2024. május 23.

A mi Urunk, Jézus Krisztus, az Örök Főpap
ünnep

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Urunk, felséges Istenünk,

a lét rendjét ki megszabod:

reggel világosságot adsz,

és délben tűző ragyogást,

oltsd el minden viszály tüzét,

szüntesd a rossz vágyak hevét,

a testet egészséggel áldd,

szívünket békéd járja át.

Add meg, kegyelmes jó Atya,

Atyának egyszülött Fia

és Szentlélek, vigasztalónk,

egyetlen Úr, örök király. Ámen.

Vagy:

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Ant. Az apostolok és próféták alapjára rakott épület vagytok, melynek szegletköve maga Krisztus Jézus.
119 (118). zsoltár, 113-120
XV. (Szamech)

Oly gyűlöletes a megosztott szív nekem, *

de kedvemet találom törvényeidben.

Oltalmazó rejtekhelyem vagy és pajzsom, *

igédben nagyon reménykedem.

Orcátlan gonosztevők, távozzatok tőlem, *

Istenem parancsolatait megtartom!

Oltalmazz, amint ígérted, és élni fogok, *

ne szégyeníts meg várakozásomban.

Óvj és segíts, hogy megszabaduljak, *

és mindig rendelkezéseidben gyönyörködjem.

Odavész mind, aki végzéseid útjáról letér, *

mert hazugságot forgat fejében.

Olcsó salaknak tartod a föld minden bűnösét, *

intelmeidben ezért telik kedvem.

Oly félelmetes vagy, testem is remeg, *

ítéleteidtől reszketve félek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

79 (78). zsoltár 1-5. 8-11. 13
Jeruzsálem siratása
Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna (Lk 19, 42).

Pogányok törtek örökségedre, Istenünk, †

meggyalázták szent templomodat, *

Jeruzsálemet romba döntötték.

Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, *

híveid testét a föld vadjainak.

Vérüket úgy ontották Jeruzsálem körül, mint a vizet, *

s nem volt, aki eltemesse őket.

Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, *

kinevetnek és csúfolnak a körülöttünk lakók.

Meddig még, Urunk? †

Vég nélkül haragszol? *

Haragod úgy lángol, mint a tűz?

Atyáink vétkét ne tartsd számon, †

irgalmad siessen segítségünkre, *

mert igen nagy a mi nyomorúságunk.

Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, *

neved dicsőségéért szabadíts meg minket;

bűneinket bocsásd meg *

a te szent nevedért.

Miért mondhatják a pogányok: „Hol az ő Istenük?” †

Szemünk láttára legyenek tanúi a nemzetek, *

hogy szolgáid kiontott vérét számon kéred.

A rabláncon sínylődők jajszava jusson eléd; †

hatalmas karod erejével *

tartsd meg az életnek a halál fiait.

Mi pedig, a te néped és nyájad juhai, *

mindörökké áldunk.

Nemzedékről nemzedékre *

hirdetjük dicsőségedet.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

80 (79). zsoltár
Látogasd meg szőlődet, Uram!
Jöjj el, Uram, Jézus! (Jel 22, 20)

Figyelj ránk, Izrael pásztora, *

aki nyájadként vezeted József népét.

Aki a kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva *

Efraim, Benjamin és Manassze törzse előtt.

Mutasd meg hatalmadat, és jöjj, *

hogy megszabadíts minket.

Újíts meg minket, Istenünk, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Urunk, mindenható Isten, *

meddig haragszol még néped imádsága ellenére?

Könnyek kenyerével táplálsz minket, *

és italul könnyeink árját adtad nekünk.

Szomszédaink előtt csúffá lettünk, *

ellenségeink gúnyolódnak rajtunk.

Újíts meg minket, mindenható Isten, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Egyiptomból telepítetted át szőlődet, *

népeket űztél el, hogy elültethesd.

Helyét jól megtisztítottad, *

gyökeret vert, és betöltötte már a földet.

Beborítja árnyéka a hegyeket, *

ágai magasabbak a hatalmas cédrusoknál.

Indái a tengerig elértek, *

hajtásai meg a Folyamig.

Miért romboltad le kerítését, *

hogy akik arra járnak, mind leszüreteljék?

Elpusztította az erdei vadkan, *

és a magányos vad lelegelte.

Újíts meg minket, mindenható Isten, *

tekints le ránk, lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt!

Védd meg, amit jobbod ültetett, *

és az emberfiát, akit magadhoz emeltél.

Tűzzel égetik és feldúlják, *

de arcod feddésétől elpusztulnak.

Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, *

az emberfia fölé, akit magadhoz emeltél.

Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, *

és mi segítségül hívjuk nevedet.

Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Az apostolok és próféták alapjára rakott épület vagytok, melynek szegletköve maga Krisztus Jézus.

RÖVID OLVASMÁNY

1Pét 2, 4-5

Hozzá járultok, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt. Ti is, mint élő kövek, felépültök rajta lelki házzá, szent papsággá lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.

Ezért tehát, ahogyan elfogadtátok az Úr Jézus Krisztust, úgy éljetek is benne!

Gyökerezzetek meg őbenne, épüljetek rá, s erősödjetek meg a hitben!

Könyörögjünk!

Istenünk, te Egyszülöttedet örök Főpappá tetted, hogy téged megdicsőítsen, és az embereket üdvözítse. A Szentlélek kiáradása által engedd, hogy akiket szolgálattevőkké és szentségeid kiosztójává választottál, az elfogadott szolgálatot hűségesen végezzék. Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky