Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Legfőbb kegyesség Istene,
világ teremtő mestere,
ki egy vagy hatalom szerint,
de háromság személy szerint.
Fogadd el buzgó énekünk
s a hozzád síró könnyeket,
a tisztult szívnek hadd legyen
öröme benned teljesebb.
A buja ösztön vágyait
eméssze tüzes szeretet,
és felövezve, éberen,
készülten várjuk jöttödet.
Hogy kiknek hangos éneke
most megtöri az éjszakát,
ajándékodként nyerjük el
az égnek boldog otthonát.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia,
és Szentlélek, Vigasztalónk:
egyetlen Úr, örök Király. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Örök dicsőség Istene,
hívőkre küldöd Lelkedet,
ki által hét kegyelmet adsz,
ma mindnyájunkra küldj vigaszt!
Űzd el tőlünk a testi bajt,
s a fertőző botrányokat;
gyomláld a bűn hajtásait
s a szív gyötrő fájdalmait!
Elménkben tiszta fényt deríts,
tisztes munkában megsegíts,
kérő imánkra légy kegyes,
és egykor mennybe felvezess!
A hét nap és hét éjszaka,
világidő hét korszaka,
ám nyolcadiknak végidő,
világítélet napja jő.
Akkor, megváltó Istenünk,
ne vádolj, irgalmazz nekünk,
baloddal el ne távolíts,
jobboddal áldj és üdvözíts!
Kérünk, kegyelmes Istenünk,
néped hallgasd meg, légy velünk,
hogy zengjük mindörökkön át
a Szentháromság himnuszát! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, szívemben nincs nagyravágyás, *
szememben sincsen kérkedés.
Nem töröm magam nagy dolgok után, *
sem erőmet meghaladó feltűnő csodák után.
Csak a békességre és a csendre *
intettem a lelkemet.
Mint az anyja ölén nyugvó kisded, *
a lelkem bennem úgy pihen.
Bízzál, Izrael, az Úrban, *
mostantól fogva mindörökké!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Emlékezz meg Dávidról, Uram, *
és arról, hogy mennyit buzgólkodott.
Mert megesküdött az Úrnak, *
fogadalmat tett Jákob erős Istenének:
„Nem lépek addig házamba, *
és nem térek addig vetett ágyba nyugodni,
nem engedem szunnyadni szememet, *
és szempillámat álomra nem hunyom,
míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, *
hajlékot Jákob erős Istenének!”
Íme, azt hallottuk, hogy a frigyláda Efratában van, *
és megtaláltuk Jaar mezején.
Induljunk hát sátorába, *
boruljunk le lábának zsámolya előtt!
Kelj útra, Urunk, nyugalmad helyére, *
kelj útra, te és hatalmad ládája!
Igazságba öltözzenek papjaid, *
és szentjeid ujjongjanak!
Szolgádnak, Dávidnak kedvéért *
fölkented arcát meg ne vesd!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Esküt tett az Úr Dávidnak, *
igaz esküt, nem vonja vissza:
„Véredből származó utódot *
ültetek majd trónodra.
Hogyha megtartják szövetségemet fiaid, *
és a parancsokat, melyekre őket tanítom,
akkor még az ő fiaik is *
trónodon ülnek mindörökre.”
Kiválasztotta az Úr magának Siont, *
lakóhelyéül kívánta:
„Nyugalmam helye ez lesz örökre, *
itt akarok lakni, ez a kívánságom.
Eleséggel gazdagon megáldom, *
szegényeit jól tartom kenyérrel.
Papjaira az üdvösség palástját terítem, *
és szentjei ujjongva ujjonganak.
Dávidnak ott hatalmas sarjat támasztok, *
fényességet hintek fölkent királyomra.
Ellenségeit szégyennel borítom, *
az ő fején azonban korona ragyog.”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit.
A csodákat, amelyeket a földön végbevitt.
ELSŐ OLVASMÁNY
Zakariás próféta könyvéből
14, 1-21
Jeruzsálem küzdelme és dicsősége az utolsó időkben
Ezt mondja az Úr: „Nézd, elérkezik a nap az Úr számára, amikor szétosztják zsákmányodat. Az Úr minden népet harcba gyűjt Jeruzsálem ellen. Elfoglalják a várost, kifosztják a házakat, meggyalázzák az asszonyokat. A város fele fogságba megy. A lakosság másik részét azonban nem űzik el a városból.
Akkor az Úr kivonul, és harcba száll: harcolni fog a népek ellen, amint háború idején szokás harcolni. Lába azon a napon az Olajfák-hegyére hág, amely Jeruzsálemmel szemben áll, keletre, s az Olajfák-hegye középen kelet-nyugati irányban kettéválik, úgyhogy egy igen mély völgy keletkezik. A hegy egyik fele északra, a másik fele dél felé húzódik vissza. A Hinom völgye pedig beomlik Goától a Jasolig. Beomlik úgy, amint már Uzijának, Júda királyának idejében is beomlott a földrengés következtében. Az Úr, a te Istened pedig bevonul, és vele együtt a szentek is mindnyájan.
Azon a napon nem lesz többé sem hideg, sem fagy. Csodálatos nap lesz, csak az Úr ismeri. Nem lesz nappal, és nem lesz éjjel; és este is világos lesz. Azon a napon élő víz fakad Jeruzsálemben. Az egyik fele a keleti tenger felé, a másik fele a nyugati tenger felé folyik: télen és nyáron így lesz.
Az Úr lesz a király az egész földön. Azon a napon az Úr lesz az egyetlen, és az ő neve lesz az egyetlen. Az egész ország síkság lesz Gebától egészen Rimmonig, amely a Negeben van. Jeruzsálemet magasra emelik, de minden a maga helyén marad. Benjamin kapujától az Elsőkapu tájékáig, vagyis a Vártorony kapujáig, valamint a Hananél tornyától a királyi sajtóig mindenütt lakni fognak benne. Átok nem sújt többé semmit; biztonságban élnek majd Jeruzsálemben.
Ez lesz a csapás, amellyel az Úr minden népet sújt, amiért Jeruzsálem ellen harcolt. Szétmállik a testük még amikor lábon járnak, szétmállik a szemük a gödrében, szétmállik a nyelvük a szájukban. Ugyanez a csapás sújtja a lovakat és az öszvéreket, a tevéket és a szamarakat, és minden állatot, amely a táborukban lesz.
Azon a napon nagy rémületet támaszt köztük az Úr: mindenki megragadja a másik kezét, és kezet emelnek egymásra. Júda is küzd majd Jeruzsálemben. Minden körülöttük élő népnek összehordják a kincsét: aranyat, ezüstöt és tömérdek ruhát.
Aki életben marad azokból a népekből, amelyek felvonultak Jeruzsálem ellen, évről évre feljön, és leborul a Király, a Seregek Ura előtt, és megünnepli a sátoros ünnepet.
S azoknak, akik a föld nemzetségei közül nem jönnek fel Jeruzsálembe, hogy leboruljanak a Király, a Seregek Ura előtt, nem esik majd eső. Ha Egyiptom népe nem vonul és nem jön fel, ugyanaz a csapás sújtja őket, amellyel az Úr azokat a nemzeteket fogja sújtani, amelyek nem jönnek fel, hogy megünnepeljék a sátoros ünnepet, így bűnhődik Egyiptom, és így bűnhődik minden nép, amely nem jön fel, hogy megünnepelje a sátoros ünnepet.
Azon a napon még a lovak csengőjére is ez lesz írva: »Az Úr szent tulajdona.« Az Úr templomában pedig olyanok lesznek az edények, mint a csészék az oltár előtt. Minden edény, ami csak Jeruzsálemben és Júdában lesz, a Seregek Urának szent tulajdona lesz. Azok, akik áldozatot akarnak bemutatni, eljönnek, vesznek belőlük, és főznek bennük. Nem lesznek többé kereskedők a Seregek Urának templomában azon a napon.”
VÁLASZOS ÉNEK
Zak 13, 1; 14, 8; Jn 19, 34
Azon a napon élő víz fakad Jeruzsálemben, és forrás Dávid háza számára, * Hogy megtisztuljanak a bűntől.
Az egyik katona Jézus oldalába döfte a lándzsáját, nyomban vér és víz folyt belőle. * Hogy megtisztuljanak a bűntől.
MÁSODIK OLVASMÁNY
Aquinói Szent Tamás áldozópap rövid szentbeszédeiből
(Coll. super Credo in Deum: Opuscula theologica 2, Taurini 1954, pp. 216-217)
Vágyaim kielégülést nyernek, amikor megjelenik dicsőséged
Találóan szól a Hitvallás utolsóként minden vágyakozásunk céljáról, vagyis az örök életről: Hiszem… az örök életet. Ámen.
Az örök életben az a legfőbb jó, hogy az ember élő kapcsolatba kerül Istennel. Mert maga Isten lesz minden küzdelmünk jutalma és célja: Én védőpajzsod vagyok, és a jutalmad igen nagy lesz. Ez az élő kapcsolat a tökéletes istenlátásban áll: Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre.
Szintúgy megvan ez az élő kapcsolat abban a legnagyobb dicsőségben is, amelyről a Próféta mondja: Öröm és vidámság lesz benne, a hálaadás és a dicséret szózata.
Ugyanígy megvan ez az élő kapcsolat a vágyak tökéletes kielégítésében is, mert amiben minden egyes szent ott részesül, az meghaladja minden vágyát és reményét. Ennek az a magyarázata, hogy senki sem érheti el ebben az életben vágyai beteljesülését, és soha semmiféle teremtmény sem képes kielégíteni az ember vágyát; csak egyedül Isten tudja kielégíteni, sőt végtelenül felül is múlja azt. Ezért az ember semmi másban nem nyugszik meg, csakis Istenben, amint Ágoston is mondja: Magadnak teremtettél bennünket, Urunk, és nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned,
Mivel a szentek a mennyei hazában tökéletesen birtokolják Istent, nyilvánvaló, hogy majd kielégítést nyer a vágyakozásuk, és még a dicsőségük is vég nélküli lesz. Ezért mondja az Úr: Menj be Urad örömébe. Ágoston pedig azt mondja: Nem a teljes öröm hatol be az örvendezőkbe, hanem az örvendezők mennek majd be teljesen az örömbe. Teljesen kielégített leszek, amikor majd megjelenik a te dicsőséged; másutt pedig azt mondja: Ő tölti be jóságos ajándékaival vágyakozásodat.
Mindaz, ami gyönyörködtet, az itt túláradóan van meg. Ha ugyanis gyönyör után vágyódik valaki, itt lesz a teljes és tökéletes gyönyörűség, hiszen a legfőbb jótól, tudniillik Istentől van az: Mindörökké jobbodon a gyönyörűség.
Szintén megvan ez az élő kapcsolat az összes szent boldog társaságában is. Ez a társaság a legboldogabb, mivel az összes szenttel együtt mindegyikük birtokol minden jót. Mindegyik úgy szereti a másikat, mint önmagát, ezért örvendezik mindegyik a társa boldogságának úgy, mint a sajátjának. Ezért van az, hogy annyira növekszik az egyikük öröme és boldogsága, amennyire öröme az mindnyájuknak.
VÁLASZOS ÉNEK
Zsolt 16, 15; 1 Kor 13, 12
Igaz voltomban látom meg arcodat, Uram; * És színed látása tölt el, ha felébredek.
Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. * És színed látása tölt el, ha felébredek.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Urunk, Istenünk, add, hogy örvendezve mindig neked éljünk, mert soha meg nem fogyatkozó és teljes öröm az, ha szüntelenül szolgálhatunk neked, minden javak szerzőjének. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky