2024. április 11.

Szent Szaniszló püspök és vértanú
emléknap


Lengyelországban született Szczepanowski városkában 1030 körül. Párizsban tanult. Pap, majd 1071-ben Lambert, krakkói püspök utóda lett. Mint jó pásztor kormányozta egyházmegyéjét, segítette a szegényeket, évente látogatta papjait. Boleszláv király, akinek bűneit a szemére hányta, megölte 1079. április 11-én.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Siess, ó boldog vértanú,

köszöntsd győzelmed ünnepét,

ma nyerted véred díjaként

fejed köré a koszorút.

A világ éjéből e nap

bírót, bakót mikor levert,

téged fénylő egekbe vitt,

és Krisztus nyájához sorolt.

Most angyalok közt van helyed,

s fehér ruhában tündökölsz:

tisztára mostad, hős tanú,

véred patakját ontva rá.

Állj mellénk, könyörgő szavad

Krisztus kegyelmét esdje le:

hajoljon hozzánk kegyesen

s oldjon fel vétkeink alól.

Csak kis időre szállj közénk,

Krisztus kegyét terjeszd ki ránk.

A bűntől terhelt szíveket

bocsánat könnyebbítse meg.

Atyát, Fiát s Vigasztaló

Lelkét dicsérjük szüntelen,

ki dicsőséggel koronáz

örökre téged odafenn. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk. Alleluja.
44 (43). zsoltár
A nép sorscsapásai
Mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket (Róm 8, 37).
I.

Istenünk, hallottuk saját fülünkkel, †

atyáink elbeszélték nekünk a csodákat, *

amelyeket napjaikban tettél, egykor régen.

Kezed népeket űzött el, őket meg letelepítetted, *

nemzeteket zúztál össze, őket pedig megnövelted.

Mert nem kardjukkal vették birtokba ezt a földet, *

és nem is az ő karjuk segítette őket,

hanem a te jobbod és a te karod és arcod fényessége, *

mert úgy szeretted őket.

Te vagy Istenem és Királyom, *

parancsodra megszabadul Jákob.

Veled szórtuk szét ellenségeinket; *

a te nevedben tiportuk le azokat, akik ellenünk támadtak.

Mert én nem az íjamban bízom, *

kardom meg nem szabadíthat.

De te megszabadítasz minket sanyargatóinktól, *

és megszégyeníted ellenségeinket.

Mindennap Isten a mi dicsekvésünk, *

és nevedet mindörökké magasztaljuk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Te minket megszabadítasz, Urunk, és nevedet mindörökké magasztaljuk. Alleluja.
2. ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje! Alleluja.
II.

De most elvetettél és megaláztál minket, *

Istenünk, már nem vonulsz ki együtt seregünkkel.

Megfutamítottál ellenségeink elől, *

és kifosztottak, akik gyűlölnek minket.

Odaadtál, mint vágásra szánt juhokat, *

a nemzetek között széjjelszórtál.

Eladtad népedet haszon nélkül, *

és cserébe érte nem adtak sokat.

Szomszédaink előtt gyalázattá tettél minket, *

gúnyol és csúfol környezetünk.

Szállóigévé tettél a pogányok számára, *

csak csóválják fejüket a népek.

Gyalázatom szemem előtt van egész nap, *

és szégyenpírban ég az arcom

a gúnyolók és szemrehányók szava miatt, *

ellenségem és támadóm színe előtt.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Könyörülj, Uram; ne hagyd, hogy örökségedet gyalázat érje! Alleluja.
3. ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy! Alleluja.
III.

Mindezek most ránk szakadtak, †

téged mégsem feledtünk el, *

és nem szegtük meg szövetségedet.

Szívünk nem fordult el tőled, *

lépteink utadról le nem tértek,

pedig megaláztál a sakálok földjén minket, *

ránk borítottad a halál árnyát.

Ha Istenünk nevét elfelednénk, *

és ha kezünket más isten felé tárnánk,

Isten vajon ezt nem kérné számon? *

A szív titkait csak ő ismeri.

Teérted gyilkolnak mindennap bennünket, *

és leölésre szánt juhoknak tekintenek!

Kelj fel, miért alszol, Uram, *

kelj fel, és ne taszíts el mindörökre!

Miért fordítod el arcodat? *

Elfeleded ínségünket és gyötrelmeinket?

A föld porába alázták lelkünket, *

a földhöz tapadt egész testünk.

Kelj fel, Uram, siess segítségünkre, *

irgalmasságodban válts meg minket!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Kelj fel, Uram, válts meg minket, hiszen irgalmas vagy! Alleluja.

Isten feltámasztotta az Urat. Alleluja.

És hatalmával minket is feltámaszt. Alleluja.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Jelenések könyvéből

3, 1-22

Levél a szárdeszi, filadelfiai és laodiceai egyházhoz

Én, János, látomásban hallottam, amikor az Úr ezt mondta nekem: „A szárdeszi egyház angyalának ezt írd: »Ezt mondja, akié az Isten hét lelke és a hét csillag:

Tudok tetteidről. Tudom, hogy élőnek neveznek, de halott vagy. Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halálukon vannak. Tetteidet nem találom Istenem előtt teljes értékűnek. Emlékezzél vissza, hogyan kaptad és hallottad; tarts ki mellette, és tarts bűnbánatot! Ha nem vigyázol, úgy érkezem, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában leplek meg. De vannak néhányan Szárdeszben, akik nem szennyezték be ruhájukat: ezek fehér (ruhában) fognak kísérni, mert méltók rá.

A győztest fehér ruhába öltöztetik. Nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem megvallom majd Atyám és angyalai előtt.

Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.«

A filadelfiai egyház angyalának ezt írd: »Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél Dávid kulcsa van, aki, ha valamit kinyit, senki be nem zárja, s ha valamit bezár, senki ki nem nyitja:

Ismerem tetteidet. Nézd, ajtót nyitottam előtted, senki nem tudja bezárni. Bár nincs sok erőd, mégis megtartottad tanításomat, és nem tagadtad meg nevemet. Nézd, hozok néhányat a sátán zsinagógájából, olyanokat, akik zsidónak mondják magukat, noha nem azok, hanem hazugok. Kényszerítem őket, hogy jöjjenek, boruljanak lábad elé, és ismerjék el, hogy szeretlek téged. Mivel megtartottad a kitartásra vonatkozó tanításomat, én is megszabadítlak a megpróbáltatás órájától, amely az egész világot éri, hogy próbára tegye a föld lakóit. Hamarosan eljövök. Ragaszkodjál ahhoz, amid van, hogy senki el ne vegye koszorúdat.

A győztest oszloppá teszem Istenem templomában, és többé nem kerül ki onnan. Ráírom Istenem nevét és Istenem városának nevét, az új Jeruzsálemét, amely Istenemtől száll alá az égből, és az én új nevemet.

Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.«

A laodiceai egyház angyalának ezt írd: »Ezt mondja az Ámen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kútforrása:

Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból. Azt mondod: Gazdag vagyok, dúsgazdag, nincs szükségem semmire. Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen? Azt tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet, és láss.

Akiket szeretek, azokat korholom és fenyítem. Buzdulj fel, és tarts bűnbánatot! Nézd, az ajtóban állok, és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem. A győztest magam mellé ültetem a trónra, ahogy én is győztem, és együtt ülök Atyámmal a trónon.

Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek az egyházaknak.«”

VÁLASZOS ÉNEK

Jel 3, 20; 2, 7

Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, * Bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem, alleluja.

A győztesnek az élet fájáról adok enni, amely az Isten paradicsomában van. * Bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem, alleluja.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ciprián püspök és vértanú levelezéséből

(Ep. 58, 8-9. 11: CSEL 3, 663-666)

A hit harcát harcoljuk

Amikor küzdünk, és a közös hitért harcolunk, küzdelmünket nézi Isten, nézi Krisztus, és az angyalok is reánk figyelnek. Mekkora dicsőség, milyen kitüntetés Isten jelenlétében küzdeni és Krisztustól jutalmul koronát nyerni.

Harcoljunk, szeretett testvéreim, teljes erővel, készüljünk a halálos küzdelemre tiszta lélekkel, teljes hittel és az áhítat fegyverével. A harcba, amelyre a riadó szólít bennünket, vonuljon ki Isten egész tábora.

Hogyan fegyverkezzünk? Mi legyen a készületünk? Megmondja nekünk az Apostol: Csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra az igazságosság páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának a hirdetésére. Mindehhez fogjátok a hit pajzsát, ezzel elháríthatjátok a gonosz minden tüzes nyilát. Tegyétek föl az üdvösség sisakját, és ragadjátok meg a lélek kardját, azaz Isten tanítását.

Ezeket a fegyvereket öltsük magunkra, ezzel a lelki és mennyei oltalommal védjük magunkat, hogy a gonosz napon tudjunk ellenállni az ördög támadásának, és legyőzhessük azt.

Vegyük fel tehát az igazságosság páncélját, hogy az ellenség dárdája elől biztosan védve legyen a mellünk. Harchoz való lábbelit húzzunk: az evangélium tanítását, nehogy megmarhasson vagy letiporhasson a sátán, amikor rá akarunk lépni a fejére, és arra készülünk, hogy széttapossuk.

Bátran tartsuk magunk elé a hit pajzsát, hogy azzal tehessük ártalmatlanná ellenségünk lándzsáját.

A lélek erejét vegyük fejünkre, azt a sisakot, amely megvédi fülünket, hogy ne halljuk meg a bűnre vivő szavakat; azt a sisakot, amely oltalmazza szemünket, hogy ne lássuk a gyalázatos bálványokat. Ez a sisak őrizze meg homlokunkon épségben az Isten jelét, és erősítse ajkunkat, hogy győztesen megvallhassuk hitünket Krisztus Urunkban.

Markoljuk meg jobb kezünkkel a lélek kardját, hogy bátran elvesse a kárhozatos bálványáldozatokat, hogy az Eukarisztiára emlékezzen az, aki az Úr testét vette, azt ölelje át, hogy azután a mennyei koszorúk jutalmát nyerje el az Úrtól.

Szeretett testvéreim, őrizzétek meg mindezt a szívetekben! Mert ha erről gondolkodunk, és erről elmélkedünk, akkor Krisztus katonája már jól ismeri vezére eligazító utasításait, amikor majd ránk tör az üldözés napja, s félelem nélkül indulunk a küzdelembe, és fel leszünk készülve a győzelmi koszorúra.

VÁLASZOS ÉNEK

Ez a szent mindhalálig harcolt Istenének törvényéért; nem félt a gonoszok szavától, * Mert életének alapja szilárd kőszikla volt. Alleluja.

Megvetette életét a földön, és eljutott a mennyei országba. * Mert életének alapja szilárd kőszikla volt. Alleluja.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, Szent Szaniszló püspök a te ügyed védelmében szenvedett vértanúhalált üldözőinek kardjától. Kérünk, adj erőt, hogy hitünkben állhatatosan kitartsunk mindhalálig. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky