vagy Istenem, *

magasztallak, Istenem, téged!

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket!

Ant. Hálát adok, Uram, mert meghallgattál engem, alleluja.

RÖVID OLVASMÁNY

1 Jn 4, 16

Megismertük a szeretetet, amelyet Isten oltott belénk, és hittünk benne. Az Isten szeretet, és aki kitart a szeretetben, az az Istenben marad, s az Isten is benne marad.

Szívemet tanításod felé fordítsd, Istenem,

A te utadon éltess engem!

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, add, hogy örvendezve mindig neked éljünk, mert soha meg nem fogyatkozó és teljes öröm az, ha szüntelenül szolgálhatunk neked, minden javak szerzőjének. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky