2024. július 22.

Szent Mária Magdolna
ünnep


Krisztus tanítványaihoz tartozott. Jelen volt halálánál, és Húsvétvasárnap hajnalban elsőként láthatta meg a feltámadt Megváltót (Mk 16, 9). Tisztelete főként a XII. században terjedt el a nyugati egyházban.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Magdala fénye, boldogságos asszony,

fordulunk hozzád igaz tisztelettel,

szívedet Krisztus szeretetnek láncán

fűzte magához.

Roppant hatalmát hamar megismerted:

isteni szóval ördögöd elűzte;

majd meg is tisztelt ritka bizalmával

szent Szabadítód.

Már ez időtől szeretet hatalma

sürget a Mester lába előtt ülnöd,

s bárhol is jár ő, híven, mint az árnyék,

jársz a nyomában.

Állsz keresztjénél, hullatsz sűrű könnyet,

bánatos szívvel Urad elsiratván;

gonddal a testét takargatod gyolcsba:

abba temessék.

Isten szerelme adta életünket,

hadd legyen részünk Fia győzelmében,

kettejük mellett áldhassuk a Lelket

himnuszainkkal. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás árad a nyelvéről.
19 (18 A). zsoltár, 2-7
A teremtő Isten dicsérete
Eljön hozzánk felkelő Napunk a magasságból… hogy lépteinket a békesség útjára vezérelje (Lk 1, 78. 79).

Isten dicsőségét hirdetik az egek, *

kezének művéről vall a mennybolt.

A nappalok ezt zengik egymásnak, *

erre oktatja éj az éjszakát.

Nem olyan hang ez, nem olyan beszéd, *

hogy meg ne értenéd szavát.

Minden földre elhat szózatuk, *

a földkerekség végéig eljut igéjük.

Az égen vert Isten sátort a napnak, †

és az, mint nászházból kilépő vőlegény, *

mint ujjongó dalia fut neki útjának.

Az ég egyik pereméről indul, †

és másik széléig ér a pályája: *

tüze elől rejtőzni nem lehet.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Ha kinyitja a száját, bölcsen beszél, jóságos tanítás árad a nyelvéről.
2. ant. Az istenfélő asszonyok reméltek az Úrban, és szívükben éneket zengtek.
45 (44). zsoltár
A király menyegzője
Íme, jön a Vőlegény, menjetek ki elébe! (Mt 25, 6)
I.

Szívemből ünnepi ének árad, †

dalomat a királynak zengem, *

nyelvem gyors, mint a gyorsíró vesszeje.

Szebb vagy, mint akárki az emberek fiai közül, †

kedvesség ömlik el ajkadon, *

mert Istened örökre megáldott téged.

Kösd fel derekadra kardodat, te bátor harcos, *

és fényes díszruhádban arass diadalt!

Szállj síkra az igazságért, hűségért, jóságért, *

és íjadon a húrt feszítse erős jobbod!

Nyílvessződ halálos éles, †

népeket taszít lábad elé, *

és a király ellenségeinek szívébe talál.

Trónod, Isten, áll örökkön-örökké, *

kormánypálcád az igazság jogara.

Szereted az igazságot, gyűlölöd a gonoszságot, †

ezért kent föl Isten, a te Istened, *

az öröm olajával társaid közül.

Ruhád fahéjtól, áloétól és mirhától illatos, *

elefántcsont palotákból örömödre hárfa zendül.

Kedveseid között királylányok is lesznek, *

királynő áll a jobbodon Ofir aranyával ékesítve.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Az istenfélő asszonyok reméltek az Úrban, és szívükben éneket zengtek.
3. ant. Hangos örömujjongás között bevonulnak az Úrhoz.
II.

Hallgass rám, leányom, és figyelj, †

hajlítsd füledet szavamra, *

felejtsd el népedet és atyád házát!

Elbűvölte a királyt szépséged, *

urad ő, jöjj, és hódolj előtte.

Tirusz leánya ajándékokkal siet hozzád, *

a nép gazdagjai arcod fényét keresik.

Belül a királylány csupa szépség, *

arannyal van átszőve ruhája.

Színpompás ruhában vezetik a királyhoz, *

szüzek követik, és barátnői kísérik útján.

Hangos örömujjongás között vonulnak, *

bevonulnak a királyi palotába.

Atyáid helyett fiaid lesznek, *

az egész földön fejedelmekké teszed őket.

Én pedig nevedet mindenkor hirdetem, *

nemzedékek végtelen során,

hogy magasztaljanak téged a népek is *

századokon át, örökkön-örökké!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Hangos örömujjongás között bevonulnak az Úrhoz.

Szívem gondolata legyen kedves előtted.

Én Uram, segítőm és megváltóm!

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Pál apostolnak a rómaiakhoz írt leveléből

12, 1-21

A keresztény életeszmény

Testvérek, Isten irgalmára kérlek benneteket: Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul. Ez legyen szellemetek hódolata. Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte, és mi a tökéletes. A nekem adott kegyelem segítségével azt mondom mindegyikteknek: Senki ne becsülje magát kelleténél többre, hanem józanul gondolkodjatok, mindenki az Istentől neki juttatott hit mértéke szerint.

Mert ahogy egy testben több tagunk van, s minden tagnak más a szerepe, sokan egy test vagyunk Krisztusban, egyenként azonban tagjai vagyunk egymásnak, s a nekünk juttatott kegyelem szerint adományaink is különböznek: aki a prófétálást kapta, tegyen tanúságot a hit szerint, aki tisztséget kapott, töltse be tisztségét, aki tanító, tanítson, aki a buzdítás ajándékát kapta, buzdítson, aki jótékonykodik, tegye egyszerűségben, aki elöljáró, legyen gondos, aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömest.

Szeressetek tettetés nélkül, irtózzatok a rossztól, ragaszkodjatok a jóhoz. A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást. A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. A reményben legyetek derűsek, a nyomorúságban béketűrők, az imádságban állhatatosak. Segítsetek a szenteken, ha szükségben vannak, gyakoroljátok a vendégszeretetet.

Áldjátok üldözőiteket, áldjátok, s ne átkozzátok. Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok. Éljetek egyetértésben. Ne legyetek fennhéjázók, hanem alkalmazkodjatok az egyszerű emberekhez. Ne legyetek magatokkal eltelve. Rosszért rosszal senkinek ne fizessetek. Törekedjetek arra, ami jó minden ember szemében. Amennyire rajtatok áll, éljetek mindenkivel békességben. Ne szolgáltassatok magatoknak igazságot, szeretteim, hanem hagyjatok teret az Isten haragjának, hiszen írva van: Enyém a bosszú, én majd megfizetek – mondja az Úr. Sőt, ha ellenséged éhezik, adj neki enni, ha szomjazik, adj neki inni. Ha ezt teszed, izzó parazsat raksz a fejére. Ne engedd, hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval.

VÁLASZOS ÉNEK

Róm 12, 2; Ef 4, 23-24

Gondolkodásotokban megújulva alakuljatok át, * Hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte, és mi a tökéletes.

Újuljatok meg lélekben és érzületben, s öltsétek magatokra az új embert. * Hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi a kedves előtte, és mi a tökéletes.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Nagy Szent Gergely pápának az evangéliumokról mondott szentbeszédeiből

(Hom. 25, 1-2. 4-5: PL 76, 1189-1193)

Lángolóan vágyódott az elvittnek hitt Krisztus után

Miután Mária Magdolna Jézus sírjánál járt, és nem találta ott az Úr testét, úgy vélte, hogy elvitték azt a sírból, és jelentette a tanítványoknak. Ezek elmentek vele a sírhoz, megnézték azt, és ők is arra gondoltak, hogy úgy áll a dolog, amint az asszony mondta. Rögtön hozzáteszi az evangélium: A tanítványok aztán visszatértek övéikhez. És így folytatja: Mária pedig ott állt a sír előtt, és sírt.

El kell gondolkoznunk azon, hogy ennek az asszonynak a lelkében milyen nagy szeretet lángolt; a tanítványok ugyanis hazamentek, ő azonban el nem mozdult az Úr sírjától. Mivel nem találta, kérdezősködött utána, sírva kereste; izzott benne a szeretet, és lángolóan vágyódott az elvittnek hitt Krisztus után. Ezért volt az, hogy egyedül ő látta meg akkor az Urat, mert ott maradt, hogy keresse. Ebből láthatjuk, hogy az állhatatosság adja meg a jó cselekedetnek az igazi értékét. Az Igazság szava is megerősíti ezt: Aki mindvégig kitart, az üdvözül.

Mária tehát előbb kereste Jézust, és nem találta. Állhatatos maradt a keresésben, így végül is elérte, hogy megtalálta. Az történt tehát, hogy sokáig nem teljesedtek vágyai, de ezáltal csak fokozódtak azok, és így érte el, hogy megtalálta az Urat. A szent vágyakat ugyanis a késedelem csak növeli. De ha a késedelemben azok megszűnnek, akkor nem is voltak igazi vágyak. Ilyen szeretet lángolt mindazokban, akik találkozhattak az igazsággal. Ezért énekli Dávid is: Istenre szomjas a lelkem, az élő Istenre: mikor mehetek, hogy lássam az Isten arcát? Ezért vall így az Énekek Énekében az Egyház: Szereteted betege vagyok, és így: Majd elalélt a lelkem.

Asszony, miért sírsz? Kit keresel? E kérdés azért kutatja fájdalma okát, hogy még jobban növekedjék a vágyakozása; ha ugyanis megnevezi azt, akit keres, még hevesebb lesz iránta a szeretete.

Jézus nevén szólította: Mária! Az előbb – amikor azt mondta: asszony – csak általános megszólítást használt; ekkor Mária még nem ismerte fel. Most nevén szólítja. Mintha csak ezt mondaná: „Ismerd fel végre azt, aki téged ismer. Nem úgy általánosságban, ahogy a többieket; téged különösképpen is ismerlek.” Mária tehát, minthogy az Úr a nevén szólította, felismeri Teremtőjét, és rögtön így kiált fel:

„Rabboni”, azaz: „Mester”. Jézus ugyanis egy személyben volt az, akit Mária a sírnál keresett, és az is, aki a lelkét keresésre indította.

VÁLASZOS ÉNEK

Mária Magdolna visszatért az Úr sírjától, és hírül adta a tanítványoknak: Láttam az Urat. * Boldog, aki méltó volt arra, hogy Krisztus feltámadását először hírül adja.

Sírva kereste azt, akit oly nagyon szeretett, meglátta, és a tanítványoknak hírül adta. * Boldog, aki méltó volt arra, hogy Krisztus feltámadását először hírül adja.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk, *

téged Úrnak ismerünk!

Téged, örök Atyaisten, *

mind egész föld áld és tisztel.

Téged minden szép angyalok, *

kerubok és szeráfkarok,

egek és minden hatalmak, *

szüntelenül magasztalnak:

Szent vagy, szent vagy, *

erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, *

dicsőséged mindent betölt.

Téged dicsér, egek Ura, *

apostolok boldog kara.

Dicséretes nagy próféták *

súlyos ajka hirdet és áld.

Jeles mártírseregek *

magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte *

szent Egyházad ezerszerte,

ó, Atyánk, téged *

s mérhetetlen nagy Fölséged,

s azt, ki hozzánk tőled jött le: *

Atya igaz Egyszülöttje,

és áldjuk veled *

vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje, *

Király vagy te mindörökre.

Mentésünkre közénk szálltál, *

szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad, *

mennyországod megnyitottad.

Isten jobbján ülsz most széket, *

Atyádéval egy fölséged.

Onnan leszel eljövendő, *

mindeneket ítélendő.

Téged azért, Uram, kérünk, *

mi Megváltónk, maradj vélünk.

Szentjeidhez végy fel égbe, *

az örökös dicsőségbe.

A következő rész tetszés szerint imádkozható:

Szabadítsd meg, Uram, néped, *

áldd meg a te örökséged!

Te kormányozd, te vigasztald, *

mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged, *

szent nevedet áldja néped!

Bűntől e nap őrizz minket *

és bocsásd meg vétkeinket!

Irgalmazz, Uram, irgalmazz, *

híveidhez légy irgalmas!

Kegyes szemed legyen rajtunk, *

tebenned van bizodalmunk!

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Istenünk, a te egyszülött Fiad Mária Magdolnára bízta, hogy elsőként ő hirdesse a feltámadás örömhírét. Közbenjárására add, hogy példája nyomán mi is hirdessük, hogy Krisztus él, és megláthassuk őt dicsőségedben. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky