2024. november 16.

Szombat, évközi idő, 32. hét
4. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:

Örök sugár, szép verőfény,

fogyhatatlan napvilág,

a gyászos éjt te győzöd le,

a fényt újra meghozod,

poklunkat te rombolod le,

elménk benned földerül.

Ha felragyogsz, felébredünk,

ha szólítasz, felkelünk,

te adod meg boldogságunk,

de ha elhagysz, jaj nekünk;

te mentesz meg a haláltól,

sugaraddal fénybe vonsz.

Éj és világ legyőzői

csak általad lehetünk;

boldog fényed, örök Isten,

kérünk, add meg minekünk:

azt a fényt, mely nem sötétül,

mert fényforrás ő maga!

Áldunk téged és Atyádat,

s áldjuk együtt Lelkedet,

a Hármas-egy Istenséget,

békét, fényt és életet,

s neve minden másnál drágább,

minden méznél édesebb! Ámen.

II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:

Isten, kinek nincs kezdete,

Isten, ki Isten Gyermeke,

Isten, ki kettejük Tüze,

szívünket lényed töltse be.

Utánad vágyunk, el ne hagyj,

szerelmünk, örömünk te vagy,

szomjas lelkünknek enyhet adj,

és boldogságunk te maradj!

Mindenség Atyja és Ura

s a Szűz méhének magzata,

Szentlelketeknek harmata

hulljon fényként utunkra ma.

Emlékezzél, szent Három-Egy:

jóságod műve, ami lett,

előbb embert formált kezed,

majd véred új lét magva lett.

Mert amit az Egy alkotott,

Krisztusban megváltást kapott:

akkor szeretve haldokolt,

szeretve most új létbe olt.

A Háromságnak szent öröm,

tisztesség, béke, fényözön,

erő, dicsőség, áldozat,

mindenhatóság, hódolat. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Az Úr megidézi az eget és a földet, hogy ítéletet tartson népe fölött.
50 (49). zsoltár
A helyes vallásosság
Nem azért jöttem, hogy megszüntessem a törvényt, hanem hogy teljessé tegyem (vö. Mt 5, 17).
I.

Megszólal az Úr, az istenek Istene, *

napkelettől napnyugatig szólítja a földet.

A szépséges Sionból ragyogva jelenik meg Isten, *

jön a mi Istenünk, és nem hallgat.

Emésztő tűz lobog színe előtt, *

körülötte szélvihar tombol.

Szólítja onnan felülről az eget és a földet, *

hogy ítéletet tartson népe fölött.

„Gyűjtsétek elém választottaimat, *

akik velem áldozatban szövetségre léptek!”

Igazságosságát hirdetik az egek, *

Isten maga tart ítéletet.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Az Úr megidézi az eget és a földet, hogy ítéletet tartson népe fölött.
2. ant. Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, és megmentelek.
II.

„Halljad, én népem, hadd szóljak, †

Izrael, hadd tanúskodjam ellened: *

Isten, a te Istened én vagyok.

Nem áldozataid miatt dorgállak, *

égőáldozataidat látom szüntelen.

Nem kell nekem házadból a növendékbika, *

sem nyájaidból a kecskebak.

Úgyis enyém az erdő és minden vadja *

és a hegyek ezernyi állata.

Ismerem én az ég minden madarát, *

és enyém, ami csak mozdul a réten.

Ha éhezném, nem szólnék neked, *

mert enyém a földkerekség és ami azt betölti.

Megeszem talán a bikák húsát? *

Vagy a bakok vérét megiszom?

Ajánld föl Istennek a dicséret áldozatát, *

és teljesítsd fogadalmadat a Fölséges előtt.

Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, *

megmentelek akkor, és te áldani fogsz.”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Hívj segítségül, amikor bajba kerülsz, és megmentelek.
3. ant. A dicséret áldozata tisztel meg engem.
III.

A gonoszhoz pedig így beszél Isten: †

„Törvényeimet mit emlegeted, *

és miért veszed ajkadra szövetségemet?

Hiszen a fegyelmet gyűlölöd, *

és megveted szavaimat.

Hogyha tolvajt látsz, társául szegődöl, *

és szövetkezel a házasságtörővel.

Szádból gonosz beszéd árad, *

nyelved csalárdságot sző.

Leülsz, és máris gyalázod testvéred, *

és mocskolod anyád fiát.

Te így tettél, és én hallgassak? *

Azt véled, hogy hozzád hasonló vagyok?

Pörbe szólítalak most, *

és mindezt számon kérem tőled.

Ti, akik Istenről megfeledkeztek, szálljatok magatokba; *

különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket.

Aki a dicséret áldozatát áldozza, az tisztel engem; †

és akinek útja szeplőtelen, annak megadom, *

hogy meglássa Isten üdvösségét.”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. A dicséret áldozata tisztel meg engem.

Szüntelenül imádkozunk értetek, és könyörgünk.

Hogy Isten akaratát teljesen megismerjétek.

ELSŐ OLVASMÁNY

Dániel próféta könyvéből

12, 1-13

Jövendölés a végső időkről és a feltámadásról

Ezt mondta nekem az angyal: „Abban az időben fölkel Mihály, a nagy fejedelem, néped fiainak oltalmazója; mert olyan szorongattatás ideje következik, amilyen még nem volt soha, amióta nemzetek vannak. Abban az időben megszabadul néped, mind, aki be van írva a könyvbe. Akik a föld porában alszanak, azok közül sokan feltámadnak, némelyek örök életre, mások gyalázatra, örök kárhozatra. Akkor az érteni tudók ragyogni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok.

Te meg, Dániel, zárd el ezeket a szavakat, pecsételd le a könyvet a végső időkig. Sokan eltévelyednek, és a gonoszság növekedni fog.”

Ekkor én, Dániel azt láttam, hogy két másvalaki is áll ott: az egyik a folyó innenső partján, a másik pedig a folyó túlsó partján. Akkor megszólítottam azt a gyolcsruhába öltözött férfiút, aki a folyóvíz fölött állt: „Mikor lesz vége ennek a sok csodálatos dolognak?” Erre a gyolcsruhába öltözött férfi, aki a folyóvíz fölött állt, jobbját és balját az égre emelte. S hallottam, amint megesküdött az Örökkévalóra: „Egy idő, két idő, és egy fél idő múlva ez mind beteljesedik, akkor, amikor az az erő, amely a szent népet szétszórta, nem lesz többé.”

Hallottam ugyan a szót, de nem értettem, azért újra megkérdeztem: „Uram, hogyan állunk ezekkel a végső dolgokkal?” Így válaszolt: „Eredj, Dániel, mert el vannak zárva, és le vannak pecsételve ezek a szavak a végső időkig. Sokat kiválasztanak, megtisztítanak, és próbára tesznek, ám a gonoszok tovább folytatják gonoszságukat. A gonoszok közül senki sem jut el a belátásra, de az értő szívűek meg fogják érteni. Attól az időtől kezdve, hogy megszűnik a mindennapi áldozat, és felállítják a vészt hozó undokságot, ezerkétszázkilencven nap lesz. Boldog, aki bízni tud, és megéri az ezerháromszázharmincötödik napot.

Te meg csak menj, és légy nyugodt! Amikor véget érnek a napok, te is fölkelsz a végső napon kijelölt sorsodra.”

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Lk 20, 35. 36. 38

Akik méltók rá, hogy eljussanak a halálból való feltámadásra, nem halnak meg többé: * Az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.

Isten nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él. * Az angyalokhoz hasonlítanak, és az Istennek a fiai, mert feltámadtak.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Egy II. századi szerző szentbeszédéből

(Cap. 18, 1 – 20, 5: Funk 1, 167-171)

Cselekedjük az igazságosságot, hogy végül üdvözüljünk!

Mi azok közé tartozzunk, akik hálát adnak Istennek, és szolgálnak neki, és ne a hitetlenek közé, akik ítéletre kerülnek. De magamon kezdem, mert én is sok mindenben vétkezem, a kísértést sem kerültem el, és még mindig a gonosz lélek eszközei között vagyok, viszont félek az eljövendő ítélettől, ezért igyekszem az igazságosság szerint élni, és amennyire csak tehetem, meg akarom ezt valósítani.

Tehát, fivéreim és nővéreim, miután felolvastam nektek Isten igéit, és azt meghallgattátok, most buzdító szavaimmal is szólok hozzátok, hogy a Szentírás igazságaira összeszedett lélekkel figyeljetek, és eljussunk az üdvösségre ti is meg én is, aki most szólok hozzátok. Jutalomként ugyanis én is részesedni szeretnék abból, hogy ti most őszinte szívvel megtértek, és így üdvösségre és örök életre juttok. Így cselekedve követendő példát mutatunk az összes fiatalnak, akik elszánták magukat az Isten iránti hűséges és erkölcsös életre. Ne vegyük rossz néven, és ne méltatlankodjunk, ha oktalanságunkra valaki szeretettel figyelmeztet bennünket, és a helytelen útról az igazság ösvényére térít vissza. Nem egyszer ugyanis, ha rosszra csábít valaki, szinte észre sem vesszük lelkünk kettőssége és szívünk kishitűsége miatt, és ezek a haszontalan kívánságok elhomályosították értelmünket is.

Cselekedjük az igazságosságot, hogy végül üdvözüljünk! Boldogok, akik engedelmesen követik ezt a parancsot; mert még ha rövid ideig szenvedniük kell is itt a földön, a feltámadás romolhatatlan gyümölcseit szüretelik le majd a mennyben. Törekvő, vallásos ember sohasem szomorkodhat, bármilyen nyomorúság szakadjon is rá ebben a mulandó életben; hiszen ezt nyomon követi egy boldog idő, és ott fent új életre kelve az atyákkal együtt fog örvendezni minden szomorúság nélkül, örökké.

Az se zavarja meg gondolkodásunkat, ha azt látjuk, hogy a bűnösök gazdagok, Isten szolgái pedig viszontagságoknak vannak kitéve. De hát higgyük, fivéreim és nővéreim: mi az élő Isten harcát vállaltuk és vívjuk ebben az életben azért, hogy a jövő életben megkapjuk tőle jutalmunkat. Egyetlen egy hite szerint élő ember sem kapja meg azonnal jutalmát, hanem várakoznia kell arra. Ha ugyanis Isten azonnal fizetne minden jóságért, akkor nem valódi vallásosság, hanem azonnali adásvétel lenne az élet; ez esetben csak látszat lenne a hit szerinti életünk, hiszen nem a bensőséges vallásosságot, hanem csak a hasznot keresnénk. Az ilyen lelket azután a legnagyobb zavarba ejtené az, ha büntetésekkel sújtaná Isten ítélete, hiszen nem élt hite szerint.

Egyedül neki, a láthatatlan Istennek, az igazság Atyjának – aki elküldötte nekünk az Üdvözítőt, a romolhatatlan örök élet szerzőjét, hogy kinyilvánítsa nekünk az igazságot és a mennyei örök életet – legyen dicsőség örökkön-örökké! Ámen.

VÁLASZOS ÉNEK

Zsolt 36, 27. 28. 1

Hagyd el a rosszat, s tedd a jót, * Mert kedveli az Úr az igazságot, és nem hagyja cserben híveit.

Ne bosszankodj a bűnösökre, és ne háborogj a gonosztevők miatt. * Mert kedveli az Úr az igazságot, és nem hagyja cserben híveit.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Mindenható, irgalmas Isten, kegyelmeddel tarts távol tőlünk minden rosszat. Add, hogy minden testi-lelki erőnkkel szolgálatodra álljunk, és készségesen teljesítsük szent akaratodat. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky