Istenem, jöjj segítségemre!
Uram, segíts meg engem!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.
HIMNUSZ
I. Amikor az imaórát éjszaka vagy kora hajnalban mondják:
Legfőbb kegyesség Istene,
világ teremtő mestere,
ki egy vagy hatalom szerint,
de háromság személy szerint.
Fogadd el buzgó énekünk
s a hozzád síró könnyeket,
a tisztult szívnek hadd legyen
öröme benned teljesebb.
A buja ösztön vágyait
eméssze tüzes szeretet,
és felövezve, éberen,
készülten várjuk jöttödet.
Hogy kiknek hangos éneke
most megtöri az éjszakát,
ajándékodként nyerjük el
az égnek boldog otthonát.
Add meg, kegyelmes jó Atya,
Atyának egyszülött Fia,
és Szentlélek, Vigasztalónk:
egyetlen Úr, örök Király. Ámen.
II. Amikor az imaórát a nap nem reggeli órájában végzik:
Örök dicsőség Istene,
hívőkre küldöd Lelkedet,
ki által hét kegyelmet adsz,
ma mindnyájunkra küldj vigaszt!
Űzd el tőlünk a testi bajt,
s a fertőző botrányokat;
gyomláld a bűn hajtásait
s a szív gyötrő fájdalmait!
Elménkben tiszta fényt deríts,
tisztes munkában megsegíts,
kérő imánkra légy kegyes,
és egykor mennybe felvezess!
A hét nap és hét éjszaka,
világidő hét korszaka,
ám nyolcadiknak végidő,
világítélet napja jő.
Akkor, megváltó Istenünk,
ne vádolj, irgalmazz nekünk,
baloddal el ne távolíts,
jobboddal áldj és üdvözíts!
Kérünk, kegyelmes Istenünk,
néped hallgasd meg, légy velünk,
hogy zengjük mindörökkön át
a Szentháromság himnuszát! Ámen.
ZSOLTÁROZÁS
Uram, szívemben nincs nagyravágyás, *
szememben sincsen kérkedés.
Nem töröm magam nagy dolgok után, *
sem erőmet meghaladó feltűnő csodák után.
Csak a békességre és a csendre *
intettem a lelkemet.
Mint az anyja ölén nyugvó kisded, *
a lelkem bennem úgy pihen.
Bízzál, Izrael, az Úrban, *
mostantól fogva mindörökké!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Emlékezz meg Dávidról, Uram, *
és arról, hogy mennyit buzgólkodott.
Mert megesküdött az Úrnak, *
fogadalmat tett Jákob erős Istenének:
„Nem lépek addig házamba, *
és nem térek addig vetett ágyba nyugodni,
nem engedem szunnyadni szememet, *
és szempillámat álomra nem hunyom,
míg nem találok lakóhelyet az Úrnak, *
hajlékot Jákob erős Istenének!”
Íme, azt hallottuk, hogy a frigyláda Efratában van, *
és megtaláltuk Jaar mezején.
Induljunk hát sátorába, *
boruljunk le lábának zsámolya előtt!
Kelj útra, Urunk, nyugalmad helyére, *
kelj útra, te és hatalmad ládája!
Igazságba öltözzenek papjaid, *
és szentjeid ujjongjanak!
Szolgádnak, Dávidnak kedvéért *
fölkented arcát meg ne vesd!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Esküt tett az Úr Dávidnak, *
igaz esküt, nem vonja vissza:
„Véredből származó utódot *
ültetek majd trónodra.
Hogyha megtartják szövetségemet fiaid, *
és a parancsokat, melyekre őket tanítom,
akkor még az ő fiaik is *
trónodon ülnek mindörökre.”
Kiválasztotta az Úr magának Siont, *
lakóhelyéül kívánta:
„Nyugalmam helye ez lesz örökre, *
itt akarok lakni, ez a kívánságom.
Eleséggel gazdagon megáldom, *
szegényeit jól tartom kenyérrel.
Papjaira az üdvösség palástját terítem, *
és szentjei ujjongva ujjonganak.
Dávidnak ott hatalmas sarjat támasztok, *
fényességet hintek fölkent királyomra.
Ellenségeit szégyennel borítom, *
az ő fején azonban korona ragyog.”
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *
és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben, *
most és mindörökké. Ámen.
Jöjjetek, és lássátok az Úr tetteit.
A csodákat, amelyeket a földön végbevitt.
ELSŐ OLVASMÁNY
Sámuel második könyvéből
11, 1-17. 26-27
Dávid bűne
Az ammoniták ellen indított első hadjárat után történt egy évre rá, abban az időben, amikor a királyok hadba szoktak szállni. Dávid elküldte Joábot, és vele testőrségét és egész Izraelt. Lemészárolták az ammonitákat, és megostromolták Rabbát. Maga Dávid Jeruzsálemben maradt.
Az egyik nap estefelé történt, hogy Dávid fölkelt fekvőhelyéről, és fölment királyi palotája tetőteraszára. A tetőről meglátott egy asszonyt, amint épp fürdött. Nagyon szép asszony volt. Dávid elküldött, és értesüléseket szerzett az asszony felől. Így tájékoztatták: „Batseba az, Eliam lánya, a hetita Úrijának a felesége.” Erre Dávid elküldte embereit, és elhívatta. El is ment hozzá, és ő együtt hált vele, majd havi tisztulása közeledtekor hazament. Ám az asszony teherbe esett. Erre elküldött, és megüzente Dávidnak: „Állapotos vagyok.”
Ekkor Dávid üzenetet küldött Joábnak: „Küldd nekem haza a hetita Úriját!” S Joáb elküldte Úriját Dávidhoz. Amikor Úrija elment Dávidhoz, Dávid érdeklődött, hogy áll a dolog Joábbal, a csapatokkal és a hadakozással. Aztán azt mondta Dávid Úrijának: „Menj haza a házadba, és mosd meg a lábad.” Erre Úrija eltávozott a királyi palotából; megtisztelő ajándékot vittek utána a király asztaláról. De Úrija a királyi palota kapuja előtt, ura szolgái között tért nyugovóra, nem ment le házába.
Amikor Dávidnak jelentették: „Úrija nem ment le a házába”, Dávid megkérdezte Úrijától: „Hát nem a csatából jöttél? Miért nem mész le a házadba?” Úrija így válaszolt Dávidnak: „A láda, valamint Izrael és Júda sátorban laknak, parancsnokom, Joáb és parancsnokom szolgái a puszta földön táboroznak. Hát akkor én hogy menjek le házamba enni, inni és asszonyommal hálni? Amint igaz, hogy az Úr él, és te élsz: ilyet nem teszek!” Erre Dávid azt mondta Úrijának: „Ma még maradj itt, holnap aztán elbocsátlak.” Úrija tehát Jeruzsálemben maradt azon a napon. Másnap Dávid meghívta, hogy egyék és igyék nála, és lerészegítette. De Úrija este kiment, és ura szolgáival tért nyugovóra, nem ment le a házába.
Másnap reggel Dávid levelet írt Joábnak, és Úrijával vitette el. A levélben ezeket írta: „Állítsátok Úriját előre, ahol leginkább tombol a harc. Aztán húzódjatok mögüle vissza, hogy eltalálják, és halálát lelje.” Így esett, hogy a város ostromakor Joáb olyan helyre állította, ahol – amint tudta – bátor harcosok álltak. Amikor aztán a városbeliek kitörtek, és Joábbal megütköztek, a népből, mármint Dávid emberei közül néhányan elestek. A hetita Úrija is halálát lelte.
Amikor Úrija felesége hírét vette, hogy férje meghalt, elsiratta férjét. Amikor azonban letelt a gyász ideje, Dávid elküldött, és magához vette a házába, így felesége lett, és fiút szült neki. De az a tett, amit Dávid elkövetett, nem tetszett az Úrnak.
VÁLASZOS ÉNEK
2 Sám 12, 9; Kiv 20, 2. 13. 14
Kard által elveszítetted a hetita Úriját, hogy feleségül vedd a feleségét. * Miért vetetted hát meg az Úr szavát, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében?
Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről. Ne ölj! Ne törj házasságot! * Miért vetetted hát meg az Úr szavát, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében?
MÁSODIK OLVASMÁNY
Jeruzsálemi Szent Cirill püspök hitmagyarázataiból
(Cat. 1, 2-3. 5-6: PG 33, 371. 375-378)
Itt az alkalmas idő, hogy megvalljuk bűneinket
Ha valamelyiktek rabja a bűnnek, itt az ideje, hogy kész legyen újjászületni, Isten fogadott gyermekévé lenni azzal a nagylelkűséggel, amelyet a hit kíván. Hagyja ott az átkos szolgaságot, a bűnt, lépjen az Úr boldogító szolgálatába. Legyen méltóvá az örökségnek, a mennyei királyságnak az elnyerésére. Bűneitek bánkódó megvallásával vessétek le a csalóka kívánságokban megromlott régi embert, hogy felölthessétek az újat, aki megújul Teremtője megismerése szerint. A hit által szerezzétek meg a Szentlélek foglalóját, hogy bebocsássanak titeket az örök hajlékba. Fogadjátok magatokba a misztikus pecsétet, hogy az Úr jóságosan rátok ismerjen. Csatlakozzatok Krisztusnak emberekből álló szent nyájához, hogy egykor majd jobbjára állhassatok, és elnyerjétek az örökségül nektek szánt életet.
Akiknek lelkét ugyanis durva kéregként bűnök vonják be, azok bal kéz felől lesznek, mert nem fogadták be Isten kegyelmét, amelyet Krisztustól kaptak volna az újjászületés fürdőjében. Nem a test újjászületésére utalok, hanem a léleknek a Szentlélekben történő újjászületésére. A test szerint való születést szüléinknek köszönhetjük, a Lélek szerint való újjászületés viszont a hit által történik, hiszen a Lélek ott fúj, ahol akar. Ha ezzel méltóvá leszel, akkor majd meghallhatod: Jól van, te hűséges, derék szolga, tudniillik, ha akkor olyan lesz a lelkiismereted, hogy az álnokságnak semmi szennye sem lesz rajta.
Ha valaki a jelenlevők közül úgy gondolná, hogy próbára teszi Isten kegyelmét, az saját magát csapja be, mert nem akarja elismerni Isten erejét. Őszinte és minden tettetés nélküli lélekkel jöjj ide, te, ember, hiszen Isten a szívek és vesék vizsgálója.
Ez a mostani idő a bűnök bánkódó megvallásának az ideje. Valld meg, amit szóval vagy cselekedettel, éjjel vagy nappal vétkeztél. Itt az alkalmas idő, hogy megvalld bűneidet, itt az üdvösség napja, hogy magadba fogadd a mennyei kincset.
Vesd ki a lelkedből, ami nem odavaló, hogy bőségesebben kapj kegyelmet. Mert a bűnök megbocsátását megkapja ugyan mindenki egyformán, de a Szentlélek közlése már az egyes ember hitének a mértéke szerint történik. Ha kevéssé feszíted meg erőidet, keveset kapsz, ha viszont sokat fáradozol, nagy lesz jutalmad. A magad érdekében futsz, a magad hasznáról van szó.
Ha pedig neheztelsz valakire, bocsáss meg neki. Hiszen azért jössz ide, hogy bűnbocsánatot nyerj: szükséges tehát, hogy előbb te is megbocsáss az ellened vétkezőknek.
VÁLASZOS ÉNEK
Péld 28, 13; 1 Jn 1, 9
Nincs sikere annak, aki titkolja a bűnét, * De irgalomra lel, aki bevallja, és kerüli.
Ha megvalljuk bűneinket, akkor, mivel jó és igazságos, Isten megbocsátja bűneinket. * De irgalomra lel, aki bevallja, és kerüli.
KÖNYÖRGÉS
Könyörögjünk!
Istenünk, aki kegyelmeddel gyermekeiddé fogadtál és a világosság fiaivá tettél minket, kérünk, tartsd távol tőlünk a tévedés homályát, és segíts, hogy igazságod ragyogó fénye mindig tündököljön lelkünkben. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.
Ámen.
Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:
Mondjunk áldást az Úrnak!
Istennek legyen hála!
Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.
Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.
A MKPK jóváhagyásával, 2013
© 1999-2023 J. Vidéky