Olvasmányos imaóra
Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának. Miképpen.
HIMNUSZ
Ez most a kedvező idő,
kegyelmek napja ránk ragyog:
a lankadt földre hozza már
a böjt a boldog gyógyulást.
Krisztus nagy fénye tündököl,
üdvünknek nyitja napjait,
míg bűnnel sebzett szíveket
fegyelme gyógyít, jóra int.
Urunk, tarthassunk üdvösen
testben-lélekben böjtöket,
s utunkon biztos fény legyen
örök Húsvétod öröme.
Kegyes Háromság, tégedet
imádjanak már mindenek,
s kiket megújít nagy kegyed,
zengjük dicső, új éneked. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Szeretlek, Uram, én erősségem! *
† Uram, erősítőm, menedékem, szabadítóm!
Istenem, segítőm, akiben remélek, *
oltalmazóm, hatalmas szabadítóm és pártfogóm!
Segítségül hívlak, áldott Istenem, *
s akkor ellenségeimtől megszabadulok.
Rám zúdultak a halál hullámai, *
pusztító áradat rettent engem.
Rám tekeredtek az alvilág kötelékei, *
hurkot vetett nyakamra a halál.
Nyomorúságomban az Urat szólítottam, *
Istenemhez kiáltottam.
Templomában szavamat meghallotta, *
s kiáltásom színe elé, füléig hatolt.
Megindult és megrendült a föld, †
a hegyek alapja rengett, és megingott, *
mert Isten haragra gyúlt.
Orrából füst lövellt, †
szájából emésztő tűz; *
perzselő parázs izzott benne.
Lehajlította az eget, és leszállt, *
lába sötét felhőre lépett.
Kerubra hágott, úgy röpült, *
szelek szárnyán siklott tova.
Homályba burkolózott; †
mint valami sátor, úgy takarta őt *
sötétlő víz, égi felhő.
Arcának fényétől a felhők szétfutottak, *
jégeső zuhogott és tüzes villám.
Mennydörgött az égből az Úr, †
megzengette hangját a Fölséges, *
jégeső zuhogott és tüzes villám.
Nyilait hullatta, és szétszórta őket, *
villámait szórta, és rájuk ijesztett.
Előtűntek a vizek medrei, *
feltárultak a földkerekség alapjai
az Úr feddő szavától, *
tomboló haragja viharától.
Lenyúlt a magasból, s megragadott engem, *
az áradó vizekből magához emelt.
Kiragadott szörnyű ellenségeim közül, †
azok közül, akik gyűlölnek, *
és erősebbek, mint én vagyok.
Sanyarúságom idején rám törtek, *
az Úr azonban oltalmamra kelt,
kivezetett biztonságos helyre, *
megszabadított, mert kedvét leli bennem.
Megjutalmazott az Úr igaz voltom szerint, *
és megfizetett tiszta kezemért,
amiért az Úr ösvényein jártam, *
és gonoszul nem hagytam el Istenemet,
mert szemem előtt áll minden törvénye, *
és parancsait el nem vetettem.
Szeplőtelen voltam előtte, *
és a gonosztól őrizkedtem.
Megjutalmazott az Úr igaz voltom szerint, *
mivel kezem tiszta maradt szeme előtt.
A szenthez szent vagy, *
a jóhoz jóságos,
a tisztához tiszta, *
ám a ravasznak túljársz az eszén.
Megszabadítod a megtiport népet, *
de a nagyralátó kevélyt megalázod.
Mécsvilágot gyújtasz nekem, Uram, *
fénysugarat adsz nekem, Istenem, a sötétségben.
Ha velem vagy, rárontok az ellenség hadára, *
Istenemmel együtt fölhágok a várfalakra is.
Térjetek meg, és forduljatok el bűneitektől.
Szerezzetek magatoknak új szívet és új lelket!
ELSŐ OLVASMÁNY
A Kivonulás könyvéből
10, 21 – 11, 10
A háromnapos sötétség. Az elsőszülöttek halálának bejelentése
Az Úr így szólt Mózeshez: „Nyújtsd ki kezedet az ég felé, és olyan sötétség borítja el az egész országot, hogy meg lehet tapogatni.” Mózes erre kinyújtotta kezét az ég felé, és három napig sűrű sötétség szállt egész Egyiptomra. Senki sem láthatta a másikat, és három napig senki sem mozdulhatott a helyéről. Izrael fiainak a területén azonban világos volt.
Ekkor a fáraó hívatta Mózest, és így szólt hozzá: „Menjetek, és áldozzatok az Úrnak! Csak juhaitok és marháitok maradjanak itt, feleségeitek és gyermekeitek mehetnek veletek.” Mózes ezt válaszolta: „Ha adsz állatokat a véres és égőáldozathoz, akkor azokat áldozzuk fel az Úrnak, a mi Istenünknek. De állatainknak is velünk kell jönniük, egyetlen egy sem maradhat itt. Abból kell vennünk, hogy az Úrnak áldozzunk. Különben azt sem tudjuk, hogyan fejezzük ki hódolatunkat az Úrnak, amíg arra a helyre nem érkezünk.”
Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el őket. A fáraó még ezt mondta: „Pusztulj innét, és ne kerülj többé szemem elé, mert amely napon idejössz, az halálodat jelenti!” Mózes megjegyezte: „Te magad jelentetted ki: többet nem lépek színed elé.”
Az Úr így szólt Mózeshez: „Még egy csapást hozok a fáraóra és az egyiptomiakra, akkor majd elbocsát benneteket, sőt maga fog elűzni. Szólítsd fel tehát sürgősen a népet: a férfiak és nők kérjenek szomszédaiktól és szomszédasszonyaiktól ezüst és arany dolgokat.” Az Úr jóakaratra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt. Mózesnek is nagy tekintélye volt a fáraó hivatalnokai és népe előtt.
Mózes kijelentette: „Ezt mondja az Úr: »Éjfélkor végigvonulok Egyiptomon.« Minden elsőszülött meghal Egyiptom földjén: a fáraó elsőszülötte is, akinek a trónján kellene ülnie, és a darálóhoz állított rabszolganő elsőszülötte is; azonkívül minden állat elsőszülötte. Olyan sírás tör ki egész Egyiptomban, amilyen még nem volt, és nem is lesz. De Izrael fiai között egyetlen kutya sem mordul rá sem emberre, sem állatra. Ebből megtudjátok: az Úr különbséget tesz Egyiptom és Izrael között. Akkor majd hivatalnokaid mind hozzám rohannak, leborulnak előttem, és mondják: »Vonuljatok ki, ti és az egész nép, amely téged követ!« Akkor majd kivonulunk.” Ezután nagy haraggal távozott a fáraótól.
Az Úr még ezt mondta Mózesnek: „A fáraó nem hallgat rátok, hogy csodajeleim sokszorozódjanak Egyiptom földjén.” Mózes és Áron véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt. Az Úr azonban megkeményítette a fáraó szívét, és nem engedte el Izrael fiait országából.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Bölcs 18, 4; 17, 20; 18, 1
Azok megérdemelték, hogy a világosságtól megfosztva a sötétség rabjai legyenek, mivel fogva tartották fiaidat, * Akik által a törvény el nem múló világosságát kellett kapnia a világnak.
Az egyiptomiakra mélységes éjszaka borult, szentjeidnek azonban ragyogó világosság támadt. * Akik által.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Afrahát püspök ünnepi beszédeiből
(Dem. 11, De circumcisione, 11-12: PS 1, 498-503)
A szív körülmetélése
A törvény és a szövetségkötés minden tekintetben alá volt vetve a változásnak. Ádámmal való első szövetségét maga Isten változtatta meg. Noéval már egy másikat kötött, ugyanígy újabbat Ábrahámmal is, amit aztán megváltoztatott, hogy Mózessel is egy újabbat kössön. Amikor pedig a mózesi szövetséget sem tartották meg, Isten a végső nemzedékkel ismét egy másik szövetségre lépett, amelyet ezután már nem változtat meg. Ádám részére az volt a törvény, hogy ne egyék az élet fájáról; Noénak szivárványt feszített ki az égbolton; Ábrahámnak, akit a hite miatt már kiválasztott, később a körülmetélést, mint ivadékainak a jelét és ismertetőjét adta. Mózes a húsvéti bárányt kapta a népért való engesztelésre.
Mindezek a szövetségek különböznek egymástól. A körülmetélés pedig, amit e szövetségek szerzője külön is megerősít, abban áll, amint Jeremiás is mondta: Szíveteket metéljétek körül! Ha erős az a szövetség, amelyet Ábrahámnak adott az Isten, akkor kell, hogy erős és tartós is legyen, és ne lehessen azt megváltoztatni sem azoknak, akik nincsenek alávetve ennek a törvénynek, sem pedig azoknak, akik kezdettől fogva alattvalói e törvénynek.
Mózesnek ugyanis az Isten sok előírással és paranccsal teli törvényt adott, és amikor azt nem tartották meg, akkor ezt a törvényt és ezeket a parancsokat Isten hatályon kívül helyezte, és megígérte, hogy új szövetséget fog adni, amelyik másmilyen lesz, mint az előző volt, noha mindkettőnek ő a szerzője. Ez pedig az a szövetség, amelyet megígért: Mindenki ismerni fog engem a legkisebbtől a legnagyobbig. Ebben a szövetségben nem lesz már többé testi körülmetélés, és a népnek sem lesz ilyen ismertetőjele.
Egyébként tudjuk, szeretteim, hogy Isten a különböző nemzedékek számára különböző törvényeket adott, amelyek addig voltak érvényben, amíg neki tetszésére voltak, azután pedig elévültek, aminthogy az Apostol is mondja: Sokféle hasonlatban állította fel az Isten hajdan az ő országát a különféle időkben.
Továbbá igazmondó a mi Istenünk, és leghiteltérdemlőbbek az ő parancsai, és minden szövetsége szilárd, és valóban bizonyított volt a maga idejében. Akik pedig a szívüket metélték körül, azok élnek, és újra körülmetélkednek az igazi Jordánban, amely a bűnbocsánat keresztsége.
Józsue, Nun fia, amikor népével átkelt a Jordán folyón, másodszor is körülmetéltette népét éles kőkéssel; Jézus, a mi Megváltónk egy második körülmetéléssel, a szív körülmetélésével szentelte meg a nemzeteket, akik benne hittek, és a keresztség vizével megtisztultak és körülmetélkedtek: karddal, ami az Isten igéje, ami áthatóbb minden kétélű kardnál.
Józsue, Nun fia bevezette népét az ígéret földjére; Jézus, a mi Üdvözítőnk az élet földjét ígérte mindazoknak, akik az igazi Jordánon, a bűnöket eltörlő keresztségen áthaladnak, hisznek, és körülmetélik a szívüket.
Boldogok tehát a szívüket körülmetélők és akik másodszor is körülmetélkedtek, azaz újjászülettek a vízből; ezek megkapják az örökséget Ábrahámmal, aki hűséges vezére és atyja minden népnek, hiszen az ő hite a megigazulására szolgált.
VÁLASZOS ÉNEK
Vö. Zsid 8, 8. 10; 2 Kor 3, 3
Új szövetségre lépek Izrael népével, elméjükbe vésem törvényemet, * És szívükbe írom, nem tintával, hanem az élő Isten Lelkével.
Szívükbe írom törvényemet, nem kőtáblára, hanem az élő szív lapjaira. * És szívükbe.
OLVASMÁNY
Damiáni Szent Péter püspök leveleiből
(Lib. 8, 6: PL 144, 473-476)
Szomorúságodban boldogan várd a rákövetkező örömödet!
Arra kértél, kedves testvér, hogy vigasztaló levelet írjak neked, és intelmemmel próbáljam megédesíteni lelked keservét, amit annyi sok csapás miatt kell most elviselned.
De ha okosan gondolkodol, akkor ez a vigasztalás már készen is van számodra. Hiszen azok az isteni igék, amelyek örökséged eléréséről biztosítanak téged, az örökbe fogadott fiút, kétségtelenül megmutatják neked a vigasztalás útját is. Mert van-e világosabb kijelentés például ennél: Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, légy állhatatos a jámborságban és az istenfélelemben, és készülj fel a megpróbáltatásra?
Ahol ugyanis megvan az istenfélelem és igazi vallásosság, ott bármilyen súlyos megpróbáltatás jöjjön is, az nem a szolga megkínzásának tűnik, hanem sokkal inkább az Atya fegyelmező eszközének.
Ezért, amikor a türelmes Jób sok szenvedése között így kiált fel: Bárcsak az Isten, aki elkezdte, összezúzna; s felemelné kezét, és végezne már velem; utána rögtön hozzáfűzi ezt is: Ez az én vigasztalásom, hogy kínnal sújt, és nem kímél.
Isten választottai számára ugyanis nagy vigasztalás maga az Istentől jövő csapás. Mert amikor e rövid ideig tartó ostorozást szenvedik, már ugyanakkor a dicsőséges égi boldogság elérésének a biztos reménye bátorítja lépteiket.
Az aranyműves kalapácsa azért sújt le az aranyra, hogy minden salakot kiverjen belőle; a reszelő is azért csiszolja az ércet, hogy annak erezete annál ragyogóbban előtűnjék. A kemence teszi próbára a fazekas edényeit, az igaz embereket pedig a megpróbáltatások kísértése. Ezért beszél így Szent Jakab: Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.
Valóban, jogos örömmel örvendezhetnek azok, akik vétkeikért ideig tartó szenvedést kapnak itt a földön, mert jó cselekedeteikért örök jutalmat kapnak a mennyben.
Ezért tehát, kedves jó testvérem, bár csapások sújtanak, és a mennyből jövő fenyíték tisztogat, a kétségbeesés össze ne törje lelkedet; ajkad ne nyíljék zúgolódó panaszra; el ne nyeljen a kínzó szomorúság: a kislelkűség türelmetlenné ne tegyen, hanem igyekezzél mindig derűs arccal járni, jókedvedet megőrizni szívedben, hogy ajkadon ujjongó hálaadás fakadjon.
Bizony, magasztalnunk kell Isten ama csodálatos intézkedését, amellyel övéit azért sújtja ideig-óráig, hogy ezáltal megkímélje őket az örökké tartó kíntól; azért szorongat bennünket, hogy felemeljen; azért üt-vág, hogy gyógyítson; azért sújt le, hogy felmagasztaljon.
A Szentírás ilyen és ehhez hasonló tanúságtételei erősítsék türelmedet, kedvesem! Szomorúságodban boldogan várd a rákövetkező örömödet!
Készítsen fel erre az örömre a remény, és gyújtsa fel benned a szeretet a buzgóságot. Az ilyen boldogan megmámorosodott lélek könnyen felejti, amit külsőleg el kell szenvednie, és azzal táplálkozik, és arra törekszik, amit lelke belsejében szemlél.
VÁLASZOS ÉNEK
Sir 31, 8. 11. 10
Boldog ember, aki hibátlan, aki nem fut az arany után, és nem bízik pénzben, sem vagyonban. * Biztos ezért az ő boldogsága az Úrnál.
Véthetett volna, de nem vétkezett, rosszat tehetett volna, de nem tett. * Biztos ezért.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Mindenható Istenünk, add, hogy Damiáni Szent Péter püspök és egyháztanító szavát és példáját követve mindennél többre tartsuk Krisztust, mindig készen álljunk Egyházad szolgálatára, és egykor eljussunk mennyei fényességed boldog örömébe. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky