2024. november 17.

Évközi 33. vasárnap
1. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Első nap minden nap között,

melyen ég s föld alkottatott,

s melyen feltámadt Alkotónk

legyőzte értünk a halált,

fürgébben serkenjünk ma fel,

a kábult álmot űzzük el,

Istent keressük éjszaka,

ez prófétáknak szózata,

hogy hallja meg kérő imánk,

jobbját terjessze védve ránk,

hogy szennyeinktől szabadon

hívjon magához egykoron,

kik a nyugvás óráiban,

a napnak legszentebb szakán,

zsolozsmaszóval áldjuk őt:

boldog kegyelmét nyerjük el.

Dicsérjük az örök Atyát,

dicsérjük egyszülött Fiát

s a Lelket, a Vigasztalót,

örökre egy uralkodót. Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

A nyolcadik nap s korszak ez,

minden napunknál fényesebb:

te szenteled meg, Jézusunk,

az elsőként Feltámadott.

Kapcsolj magadhoz minket itt,

s lelkünk keltsd új életre már,

így támaszd fel testünket is;

ne érje második halál.

Akkor majd felhők szárnyain,

Krisztus, mind hozzád érkezünk,

nálad lesz égi otthonunk,

feltámadásunk, életünk.

Ha majd meglátjuk arcodat,

tündöklő fényed járjon át:

annak láthassunk, aki vagy,

igaz fény, édes mindenünk.

S midőn Atyánkhoz elvezetsz,

a Szentháromság töltse be

országod, melyet boldogít

a hét ajándék öröme. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Urunk keresztje az élet fájának bizonyult.
1. zsoltár
Az ember kétféle útja
Boldogok, akik Krisztus keresztjében bíztak, és a keresztség vizében megfürödtek (Egy II. századbeli szerző).

Boldog ember, aki gonoszok tanácsát nem követi, †

bűnösök útján nem jár, *

csúfolkodók körében nem foglal helyet,

de örömét leli az Úr törvényében, *

s éjjel-nappal róla elmélkedik.

Olyan ő, mint a fa dús vizű patak partján, *

mely idejében meghozza gyümölcsét,

levele nem fonnyad; *

minden munkáját szerencse kíséri.

Nem így az istentelen, nem így, *

hanem mint a por, melyet szétszór a szél.

Nem állnak meg ítéletkor a gonoszok, *

sem a bűnösök az igazak közösségében.

Mert ismeri az Úr az igazak útját; *

de a gonoszok útja pusztulásba visz.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Urunk keresztje az élet fájának bizonyult.
2. ant. Királyommá magam tettem őt a Sionon.
2. zsoltár
A diadalmas Messiás király
Valóban összefogtak fölkent szolgád, Jézus ellen (Apcsel 4, 27).

Miért zúgnak a nemzetek, *

miért szőnek hiú terveket a népek?

Fölkelnek a föld királyai, †

összeesküsznek nagyjai *

az Úr ellen és Fölkentje ellen:

„Bilincsüket törjük le magunkról, *

igájukat rázzuk le nyakunkról!”

A Mennybenlakó csak mosolyog rajtuk, *

az Úr kineveti őket.

De haragjában egyszer majd rájuk rivall, *

dörgő szava rémületbe ejti őket:

„Királyommá magam tettem őt *

szent hegyemen, a Sion hegyén!”

Az Úr végzését hirdetem: †

ő szólt hozzám: „Fiam vagy nekem, *

ma adtam neked életet.

Csak kérd, és örökségül neked adom a népeket, *

tulajdonod lesz a föld minden határa.

Vasvesszővel verheted őket, *

és mint a cserépedényt, összetörheted.”

Nos, királyok, bölcsek legyetek, *

ti, föld bírái, értsetek belőle:

Szolgáljatok az Úrnak félelemmel, *

remegő szívetek ujjongjon előtte!

Csókoljátok lábát rettegéssel, †

hogy haragjától el ne vesszetek, *

ha egyszer haragja lángra lobban.

Üdv és boldogság azoknak, *

akik oltalmában bízva élnek!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Királyommá magam tettem őt a Sionon.
3. ant. Te védelmező pajzsom vagy, Uram, aki fejemet fölemeled.
3. zsoltár
Az Úr az én védelmezőm
Elszenderült, álomba merült, de feltámadt, mert az Úr oltalmazta őt (Szt. Iréneusz).

Uram, mily sokan vannak, akik szorongatnak, *

mily sokan támadnak ellenem.

Sokan mondogatják rólam: *

„Nincs menedéke Istennél!”

De te, Uram, védelmező pajzsom vagy, *

és dicsőségem, mert fejemet fölemeled.

Hangos szóval az Úrhoz kiáltok, *

és ő meghallgat engem szent hegyéről.

Nyugovóra térek, és elalszom, *

de fölkelek újra, mert az Úr a gyámolítóm.

Körülvehet ezernyi nép, nem félek, *

kelj fel, Uram, ments meg engem, Istenem!

Te minden ellenségemet arcul vered, *

a gonoszok fogát kitöröd.

Uram, tebenned van üdvösségünk, *

áldásod legyen népeden!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Te védelmező pajzsom vagy, Uram, aki fejemet fölemeled.

Krisztus tanítása éljen bennetek elevenen.

S teljes bölcsességgel intsétek egymást!

ELSŐ OLVASMÁNY

Joel próféta könyvéből

2, 21 – 3, 5

A végső idők leírása

Ezt mondja az Úr: „Ne félj, termőföld, ujjongj, és örülj, mert nagy dolgot vitt végbe az Úr! Mezei állatok, ne féljetek, mert kizöldülnek a puszta legelői! A fa meghozza gyümölcsét, a fügefa és a szőlő megadja termését.

Sion fiai, ujjongjatok, örüljetek az Úrban, a ti Istenetekben, mert igazságosságban megadja nektek az őszi esőt; esőt küld nektek: tavaszi és őszi esőt, mint hajdanában. A szérűk megtelnek gabonával, a sajtók ontják a bort és az olajat. Kárpótollak benneteket az esztendőkért, amikor pusztított a sáska és a jelek, a haszil és a gázám: hatalmas seregem, amelyet ellenetek küldtem. Ehettek és jóllakhattok, s akkor majd magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatos dolgot tett veletek. Népem soha többé nem vall szégyent.

És tudni fogjátok, hogy Izraelben lakom, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek, és nem más, és népemet soha többé nem éri szégyen.

Mindezek után kiárasztom Lelkemet minden testre. Fiaitok és leányaitok jövendölni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok meg látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és a szolgálókra is kiárasztom Lelkemet azokban a napokban. Égen és földön jeleket mutatok, vért és tüzet, füstoszlopokat. A nap elsötétedik, a hold vérré változik, mielőtt eljön az Úr nagy és rettenetes napja.

Aki segítségül hívja az Úr nevét, az megmenekül, mert Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék – amint megmondta az Úr – a menekültek számára, akiket meghív az Úr.”

VÁLASZOS ÉNEK

Lk 21, 25a. 31; Mk 13, 33

Jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között. * Mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa.

Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az idő. * Mihelyt látjátok, hogy ezek mind bekövetkeznek, tudjátok, hogy közel van az Isten országa.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ágoston püspöknek a zsoltárokról szóló fejtegetéseiből

(Ps 95, 14. 15: CCL 39, 1351-1353)

Ne álljunk ellene az Úr első eljövetelének, hogy ne féljünk majd a másodiktól!

Ujjongjon az erdő minden fája az Úr előtt, mert eljön, jön, hogy ítélje a földet.

Az, aki egyszer már eljött, majd ismét eljön. Ezt így ígérte meg az evangéliumban: Majd akkor meg fogjátok látni az Emberfiát, amint eljön az ég felhőin. Mit jelent a majd akkor kifejezés? Nemde az Úr majd akkor jön el, amikor a föld minden népe jajgat? Először igehirdetői által jött el, és betöltötte az egész földkerekséget. Ne álljunk ellene az első eljövetelének, hogy ne féljünk majd a másodiktól!

Mit kell tehát tennie egy keresztény embernek? Használnia kell ezt a világot, de nem szabad szolgálnia e világnak. Mit jelent ez? Legyünk olyanok, mint akiknek mindenük megvan, és még sincs semmijük. Az Apostol így tanít: Azt mondom tehát, testvérek: az idő rövid, azért akinek van felesége, éljen úgy, mintha nem volna, aki sír, mintha nem sírna, aki örül, mintha nem örülne, aki vásárol, mintha meg sem tartaná, s aki felhasználja a világ dolgait, mintha nem élne velük, mert ez a világ elmúlik. Azt szeretném, ha mentek volnátok a gondtól. Akinek tiszta a lelkiismerete, az nyugodtan várja, hogy mikor jön el az Úr. Mert miféle Krisztus iránti szeretet az, amely retteg az ő eljövetelétől? Testvérek, nem szégyelljük magunkat? Szeretjük, és mégis attól félünk, hogy eljön? Valóban szeretjük őt? Vagy inkább a bűneinket szeretjük jobban? Jobb, ha magukat a bűneinket gyűlöljük, és őt szeretjük, aki azért jön majd el, hogy megtorolja a bűnöket. El fog jönni, akár akarjuk, akár nem; abból, hogy mindeddig még nem jött el, nem következik, hogy nem is fog eljönni. Eljön, amikor nem is sejted, és ha felkészülve talál, semmi károd nem lesz abból, hogy nem tudod eljövetele idejét.

Ujjongjon az erdő minden fája. Először eljön, és azután megítéli a földet: örvendezve találja azokat, akik hittek az ő első eljövetelében, mert eljön.

Igazságosan ítéli meg a földkerekséget, és a népeket az ő igazsága szerint. Mit értsünk az alatt, hogy igazságosan és az ő igazsága szerint? Az ítéletkor maga köré gyűjti választottait, a többieket pedig elkülöníti tőlük: azokat ugyanis majd a jobbjára állítja, ezeket pedig a baljára. Nemde nagyon is igazságos és nagyon is az ő igazsága szerint van az, hogy ne is reméljenek irgalmat bírájuktól azok, akik nem akartak irgalmasságot gyakorolni, amíg el nem jön a bírájuk? Mindazokat pedig, akik örömmel gyakorolták az irgalmasságot, ő maga is irgalmasan fogja megítélni, így szól majd a jobbján állóknak: Gyertek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! És érdemül számítja be nekik irgalmas cselekedeteiket: Mert éhes voltam, és adtatok ennem, szomjas voltam, és adtatok innom, és így tovább.

Mit fog viszont beszámítani a balján állóknak? Hiszen ők maguk sem akartak irgalmasságot gyakorolni! Hová fognak kerülni? Távozzatok az örök tűzre! E szörnyű ítélet hallatára jajveszékelni fognak. De mit tanít egy másik zsoltár? Örök emlékezete marad az igaznak, vészt hozó hírtől nem kell félnie. Hogyan szól ez a vészt hozó hír? Távozzatok az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Aki örül a kedvező ítéletnek, az nem fog félni a szörnyű ítélettől. Ez az az igazságos és ígérete szerinti ítélet.

Vajon úgy gondolod, hogy mivel te igazságtalan vagy, majd az igazságszolgáltató nem lesz igazságos? Vagy mivel te hazug vagy, majd az igazság nem lesz igazmondó? Viszont ha te irgalomban akarsz részesülni, akkor légy te is irgalmas másokhoz, még mielőtt ő eljönne: bocsásd meg, amit ellened vétettek, adj abból, amiben bővelkedsz. Hiszen kiéből adsz, ha nem az övéből? Ha a magadéból adnál, az ajándékozás lenne, ámde ha az övéből adsz, az nem más, mint visszatérítés. Mid van ugyanis, amit nem kaptál? Íme, ezek az Istennek legkedvesebb áldozati adományok: irgalmasság, alázatosság, bűnbánat, békesség és szeretet. Mindezeket felajánljuk, és így bizakodva várjuk majd a bíró eljövetelét, aki igazságosan ítéli meg a földkerekséget, és a népeket az ő igazsága szerint.

VÁLASZOS ÉNEK

Mt 16, 27; Zsolt 95, 13

Az Emberfia eljön Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, * És megfizet mindenkinek a tettei szerint.

Igazságosan ítéli meg a földkerekséget, és a népeket az ő igazsága szerint. * És megfizet mindenkinek a tettei szerint.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk, *

téged Úrnak ismerünk!

Téged, örök Atyaisten, *

mind egész föld áld és tisztel.

Téged minden szép angyalok, *

kerubok és szeráfkarok,

egek és minden hatalmak, *

szüntelenül magasztalnak:

Szent vagy, szent vagy, *

erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, *

dicsőséged mindent betölt.

Téged dicsér, egek Ura, *

apostolok boldog kara.

Dicséretes nagy próféták *

súlyos ajka hirdet és áld.

Jeles mártírseregek *

magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte *

szent Egyházad ezerszerte,

ó, Atyánk, téged *

s mérhetetlen nagy Fölséged,

s azt, ki hozzánk tőled jött le: *

Atya igaz Egyszülöttje,

és áldjuk veled *

vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje, *

Király vagy te mindörökre.

Mentésünkre közénk szálltál, *

szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad, *

mennyországod megnyitottad.

Isten jobbján ülsz most széket, *

Atyádéval egy fölséged.

Onnan leszel eljövendő, *

mindeneket ítélendő.

Téged azért, Uram, kérünk, *

mi Megváltónk, maradj vélünk.

Szentjeidhez végy fel égbe, *

az örökös dicsőségbe.

A következő rész tetszés szerint imádkozható:

Szabadítsd meg, Uram, néped, *

áldd meg a te örökséged!

Te kormányozd, te vigasztald, *

mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged, *

szent nevedet áldja néped!

Bűntől e nap őrizz minket *

és bocsásd meg vétkeinket!

Irgalmazz, Uram, irgalmazz, *

híveidhez légy irgalmas!

Kegyes szemed legyen rajtunk, *

tebenned van bizodalmunk!

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, Istenünk, add, hogy örvendezve mindig neked éljünk, mert soha meg nem fogyatkozó és teljes öröm az, ha szüntelenül szolgálhatunk neked, minden javak szerzőjének. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky