2024. augusztus 11.

Évközi 19. vasárnap
3. zsoltáros hét

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, és meghallgatott engem, alleluja.
118 (117). zsoltár
Az ujjongás és szabadulás éneke
Krisztus a kő, amelyet ti, az építők elvetettetek, mégis szegletkővé lett (ApCsel 4, 11).
I.

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Izrael háza: Jó az Úr, *

mert örökké szeret minket.

Mondja Áron papi háza is, *

hogy örökké szeret minket.

Hirdessék azok is, akik félik az Urat, *

hogy örökké szeret minket.

Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, *

meghallgatott, és tágas útra vezetett.

Velem van az én Uram, Istenem, *

mitől féljek, ember mit árthat nekem?

Velem van az Úr, aki mindenben segítőm, *

és megláthatom, hogyan szégyenül meg ellenségem.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint emberekben bizakodni.

Jobb az Úrnál keresni oltalmat, *

mint hatalmasokban reménykedni.

Ant. Az Úrhoz fohászkodtam a szenvedés idején, és meghallgatott engem, alleluja.
2. ant. Az Úr jobbja emelt föl engem, alleluja.
II.

Körülvettek mind a nemzetek, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Szorongatnak minden oldalról, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Körülvettek, mint a méhrajok, †

tüzük felém csapott, mint a rőzseláng, *

de az Úr nevében porba sújtom őket.

Nekem jöttek, ütlegeltek, már-már elestem, *

de az Úr felkarolt, és megsegített.

Az Úr erősségem és dicsőségem, *

ő lett az én szabadítóm.

Örömujjongástól és énektől hangosak *

az igazak sátrai.

Az Úr jobbja tett nagy dolgokat, †

az Úr jobbja emelt föl engem, *

az Úr jobbja művelt csodákat!

Nem halok meg, hanem élek, *

hogy hirdessem az Úr nagy tetteit.

Megfenyített az Úr és megpróbált, *

de nem adott halálra engem.

Ant. Az Úr jobbja emelt föl engem, alleluja.
3. ant. Isten az Úr, ő ragyog felettünk, alleluja.
III.

Tárjátok ki az igazak kapuit, *

bemegyek, hogy áldjam az Urat.

Az Úr kapuja, íme, itt van, *

de csak az igazak mennek át rajta.

Hálát adok, mert meghallgattál engem, *

te lettél szabadítóm.

A kő, amelyet az építők félredobtak, *

az lett a háznak szegletköve.

Mindezt az Úr vitte végbe, *

a csodát saját szemünkkel látjuk.

Ez az a nap, amelyet az Úr adott, *

hogy ujjongjunk és örvendezzünk.

Adj nekünk, Uram, szabadulást, *

adj nekünk, Uram, jólétet!

Áldott, aki az Úr nevében jön! *

Megáldunk az Úr házából titeket.

Isten az Úr, ő ragyog felettünk; *

álljatok sort lombos ágakkal egészen az oltár szarváig!

Hálát adok neked, te vagy Istenem, *

magasztallak, Istenem, téged!

Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, *

mert örökké szeret minket!

Ant. Isten az Úr, ő ragyog felettünk, alleluja.

RÖVID OLVASMÁNY

Róm 8, 22-23

Tudjuk, hogy a természet együtt sóhajtozik és vajúdik mindmáig. De nemcsak az, hanem mi magunk is, akik bensőnkben hordozzuk a Lélek csíráit, sóhajtozunk, és várjuk a fogadott fiúságot, testünk megváltását.

Áldjad, lelkem, az Urat,

Életedet megváltja a sírtól!

Könyörögjünk!

Mindenható, örök Isten, bizalommal Atyánknak szólítunk téged. Tökéletesítsd szívünkben a fogadott fiúság lelkületét, hogy a megígért örökséget elnyerjük. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky