2024. március 7.

Csütörtök, nagyböjti idő, 3. hét
3. zsoltáros hét

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.

HIMNUSZ

Ez most a kedvező idő,

kegyelmek napja ránk ragyog:

a lankadt földre hozza már

a böjt a boldog gyógyulást.

Krisztus nagy fénye tündököl,

üdvünknek nyitja napjait,

míg bűnnel sebzett szíveket

fegyelme gyógyít, jóra int.

Urunk, tarthassunk üdvösen

testben-lélekben böjtöket,

s utunkon biztos fény legyen

örök Húsvétod öröme.

Kegyes Háromság, tégedet

imádjanak már mindenek,

s kiket megújít nagy kegyed,

zengjük dicső, új éneked. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Urunk, nézz ránk, tekints szégyenünkre!
89 (88). zsoltár, 39-53
Gyászének Dávid házának romlása miatt
Erős Szabadítót támasztott nekünk, szolgájának, Dávidnak családjából (Lk 1, 69).
IV.

Mégis elvetetted és félredobtad, *

fölgerjedt haragod fölkented ellen.

Szolgád szövetségét felbontottad, *

koronáját a porba aláztad.

Falait mind leromboltad, *

erődítményeit romhalmazzá tetted.

Minden arra járó fosztogatja, *

szomszédai előtt csúffá tetted.

Elnyomóinak jobbját fölemelted, *

ellenségeinek örömet szereztél.

Kicsorbítottad kardjának élét, *

és nem segítetted őt a harcban.

Fényes tündöklésének véget vetettél, *

trónját a sárba taszítottad.

Megrövidítetted ifjúsága napjait, *

és őt szégyenbe öltöztetted.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Urunk, nézz ránk, tekints szégyenünkre!
2. ant. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.
V.

Meddig rejtőzöl el, Uram, talán végleg? *

Meddig lángol haragod tüze?

Emlékezz arra, hogy mily rövid az életem, *

milyen mulandónak teremtettél minden embert.

Ki az az élő ember, aki halált nem lát, *

és megmenthetné lelkét az alvilágtól?

A régi szereteted, Uram, hol van, *

és hűséged, melyet Dávidnak ígértél?

Emlékezz, Uram, szolgáid gyalázatára, *

amit el kell tűrnöm sok nép részéről,

amellyel, Uram, ellenségeid gyaláznak, *

gyalázzák fölkented lépteit.

Áldott legyen az Úr mindörökké! *

Ámen, ámen!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Én vagyok Dávid gyökere és sarja, a fényes hajnalcsillag.
3. ant. Éveink elmúlnak, mint a virág; te, Istenünk, öröktől fogva vagy.
90 (89). zsoltár
Az Úr jósága ragyogjon fölöttünk
Egy nap az Úr előtt annyi, mint ezer év, ezer év pedig annyi, mint egy nap (2 Pét 3, 8).

Menedékünk te vagy, Urunk, *

nemzedékről nemzedékre.

Mielőtt a hegyek születtek, †

mielőtt a föld és a világ kialakult, *

mindöröktől örökre vagy te, Istenünk.

Visszaparancsolod az embert a porba; *

csak annyit szólsz: „Emberfiak, térjetek vissza!”

Mert ezer év a te szemedben annyi, mint a tegnapi nap, amely tovatűnt, *

vagy mint egy őrállás ideje éjszaka.

Álmot bocsátasz rájuk, *

olyanná lesznek, mint a reggel sarjadó virág:

hajnalban szirmot bont, kivirul, *

estére lehull, és elszárad.

Bizony, haragodtól semmivé leszünk, *

és indulatodtól elpusztulunk.

Szemed előtt állnak gonoszságaink, *

titkos bűneinkre arcod fényt derít.

Üresen telnek napjaink, mert haragszol, *

esztendeink sóhajként szállnak el.

Életkorunk mindössze hetven év, *

jó erőben lehet tán nyolcvan is.

De javarészt még az is baj és törődés; *

bizony, hamar elszáll, és mi elmegyünk.

Ki tudja fölmérni haragod erejét, *

ki fél eléggé haragod hevétől?

Taníts meg számot vetni napjaink sorával, *

hogy bölcsességre neveljük szívünket.

Térj hozzánk, Urunk! Meddig vársz még? *

Indítson meg szolgáid könyörgése!

Árassz el minket reggel irgalmaddal, *

hogy mindennap ujjongjunk és vigadozzunk.

Kárpótolj örömmel a sanyarú napokért, *

az évekért, amikor rosszul ment sorunk.

Lássák meg szolgáid gondviselésedet, *

és gyermekeik dicsőségedet.

Az Úrnak, Istenünknek jósága ragyogjon fölöttünk, †

kezünk munkáját kísérje áldásod felülről, *

kezünk munkáját kísérje áldásod.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Éveink elmúlnak, mint a virág; te, Istenünk, öröktől fogva vagy.

Aki az Úr törvényéről elmélkedik,

Idejében megtermi gyümölcsét.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Kivonulás könyvéből

34, 10-28

A Szövetség könyvének kiegészítése

Azokban a napokban az Úr így szólt Mózeshez: „Szövetséget kötök veled: egész néped előtt olyan csodákat viszek véghez, amilyenek az egész földön egyetlen nép között sem történtek, s az egész nép, amelynek körében élsz, meglátja az Úr művét. Mert csodálatos az, amit rajtad véghezviszek.

Figyelj arra, amit ma parancsolok neked: Nézd, elűzöm előled az amoritákat, a kánaániakat, a hetitákat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat. Óvakodj attól, hogy szövetséget köss annak a földnek a lakóival, amelyre bevonulsz. Csapda lesznek számodra, ha majd közöttük élsz. Inkább rombold le oltáraikat, zúzd szét emlékköveiket, és pusztítsd el szentélyeiket!

Nem imádhatsz más istent: az Úr neve az, hogy féltékeny, igen féltékeny Isten, ezért ne köss szövetséget az ország lakóival! Amikor isteneikkel fajtalankodnak, isteneiknek áldozatot mutatnak be, akkor esetleg meghívnak benneteket, hogy vegyetek részt lakomáikon. Te pedig esetleg lányaik közül vennél feleséget fiaid számára. Ha aztán leányaik isteneik előtt hódolnak, elcsábíthatják fiaitokat, hogy isteneiket imádják.

Ne csinálj magadnak öntött istenképmást!

A kovásztalan kenyér ünnepét tartsd meg! Hét napig kovásztalan kenyeret egyél Abib hónapban, ahogy megparancsoltam neked, mivel Abib hónapban vonultál ki Egyiptomból.

Minden elsőszülött az enyém: minden hímnemű elsőszülött, a szarvasmarháké és a juhoké is. A szamár elsőszülöttét váltsd meg egy bárányon, ha nem váltod meg, öld meg! Fiaid közül az elsőszülöttet meg kell váltanod. Ne jelenj meg előttem üres kézzel!

Hat napig dolgozzál, a hetediken tarts pihenőt! A vetés és aratás idején is pihenned kell.

A hetek ünnepét is meg kell ülnöd az aratás zsengéinek idején, továbbá a szüreti ünnepet az év végén.

Évenként háromszor jelenjék meg minden férfi közületek az Úr, Izrael Istene előtt! Én ugyanis elűzöm előled a népeket, és messze kitolom határaidat. Senki sem fogja elkívánni földedet, ha évenként háromszor fölmégy, hogy megjelenj az Úr előtt.

Áldozatod vérét ne ajánld fel kovászossal együtt, s a húsvéti bárányból ne maradjon meg semmi másnap reggelig!

Szántófölded termésének zsengéjéből a legszebbet vidd Uradnak, Istenednek a házába! Ne főzd meg a gödölyét anyja tejében!”

Az Úr még azt mondta Mózesnek: „Jegyezd föl ezeket a szavakat, mert e szavak alapján kötök szövetséget veled és Izraellel!”

Negyven nap és negyven éjjel időzött ott az Úrnál, közben semmit sem evett, és semmit sem ivott. Felírta a kőtáblákra a szövetség szavait, a tíz kijelentést.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Jn 1, 17. 18; 2 Kor 3, 18

A törvényt Mózes közvetítette, a kegyelem és az igazság azonban Jézus Krisztus által lett osztályrészünk. * Istent nem látta soha senki, az egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van.

Mi pedig mindnyájan födetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét, és a dicsőségben fokról fokra hozzá hasonlóvá változunk át. * Istent nem látta soha senki, az egyszülött Fiú nyilatkoztatta ki, aki az Atya ölén van.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Tertullianus áldozópapnak „Az imádság” című értekezéséből

(Cap. 28-29: CCL 1, 273-274)

A lelki áldozat

Az imádság lelki áldozat, amely a korábbi áldozatokat eltörölte. Minek nekem megannyi véres áldozatotok? – úgymond az Úr. Elegem volt már a kosokból készült égőáldozataitokból és a hizlalt borjak hájából. A bikák és bakok vérét nem kívánom. Ki kívánja ezeket kezetekből?

Hogy mit kíván tőlünk Isten, arra az evangélium tanít: Elérkezik az óra, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Lélek az Isten, tehát ilyen imádókat kíván.

Mi vagyunk az igazi imádók és az igazi papok. Midőn ugyanis lélekben imádkozunk, lelki áldozatként mutatjuk be imádságunkat, mint Istennek tetsző és kedves áldozatot, így kívánta ezt az Úr, és ilyen imádókról gondoskodott.

Ezt a tiszta szívből áhítatos, hittel táplált, az igazsággal gyógyított, az ártatlanságban érintetlen, a megtartóztatásban tiszta, szeretettel megkoszorúzott, jó cselekedeteink által zsoltárokkal és himnuszokkal kísért áldozatot kell nekünk Isten oltárához vinni, amely mindent ki fog eszközölni nekünk Istentől.

Megtagad-e Isten bármit is attól az imádságtól, amely lélekből és igazságból fakad? Hiszen ilyent kíván. Olvassuk, halljuk és hisszük, mennyi bizonyság szól az ilyen imádság hatékonyságáról!

Az ószövetségi imádság is megszabadított tűzvésztől, vadállatoktól és éhínségtől, pedig nem Krisztustól nyerte erejét.

Mennyivel hatékonyabb a keresztény imádság! Nem az enyhülés angyalát állítja a lángok közé, az oroszlánok száját nem zárja be, az éhezőknek sem nyújt bőséges eledelt, és a kegyelem ajándéka a szenvedés érzéséből semmit sem vesz el, de helytállással vértezi fel a tűrőket, a szenvedőket és a fájdalomtól gyötörteket; erőt ad a kegyelem mellé, hogy megtudja a hit, mit nyer el az Úrtól, és megértse, mit kell Isten nevéért szenvednünk.

De fordítva is áll. Egykor az imádság büntető csapásért folyamodott, ellenséges hadakat zúdított a népre, és távol tartotta a jótékony esőt. Most viszont a megigazultságból fakadó imádság elfordítja Isten minden haragját, gondoskodik az ellenségről is, és az üldözőkért könyörög. Csoda-e, ha esőt tud kieszközölni az égből, amikor már tüzet is ki tudott esdeni? Egyedül az imádság indítja meg Istent. Krisztus azonban úgy akarta, hogy az imádság semmiféle rosszat se eredményezzen többé, hanem minden ereje a jó ügyet mozdítsa elő.

Ezért az imádság nemcsak arra szolgálhat, hogy az elhunytak lelkét a halál ösvényéről visszahívja, a nyomorékokat meggyógyítsa, a betegeket egészségessé tegye, az ördögtől megszállottakat meggyógyítsa, a börtönök ajtaját megnyissa, az ártatlanul szenvedők bilincseit összetörje, hanem ugyanez az imádság eltörli a bűnöket, messze űzi a kísértéseket, megszünteti az üldözéseket, megvigasztalja a kislelkűeket, örömmel tölti el a nagylelkűeket, irányt mutat a vándoroknak, lecsendesíti a viharokat, elrémíti a rablókat, táplálja a szegényeket, vezeti a gazdagokat, felemeli az elbukottakat, fenntartja a botladozókat, megerősíti az állókat.

Az angyalok is mindnyájan imádkoznak. Imádkozik minden teremtmény. Imádkoznak a háziállatok és a vadállatok, meghajtják térdüket, és az istállókból vagy a barlangokból kijővén nem néma szájukat emelik az égre, hanem a maguk módján hallatják hangjukat. Sőt az ébredő madarak is az ég felé röppennek, és kezek helyett szárnyukat terjesztik ki kereszt alakban, és daluk imádságnak tűnik.

De mondjunk még többet is arról, hogy miért kell imádkozni? Maga az Úr is imádkozott, akinek tisztelet és dicsőség mindörökkön-örökké.

VÁLASZOS ÉNEK

Jn 4, 23-24

Igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát; * Mert az Atya ilyen imádókat akar.

Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk. * Mert az Atya ilyen imádókat akar.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Fölséges Istenünk, add, hogy minél inkább közeledik megváltásunk nagy ünnepe, annál nagyobb áhítattal törekedjünk Húsvét szent titkának ünneplésére. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky