Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
HIMNUSZ
Kereszted által kérlelünk,
adj, Jézus, boldog életet,
hisz felszegezve ott e fán
bűntől váltottad népedet.
Új törvényt hoztál, új időt,
eltűnt a régi vádlevél;
megnyílt az ősbűn börtöne,
szabadságunk így visszatért.
Atyával, Lélekkel neked,
Jézus, dicsőség, tisztelet,
mit szent kereszted meghozott:
a győzelmet velünk megoszd. Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Világosságom és üdvösségem az Isten, *
kitől félnék?
Életemnek az Úr az oltalma, *
kitől rettegnék?
Ha a gonoszok rám törnek, *
hogy felfalják testemet,
akkor ellenségeim és gyötrőim *
meginognak, és semmivé lesznek.
Egész tábort állíthatnak ellenem, *
nem fél a szívem.
Ádáz harcra kelhetnek ellenem, *
én akkor is remélek!
Csak egyet kérek az Úrtól, egy a vágyam: *
hogy az Úr házában lakjam életem
minden napján,
hogy élvezhessem az Úr édességét, *
és szemlélhessem szent templomát.
Mert sátrában rejt el engem a balsors idején, †
búvóhelyet ad hajlékának rejtekén, *
kősziklára állít engem.
Most már fölemelkedik a fejem *
ellenségeim fölé, akik körülvesznek.
Hajlékában dicsőítő áldozatot mutatok be, *
énekelek, és zsoltárt zengek az Úrnak.
Halld meg, Uram, hívó hangomat, *
könyörülj rajtam, és hallgass meg engem!
Szívem rólad mondta: †
„Keressétek az ő arcát!” *
A te arcodat keresem, Uram.
Ne rejtsd el előlem arcodat, *
ne fordulj el haragodban szolgádtól!
Segítségem te vagy, el ne taszíts, *
ne hagyj magamra, megmentő Istenem!
Még ha apám és anyám el is hagyna, *
az Úr akkor is magához ölel engem.
Ösvényedre taníts meg, Uram, *
ellenségeim miatt vezess igaz úton.
Ne szolgáltass ki engem azoknak, akik gyötörnek, †
mivel hamis tanúk lépnek föl ellenem, *
és olyanok, akik bosszút lihegnek.
De én hiszem, hogy meglátom az Úr javait *
az élők országában.
Hagyatkozz az Úrra, bátran cselekedj, *
szíved legyen erős, és bízzál az Úrban!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Magasztallak, Uram, mert megmentettél, *
nem hagytad, hogy ujjongjanak rajtam ellenségeim.
Uram, Istenem, hozzád kiáltottam, *
és meggyógyítottál.
Kihoztál, Uram, a holtak országából, *
életben tartottál, nehogy sírba szálljak.
Zsoltárt zengjetek az Úrnak, ti, az ő szentjei, *
áldjátok szent emlékezetét,
mert csak egy pillanatig tart haragja, *
de jósága végigkísér életünkön.
Ha este betér hozzám a sírás, *
reggelre visszatér az ujjongás.
Így szóltam magamban bízva: *
„Sohasem fogok meginogni!”
Te, Uram, jó voltál hozzám, *
erős, magas hegyre állítottál.
De ha elrejtetted arcodat, *
én megrettentem.
Hozzád kiáltok, Uram, *
Istenemhez így könyörgök:
„Véremből mi hasznod lenne, *
hogyha sírba szállnék?
Dicsőíthet-e a por téged, *
magasztalhat-e hűségedért?
Hallgass meg, Uram, és könyörülj rajtam, *
te légy, Uram, segítségem!”
Gyászomat örömre fordítottad, *
széttépted szőrzsákomat, és örömbe öltöztettél,
hogy lelkem énekeljen, és ne hallgasson. *
Uram, én Istenem, téged áldalak örökké!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Jól ismerik Istent Júda földjén, *
Izraelben nagy az ő neve.
Sálemben áll sátora, *
lakóhelye pedig Sionban.
Ott törte össze a tüzes nyilakat, *
pajzsot, kardot és harci eszközöket.
Csodálatos vagy, fényben állsz a zsákmányok hegyén, *
ahol kifosztották a szívükben gőgösöket,
mert álom nyomta el őket, *
a harcosok karja lehanyatlott.
Feddő szavadtól, Jákob Istene, *
megtorpantak a lovak és a harci szekerek.
Félelmetes vagy, ki állhat meg előtted, *
ha felgerjed haragod.
Döntésedet a mennyből hallatod; *
beleremeg és elnémul a föld,
amikor ítéletre fölkel az Isten, *
hogy megszabadítsa a föld szelídeit.
A haragodtól sújtott ember is magasztal majd téged, *
és aki haragodtól megmenekült, téged ünnepel.
Amit fogadtok, adjátok meg Isteneteknek, az Úrnak; *
akik körülötte vagytok, áldozzatok a Félelmetesnek,
mert ő megtöri a fejedelmek büszkeségét, *
és rettenetes a föld királyaihoz.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
RÖVID OLVASMÁNY
1 Jn 2, 8b-10
Már oszladozik a sötétség, és világít az igazi világosság. Aki azt állítja, hogy a világosságban él, de gyűlöli testvérét, az még mindig a sötétségben jár. Aki szereti testvérét, már eljutott a világosságra, s nem szolgál botrányul másoknak.
Miután eltemették az Urat, lepecsételték sírját.
És katonákat állítottak, hogy őrizzék.
Könyörögjünk!
Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiad leszállt a föld mélyébe, de sírjából dicsőségesen feltámadt. Híveidet, akik a keresztségben vele együtt eltemetkeztek, vezesd el az örök életre az ő feltámadása által. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky