2024. július 27.

Szent Gorazd és társai, hitvallók
emléknap
(A szlovákiai egyházmegyékben)

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának. Miképpen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Örök sugár, szép verőfény,

fogyhatatlan napvilág,

a gyászos éjt te győzöd le,

a fényt újra meghozod,

poklunkat te rombolod le,

elménk benned földerül.

Ha felragyogsz, felébredünk,

ha szólítasz, felkelünk,

te adod meg boldogságunk,

de ha elhagysz, jaj nekünk;

te mentesz meg a haláltól,

sugaraddal fénybe vonsz.

Éj és világ legyőzői

csak általad lehetünk;

boldog fényed, örök Isten,

kérünk, add meg minekünk:

azt a fényt, mely nem sötétül,

mert fényforrás ő maga!

Áldunk téged és Atyádat,

s áldjuk együtt Lelkedet,

a Hármas-egy Istenséget,

békét, fényt és életet,

s neve minden másnál drágább,

minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Isten, kinek nincs kezdete,

Isten, ki Isten Gyermeke,

Isten, ki kettejük Tüze,

szívünket lényed töltse be.

Utánad vágyunk, el ne hagyj,

szerelmünk, örömünk te vagy,

szomjas lelkünknek enyhet adj,

és boldogságunk te maradj!

Mindenség Atyja és Ura

s a Szűz méhének magzata,

Szentlelketeknek harmata

hulljon fényként utunkra ma.

Emlékezzél, szent Három-Egy:

jóságod műve, ami lett,

előbb embert formált kezed,

majd véred új lét magva lett.

Mert amit az Egy alkotott,

Krisztusban megváltást kapott:

akkor szeretve haldokolt,

szeretve most új létbe olt.

A Háromságnak szent öröm,

tisztesség, béke, fényözön,

erő, dicsőség, áldozat,

mindenhatóság, hódolat. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr megidézi az eget és a földet, hogy ítéletet tartson népe fölött.
50 (49). zsoltár
A helyes vallásosság
Nem azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt, hanem hogy teljessé tegyem (vö. Mt 5, 17).
I.

Megszólal az Úr, az istenek Istene, *

napkelettől napnyugatig szólítja a földet.

A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *

jön a mi Istenünk, és nem hallgat.

Emésztő tűz lobog színe előtt, *

körülötte szélvihar tombol.

Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *

hogy ítéletet tartson népe fölött.

„Gyűjtsétek elém választottaimat, *

akik velem áldozatban szövetségre léptek!”

Igazságosságát hirdetik az egek, *

Isten maga tart ítéletet.

Ant. Az Úr megidézi az eget és a földet, hogy ítéletet tartson népe fölött.
2. ant. Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, és megmentelek.
II.

„Halljad, én népem, hadd szóljak, †

Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *

Isten, a te Istened én vagyok.

Nem áldozataid miatt dorgállak, *

égőáldozataidat látom szüntelen.

Nem kell nekem házadból a növendékbika, *

sem nyájaidból a kecskebak.

Úgyis enyém az erdő és minden vadja *

és a hegyek ezernyi állata.

Ismerem én az ég minden madarát, *

és enyém, ami csak mozdul a réten.

Ha éhezném, nem szólnék neked, *

mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.

Megeszem talán a bikák húsát? *

Vagy a bakok vérét megiszom?

Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *

és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.

Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *

megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”

Ant. Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, és megmentelek.
3. ant. A dicséret áldozata tisztel meg engem.
III.

A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †

„Törvényeimet mit emlegeted, *

és miért veszed ajkadra szövetségemet?

Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *

és megveted szavaimat.

Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *

és szövetkezel a házasságtörővel.

Szádból gonosz beszéd árad, *

nyelved csalárdságot sző.

Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *

és mocskolod anyád fiát.

Te így tettél, és én hallgassak? *

Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?

Pörbe szólítalak most, *

és mindezt számon kérem tőled.

Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *

különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.

Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †

és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *

hogy meglássa Isten üdvösségét.”

Ant. A dicséret áldozata tisztel meg engem.

Szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk.

Hogy Isten akaratát teljesen megismerjétek.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt második levéléből

6, 1 – 7, 1

Pál apostol áldozatos élete. Buzdítás az életszentségre

Testvéreim!

Krisztus munkatársaként figyelmeztetünk titeket is: használjátok fel az Isten kegyelmét. Azt mondja ugyanis: „A kellő időben meghallgatlak, s az üdvösség napján segítek rajtad.” Nos, most van a kellő idő, most van az üdvösség napja!

Senkinek sem okozunk semmiféle botrányt, hogy ne becsmérelhessék szolgálatunkat. Ehelyett mindenben úgy viselkedünk, mint Isten szolgája: nagy türelmet tanúsítva a megpróbáltatásban, a szükségben, a szorongattatásban; ha vernek, fogságba vetnek, fellázadnak, ha elfáradunk, virrasztunk, böjtölünk; tisztességesen, megértőn, béketűrőn és jóságosan, a Szentlélekben és az őszinte szeretetben megmaradva; az igazság hirdetésében kitartva, az Isten erejével, az igazság támadó és védő fegyverzetében, akár dicsőség, akár megszégyenülés, akár gyalázat, akár jó hírnév jut osztályrészül; mint csalók, mégis igazat mondók, mint ismeretlenek, mégis jól ismertek, mint akiket halálra szántak, mégis élnek, mint megkínzottak, de belé nem haltak; mint szomorúak, mégis mindig vidámak, mint szűkölködők, mégis sokakat gazdagítók, mint akiknek semmijük sincs, mégis mindenük megvan.

Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk, korintusiak. Nem mi zárkóztunk el előletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket. Mint gyermekeimhez szólok: ti is tegyetek úgy, mint én, tárjátok ki ti is a szíveteket!

Ne húzzatok egy igát a hitetlenekkel! Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan hozható össze Krisztus Beliállal? Vagy mi köze a hívőnek a hitetlenhez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? Márpedig ti az élő Isten temploma vagytok, ahogy Isten mondja: „Közöttük lakom majd, és közöttük járok, az Istenük leszek, ők meg a népem. Ezért távozzatok körükből, és különüljetek el tőlük – mondja az Úr –, s tisztátalant ne illessetek. Akkor fölkarollak benneteket, és atyátok leszek, ti meg a fiaim és a lányaim lesztek – mondja az Úr, a mindenható.”

Minthogy ilyen ígéreteink vannak, kedveseim, őrizkedjünk a test és lélek minden szennyétől, így teljessé tesszük megszentelődésünket Isten félelmében.

VÁLASZOS ÉNEK

2 Kor 6, 14. 16; 1 Kor 3, 16

Mi köze az igazságnak a sötétséghez? Hogyan fér össze Isten temploma a bálványokkal? * Ti ugyanis az élő Isten temploma vagytok.

Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten Lelke lakik bennetek? * Ti ugyanis az élő Isten temploma vagytok.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Aranyszájú Szent János püspöknek a második korintusi levélről mondott szentbeszédeiből

(Hom 13, 1-2: PG 61, 491-492)

Kitárult felétek a szívünk

Kitárult felétek a szívünk. Valóban: ami meleg, az tágulást idéz elő; így a szeretetnek is az a hatása, hogy szélesre tár. Mert forró, azért melegít is ez az erény: meg is nyitotta Pál ajkát, és szélesre tárta a szívét. „Mert nem csupán szavakkal szeretlek, mondja, a szívem is együtt énekel. Éppen ezért bátran kiáltok, szavamat nem fékezem, őszintén beszélek.” Igen, Pál szíve a legszélesebbre kitárult szív volt. Mint valami szerelmes, olyan lángolóan szeretett minden hívőt; szeretete ugyanakkor mégsem oszlott meg, és nem lett gyengébb, hanem teljes maradt mindegyikük számára. És mi csodálandó van abban, hogy a hívők iránt ilyen volt, hiszen Pál a hitetleneket is, az egész földkerekséget is a szívébe zárta.

Ezért nem így mondta: „szeretlek titeket”, hanem nyomatékosabban: Megnyílt nektek az ajkunk, és kitárult felétek a szívünk. Mindnyájatokat a szívünkbe fogadtunk. Nem is csak úgy akárhogyan, hanem teljes kitárulással. Mert az, akit szeretnek, félelem nélkül járhat-kelhet annak a szívében, aki őt szereti. Ezért mondja: Nem mi zárkóztunk el előletek, hanem ti nem nyitottátok ki a szíveteket. Figyeld csak meg: szemrehányást tesz, igen, de mennyi kímélettel! Ez nagy szeretetre vall! Nem azt mondja: „nem szerettek engem”, hanem hogy „nem olyan mértékben szerettetek engem, mint én titeket”, mert nem akarja őket keményen megfeddni.

Ha Pál leveleit e szempontból vizsgáljuk, mindegyikben megláthatjuk, hogy milyen hihetetlen lángolón szereti a hívőket. A rómaiakkal például tudatja: Nagyon szeretnélek látni benneteket. Már többször szándékoztam hozzátok menni. Csak végrevalahára, Isten segítségével, eljuthassak már hozzátok. A galatákhoz meg így ír: Fiaim, újra a szülés fájdalmait szenvedem értetek, az efezusiaknak pedig ezt mondja: Ezért értetek hajtom meg térdemet. A tesszaloniki levélben ezt olvassuk: Hiszen ki volna reményünk, örömünk és dicsekvésünk koronája, ha nem ti?. Sőt kijelenti, hogy bilincsekbe verten is a szíve mélyén őrzi őket.

A kolosszeieknek küldött levélben ezt olvassuk: Szeretném, ha tudnátok, mennyit küzdök értetek és mindazokért, akik személyesen nem ismernek, hogy szívetek vigasztalást nyerjen. A tesszaloniki híveknek ezt mondja: Olyan szelíden viselkedtünk körötökben, mint a gyermekét dajkáló anya. Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Nem mi zárkóztunk el előletek, mondja. Nemcsak azt állítja, hogy ő szereti őket, hanem azt is, hogy őt is szeretik övéi, hogy ily módon is egyre jobban szeretetre hangolja a szívüket. Szeretetükről tesz tanúságot ezekkel a szavakkal is: Titusz megérkezett, és elbeszélte, hogy vágyódtok utánam, s hogy aggódtok és buzgólkodtok értem.

VÁLASZOS ÉNEK

1 Kor 13, 4. 6; Péld 10, 12

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, * Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.

Veszekedést kelt a gyűlölet, a szeretet fátyolt borít a hibákra. * Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, könyörülj népeden, és add nekünk bőségesen kegyelmed ajándékait, hogy mindenkor élő hittel, reménységgel, szeretettel és állandó éberséggel teljesítsük parancsaidat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky