2024. szeptember 28.

Munkács: A székesegyház felszentelése
ünnep
(A székesegyházban; főünnep)

Délután

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Világfenntartó Istenünk,

te mozdulatlan őserő,

aki a napfény idejét

időszakonként megszabod,

világos alkonyt adj nekünk,

ne áldozzék le életünk,

de szent halál jutalmaként

örök dicsőségedbe vígy.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia,

és Szentlélek, Vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Háromszor három óra már

az Úr kegyelméből lejár:

ki három és egy teljesen,

őt áldjuk dallal lelkesen.

Isten szentséges titkait

hűséggel tartsa tiszta szív:

Szent Péter itt a mesterünk,

gyógyító csodával tanít.

Lélekben zsoltározva így

a szent apostolok nyomán,

Krisztustól kérjünk általuk

a gyenge lábnak új erőt.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Parancsaid ösvényén vezess, Uram!
119 (118). zsoltár, 33-40
V. (He)

Engem igaz utadra taníts meg, Istenem, *

és én azt mindig megtartom.

Elmémet segítsd, és megtartom törvényeidet, *

ragaszkodom hozzá teljes szívvel.

Ezért parancsaid ösvényén vezess, *

mert kedvem telik bennük.

Egész szívemet tanításod felé fordítsd, *

és ne a fösvénységre.

E hiábavalóktól fordítsd el szemem, *

a te utadon éltess engem!

Erősítsd meg szolgádnak tett ígéretedet, *

amelyet a téged félőknek adtál.

Enyhítsd kínos szégyenemet, amitől rettegek, *

csak a te ítéleteid örvendetesek.

Ezért kívántam úgy tanításodat, *

hogy igazságoddal éltess engem.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Parancsaid ösvényén vezess, Uram!
2. ant. Aki az Istent keresi, nem szűkölködik.
34 (33). zsoltár
Az Úr az igazak üdvössége
Már tapasztaltátok, hogy milyen jó az Úr (1 Pét 2, 3).
I.

Áldom az Urat minden időben, *

dicséretét szüntelenül zengi ajkam.

Lelkem az Úrban dicsekszik, *

hallják meg a szelídek, és örvendezzenek.

Magasztaljátok az Urat velem együtt, *

dicsőítsük az ő nevét mindnyájan!

Kerestem az Urat, és ő meghallgatott, *

és kiragadott engem minden rettegésből.

Tekintsetek rá, és eláraszt a fény benneteket, *

és arcotokat nem érheti szégyen.

Egy szegény hozzá kiáltott, †

az Úr meghallgatta őt, *

és minden szorongatásból kiszabadította.

Gondosan körülsáncol az Úr angyala minden istenfélőt, *

és megszabadítja őket.

Ízleljétek és lássátok, mily édes az Úr, *

boldog az az ember, aki benne bízik.

Féljétek az Urat, ti, szentjei, *

semmiben sem nélkülöz az istenfélő.

Jómódúak éheznek és nyomorognak, *

de akik az Istent keresik, nem szűkölködnek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Aki az Istent keresi, nem szűkölködik.
3. ant. Keresd a békét, és járj annak útján!
II.

Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, *

az Úr félelmére oktatlak titeket.

Ki az az ember, aki élni vágyik, *

és szeretne jó napokat látni?

Fékezd nyelvedet, hogy ne szóljon rosszat, *

és ajkadat, hogy ne beszéljen hazugságot.

Fordulj el a rossztól, és tedd a jót, *

törekedj a békességre, és járj annak útján!

Az Úr szeme az igazakra tekint, *

és füle meghallja kiáltásukat.

Arcát a gonoszok ellen fordítja az Úr, *

hogy még emlékük is eltűnjék a földről.

Kiáltottak, és az Úr meghallgatta, *

és minden szorongatásból kiszabadította őket.

A töredelmes szívűekhez közel van az Úr, *

és szabadulást hoz a megtört lelkűeknek.

Tengernyi csapás hull az igazakra, *

de mindezekből kiszabadítja az Úr őket.

Megőrzi minden csontjukat, *

hogy azokból egy sem törhet össze.

Végez a gonosszal gonoszsága, *

és akik gyűlölik az igazat, megbűnhődnek érte.

Az Úr megváltja szolgái életét, *

és nem bűnhődik senki, aki őbenne reménykedik.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Keresd a békét, és járj annak útján!

RÖVID OLVASMÁNY

Jer 7, 2b. 4-5a. 7a

Halljátok az Úr szavát, akik beléptek a kapukon, hogy leboruljatok az Úr előtt! Ne bízzatok az ilyen csalóka szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma ez! Ha jobbá teszitek utaitokat és szándékaitokat, akkor veletek lakom e szent helyen.

Őt magasztalva lépjetek be az Úr kapuján,

Énekelve vonuljatok hajlékába!

Könyörögjünk!

Magában a felszentelt templomban:

Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. Krisztus, a mi Urunk által.

A felszentelt templomon kívül:

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. Krisztus, a mi Urunk által.

Vagy:

Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky