2024. augusztus 29.

Keresztelő Szent János vértanúsága
emléknap

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Csodáidra nyisd föl szememet, Uram, hogy törvényeidet csodálhassam!
119 (118). zsoltár, 17-24
III. (Gimel)

Csak légy jó szolgádhoz, és élni fogok, *

és én igédet megtartom.

Csodáidra nyisd föl szememet, *

hogy törvényeidet csodálhassam!

Csak jövevény vagyok a földön, *

parancsaidat ne rejtsd el tőlem.

Csupán egyetlen vágy emészti lelkemet, *

hogy mindig végzéseidet kövessem.

Csak fenyítsd meg a kevélyeket, *

jaj annak, aki parancsaidtól eltévelyeg.

Csalárdságtól és megvetéstől ments meg, *

rendelkezéseidhez én hű maradok.

Cselt szőhetnek, vádolhatnak a hatalmasok, *

szolgád akkor is törvényeidről elmélkedik.

Csak bizonyságaidban gyönyörködöm, *

és igaz igéd lesz tanácsadóm.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Csodáidra nyisd föl szememet, Uram, hogy törvényeidet csodálhassam!
2. ant. Igazságod szerint vezess engem, Uram!
25 (24). zsoltár
Könyörgés bűnbocsánatért és szabadulásért
A remény nem csal meg (Róm 5, 5).
I.

Lelkem hozzád emelem, Uram, *

én Istenem, benned bízom, ne valljak szégyent!

Ne ujjongjon ellenség fölöttem, *

hiszen aki benned bízik, meg nem szégyenül.

Az piruljon, aki megszegi hitét *

minden semmiségért.

Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, *

taníts meg ösvényeidre.

Igazságod szerint vezess, taníts engem, †

mivel te vagy az én megmentő Istenem, *

és szüntelen benned bízom.

Irgalmasságodra gondolj, Uram, *

és könyörületedre, mely öröktől való.

Ne emlékezz ifjúkorom bűnére, vétkére! †

Irgalommal gondolj reám, *

mert te jóságos vagy, Uram.

Az Úr igazságos és jóságos, *

ezért a bűnösöket útjára oktatja.

A szelídeket törvénnyel vezeti, *

az alázatosaknak ösvényét tanítja.

Az Úr minden útja irgalom és hűség azoknak, *

akik szövetségét s törvényét megtartják.

Uram, bocsáss meg nekem a te nevedért, *

mert sok vétek terheli lelkemet!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Igazságod szerint vezess engem, Uram!
3. ant. Tekints rám, és irgalmazz, Istenem: elhagyatott vagyok és nyomorult.
II.

Az istenfélő embert megtanítja az Úr, *

melyik úton járjon.

Mindig jó lesz sora az ilyen embernek, *

és ivadéka örökli a földet.

Az istenfélőket az Úr barátul fogadja, *

szövetségét feltárja előttük.

Szemem mindig az Úrra tekint, *

hiszen ő vonja ki lábam a csapdából.

Tekints rám, és irgalmazz: *

elhagyatott vagyok és nyomorult.

Adj enyhületet szívem gyötrelmének, *

szabadíts ki bajaimból.

Lásd, megaláztak, és szenvedek, *

bocsásd meg hát minden bűnömet!

Nézd ellenségeimet: oly sokan vannak, *

s kegyetlen haraggal gyűlölnek engem.

Oltalmazd lelkemet, ragadj ki a bajból, *

ne érhessen szégyen, hisz reményem te vagy.

Ártatlanság és becsületesség óvjon engem, *

mivel teljességgel rád hagyatkozom.

Szabadítsd meg, Istenem, Izraelt *

minden sanyarúságából.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Tekints rám, és irgalmazz, Istenem: elhagyatott vagyok és nyomorult.

RÖVID OLVASMÁNY

Ám 5, 8

Ő alkotta a Fiastyúkot és az Oriont, hajnalra fordítja a sötétséget, a nappalt meg éjszakára változtatja. Ő hívja elő a tenger vizét, és kiönti a föld színére: az Úr az ő neve.

Színe előtt jár a fényesség és a fönség,

Szentélyében erő és dicsőség.

Könyörögjünk!

Mindenható, örök Isten, benned nincs semmi sötétség, semmi homály. Áraszd ránk fényességed ragyogását, hogy parancsaid törvényét felfogva tágra nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky