2024. február 23.

Szent Polikárp püspök és vértanú
megemlékezésül


Polikárp az apostolok tanítványa, később Szmirna püspöke volt. Itt volt vendége Antiochiai Szent Ignác. Rómába utazott, hogy a húsvéti kérdésben Anicetus pápával tárgyaljon. 155. február 23-án szenvedett vértanúságot, amikor is szülővárosának cirkuszában máglyán elégették.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,

kegyelmek napja ránk ragyog:

a lankadt földre hozza már

a böjt a boldog gyógyulást.

Krisztus nagy fénye tündököl,

üdvünknek nyitja napjait,

míg bűnnel sebzett szíveket

fegyelme gyógyít, jóra int.

Urunk, tarthassunk üdvösen

testben-lélekben böjtöket,

s utunkon biztos fény legyen

örök Húsvétod öröme.

Kegyes Háromság, tégedet

imádjanak már mindenek,

s kiket megújít nagy kegyed,

zengjük dicső, új éneked. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Kelj oltalmamra, Uram!
35 (34). zsoltár 1-2. 3c. 9-19. 22-23. 27-28
Isten megszabadítja az üldözöttet
Összegyűltek … és tanácsot tartottak, hogyan tudnák Jézust csellel elfogni, és megölni (Mt 26, 3. 4).
I.

Ítéld meg, Uram, az engem ítélőket, *

harcolj az ellenem harcolókkal!

Ragadj vértet, pajzsot, †

úgy kelj oltalmamra, *

és mondd lelkemnek: „Üdvösséged én vagyok!”

Lelkem pedig ujjongjon az Úrban, *

örvendezzen, hogy szabadulást hozott.

Még csontjaim is azt mondják: *

„Ki volna hozzád fogható, Uram?

Megmented a gyöngét az erős kezétől, *

a nyomorult szegényt a fosztogatótól.”

Hamis tanúk állnak elő, *

s olyanról vádolnak, amiről nem tudok.

Rosszal fizetnek a jóért, *

lelkem azért nagyon elhagyatott.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Kelj oltalmamra, Uram!
2. ant. Ítéld meg ügyemet, Uram; védj meg, mert hatalmas vagy!
II.

Pedig amikor ők voltak betegek, *

gyászt öltöttem magamra,

böjttel sanyargattam lelkem, *

és esengve értük imádkoztam.

Mint baráttal vagy testvérrel bántam velük, *

mintha anyámat gyászolnám, görnyedten búsultam.

De amikor meginogtam, örömükben összegyűltek, *

összegyűltek és gyötörtek, kiket nem ismerek.

Szünet nélkül marcangolnak, †

ingerelnek, gúnyolva gúnyolnak, *

és fogukat vicsorgatják ellenem.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Ítéld meg ügyemet, Uram; védj meg, mert hatalmas vagy!
3. ant. Nyelvem egész nap igazságosságodat hirdeti.
III.

Meddig tűröd még, Uram? †

Mentsd meg lelkemet a gazságuktól, *

életemet az oroszlánoktól.

Magasztallak akkor a nagy gyülekezetben, *

dicsőítelek a sok nép között.

Ne mulassanak rajtam álnok ellenségeim, *

akik ok nélkül gyűlölnek, és sanda szemmel tekintenek rám.

Látod, Uram, ne hallgass tovább! *

Uram, ne maradj tőlem távol!

Kelj föl, állj ki igazságom mellett, *

igaz ügyem mellett, én Uram, Istenem!

Ujjongjanak, örüljenek, akik igazam akarják. *

Szüntelenül mondják: „Legyen áldott az Úr, aki békességet akar szolgájának!”

Nyelvem akkor igazságosságodat hirdeti, *

és dicséretedet egész nap.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Nyelvem egész nap igazságosságodat hirdeti.

Térjetek vissza az Úrhoz, a ti Istenetekhez,

Mert jóságos és irgalmas!

ELSŐ OLVASMÁNY

A Kivonulás könyvéből

12, 21-36

Az elsőszülöttek halála

Azokban a napokban Mózes összehívta Izrael véneit mind, és így szólt hozzájuk: „Menjetek, és szerezzetek bárányt családjaitok számára, és vágjátok le mint húsvéti áldozatot. Fogjatok egy izsópköteget, mártsátok az edényben levő vérbe, s az edényben levő vérrel kenjétek meg a szemöldökfát és a két ajtófélfát. Reggelig senki közületek nem léphet ki házának ajtaján. Ha az Úr átvonul, hogy lesújtson Egyiptomra, és látja a vért a szemöldökfán meg a két ajtófélfán, akkor az Úr elhalad ajtótok előtt, s a pusztítót nem engedi belépni házatokba, hogy a csapást rátok hozza. Ezt az előírást tekintsétek törvénynek, amely minden időben vonatkozik rád és gyermekeidre.

Ezt a szokást akkor is tartsátok meg, ha majd bejuttok arra a földre, amelyet az Úr nektek ad. Ha gyermekeitek megkérdeznek benneteket: »Miféle szertartás ez?«, akkor így feleljetek: »Ez a húsvéti áldozat az Úrnak, aki Egyiptomban elhaladt Izrael fiainak háza mellett, amikor lesújtott az egyiptomiakra, és a mi házainkat megkímélte.«” Erre a nép meghajolt, és leborult. Izrael fiai elmentek, és engedelmeskedtek. Úgy tettek, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek és Áronnak.

Éjfélkor az Úr lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén: a fáraó elsőszülöttére, akinek trónján kellett volna ülnie, s a börtönben levő fogoly elsőszülöttére, valamint minden állat elsőszülöttére. A fáraó éjjel fölkelt, hasonlóképpen a szolgái és minden egyiptomi. Nagy sírás tört ki Egyiptomban, mert nem akadt ház, amelyben halott ne feküdt volna.

A fáraó még az éjjel hívatta Mózest és Áront, és rájuk parancsolt: „Induljatok, és menjetek ki népem közül, ti és Izrael fiai! Menjetek, és mutassatok be áldozatot Jahvénak kívánságtok szerint! Magatokkal vihetitek juhaitokat és szarvasmarháitokat, ahogy követeltétek, csak menjetek! De kérjetek áldást rám is!” Az egyiptomiak szintén sürgették a népet, hogy gyorsan távozzék az országból. Ezt mondták ugyanis: „Még mindannyian meg találunk halni.”

Az emberek tehát vették a tésztát, mielőtt még megkovászosodott volna, a sütőteknőt, és ruhába csavarva vállukon vitték. Izrael fiai Mózes szavai szerint jártak el, s az egyiptomiaktól ezüst meg arany dolgokat és ruhákat kértek. Az Úr bizalomra hangolta az egyiptomiakat a nép iránt, s azok teljesítették kérésüket, így szereztek zsákmányt az egyiptomiaktól.

VÁLASZOS ÉNEK

Kiv 12, 7. 13; 1 Pét 1, 18. 19

Izrael fiai vegyenek a bárány véréből, és kenjenek belőle a háznak a két ajtófélfájára és szemöldökfájára: * Jel lesz számotokra a vér.

Krisztusnak, az egészen tiszta Báránynak drága vére árán lettetek megváltva. * Jel lesz számotokra a vér.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Boldog Elréd apátnak „A szeretet tükre” című művéből

(Lib. 3, 5: PL 195, 582)

A Krisztus példája szerinti felebaráti szeretet

Semmi sem lelkesít bennünket annyira az ellenség szeretetére – pedig ez a felebaráti szeretet tökéletessége –, mint ha hálásan megfontoljuk Jézusnak azt a csodálatos türelmét, amellyel ő, az emberek fiai között a legszebb, odatartotta arcát a bűnösöknek, hogy leköpdössék; amikor hagyta, hogy kendővel bekössék azokat a szemeket, amelyeknek pillantása a mindenséget kormányozza; amikor oldalát odaengedte az ostorozásnak; amikor tűrte, hogy fejét – amelyet rettegnek a fejedelemségek és hatalmasságok – tövisekkel szúrják; amikor elviselte a gúnyolódásokat és gyalázkodásokat; és végül amikor türelmesen elszenvedte a keresztet, a szögeket, a lándzsadöfést, az epét, az ecetet, és közben állandóan csendes, szelíd és nyugodt maradt.

Végül is, mint a juh, amelyet leölésre visznek, és mint nyírója előtt a bárány, elnémult, és nem nyitotta panaszra száját.

Atyám, bocsáss meg nekik! Ki ne ölelné teljes szeretettel magához ellenségeit, amikor hallja e csodálatos szavakat, amelyek tele vannak édességgel, tele vannak szeretettel, tele rendíthetetlen nyugalommal? Atyám, bocsáss meg nekik! Ki tudna még hozzáadni ehhez az imához valami szelídet, valami szeretetet?

Ő mégis adott hozzá valamit. Nem tartotta elégnek, hogy imádkozik értük, mentséget is keresett számukra: Atyám – mondta –, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek. Nagy bűnösök ugyan, de ők csekélységnek tartják mindezt; ezért mondja: Atyám, bocsáss meg nekik! Keresztre szegezik, de nem is tudják, hogy kit feszítettek meg, mert ha tudták volna, sohasem feszítették volna keresztre a dicsőség Urát, ezért mondja: Atyám, bocsáss meg nekik! Őt a törvény megszegőjének mondják, aki Istennek tartja magát; a nép félrevezetőjének gondolják. Elrejtettem előlük arcomat, nem ismerték fel fölségemet, éppen ezért: Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.

Ahhoz, hogy az ember szeretni tudja magát, nem szabad megrontania magát testi gyönyörökkel. Hogy pedig le ne győzze a testi vágy: irányítsa minden vágyát az Úr testének édessége felé. És hasonlóképpen: hogy tökéletesebben és megnyerőbben szerezhesse meg magának a felebaráti szeretetet, ölelje át ellenségeit is az igazi szeretet karjával.

De, hogy a méltánytalanságok idején ez az isteni tűz ne lohadjon le benne, sose tévessze szem elől szeretett Urának és Üdvözítőjének szelíd türelmét.

VÁLASZOS ÉNEK

Iz 53, 12; Lk 23, 34

Életét halálra adta, és a gonosztevők közé sorolták; * Noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért.

Jézus így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek. * Noha sokak vétkeit hordozta, és közben imádkozott a bűnösökért.

OLVASMÁNY

A szmirnai egyháznak Szent Polikárp vértanúságáról szóló leveléből

(Cap. 13, 2 – 15, 3; Funk 1, 297-299)

Istennek tetsző áldozat

Amikor készen állt a máglya, Polikárp, miután levetette minden ruháját, és övét is eloldotta, a saruját is le akarta vetni. Azelőtt ezt ő sosem tette, hiszen valamennyi hívő mindig azon versengett, hogy melyikük érintheti hamarabb a testét; mert szent élete miatt már vértanúsága előtt is minden jóval ékeskedett.

Ekkor már mindent előkészítettek körülötte a máglyán. De amikor oda is akarták szögezni, azt mondotta: „Hagyjatok így, aki ugyanis megadja majd nekem, hogy elbírjam a tüzet, az megadja azt is, hogy a máglyán nyugodtan rajta maradjak akkor is, ha ezt szegekkel nem biztosítjátok.” Azért tehát nem szögezték oda, hanem csak rákötözték a máglyára.

Ő meg hátrakötözött kézzel, mint egy, a nagy nyájból áldozatra kiválasztott kos, Istennek kedves áldozatként előkészítve, az égre tekintett, és így imádkozott:

„Mindenható Úristen, szeretett és áldott Fiadnak, Jézus Krisztusnak Atyja, általa ismertünk meg téged: angyalok, hatalmasságok, minden teremtmény és a színed előtt élő igazak egész nemzetségének Istene! Áldalak téged, mert erre a napra és erre az órára méltattál, hogy a vértanúk közé számláltatva vegyem magamhoz Krisztusod kelyhének rám eső részét, hogy testem és lelkem romolhatatlanul támadjon fel a Szentlélek által az örök életre. Bárcsak felvételt nyernék közéjük ma a te színed előtt, mint értékes és kedves áldozat, mint ahogy erre előkészítettél, és előre már megmutattad, és most beteljesíted, hazugságot nem ismerő és igaz Istenem.

Mindezért dicsérlek, áldalak, magasztallak téged szeretett Fiad, Jézus Krisztus, az örök mennyei főpap által, akiben legyen neked, vele és a Szentlélekkel együtt dicsőség most és mindörökké. Ámen.”

Miután kimondta az Áment, és befejezte imádságát, a máglyarakók meggyújtották a tüzet.

Amikor a láng magasra tört fel, csodát láttunk mi, akiknek ez látni adatott, akik azért maradtunk életben, hogy másoknak elmondhassuk a történteket. A tűz mintegy boltozatot alkotott, és mint egy széltől feszített hajóvitorla, körülvette a vértanú testét. A máglya közepén a teste nem olyannak látszott, mintha égett hús lett volna, hanem mint sült kenyér vagy mint a kemence lángjában ragyogó arany és ezüst. Olyan édes illatot éreztünk, mintha tömjén vagy más drága illatszer áradt volna belőle.

VÁLASZOS ÉNEK

Jel 2, 8-9. 10

A szmirnai egyház angyalának ezt írd: ezt mondja az első és utolsó, aki halott volt, de életre kelt: Tudok szorongattatásodról, arról, hogy szegény vagy, de valójában mégis gazdag. * Légy hű mindhalálig, és életet adok neked győzelmi koszorúul.

Ne félj a rád váró szenvedésektől. A sátán néhányotokat fogságba vet, hogy próbára tegyen benneteket. * Légy hű mindhalálig, és életet adok neked győzelmi koszorúul.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, minden teremtmény Ura, te Szent Polikárp püspököt azzal jutalmaztad, hogy vértanúid közé fogadtad. Közbenjárására add, hogy Krisztus szenvedésének kelyhéből vele együtt részesedve, mi is örök életre támadjunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky