2024. szeptember 13.

Győr: A székesegyház felszentelése
ünnep
(A székesegyházban; főünnep)


A győri székesegyházat Szent István király alapította a mennybe fölvett Szűzanya tiszteletére. A tatárok által feldúlt templomát a XIII. században Omodé püspök román stílusban átépíttette. A XV. században Hédervári János püspök a Szentháromság-kápolnával bővítette, amelyben ma Szent László fejereklyéjét őrzik. E század vége felé Nagylucsei Orbán püspök folytatta az elődje, Csupor Demeter által megkezdett gótikus átépítést. A török időkben a katonaság céljait szolgálta, majd 1639 és 1645 között Draskovich György püspök újjáépíttette. Az Írországból idehozott kegykép 1697. március 17-én történt vérrel könnyezése óta megszakítatlan a hívek áhítatos zarándoklata. A templomot Zichy Ferenc püspök restauráltatta, és belsőleg is teljesen rendbehozatta. A II. világháborúban súlyosan megsérült székesegyházat szépen restaurálták.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Krisztus, ég és föld Ura, jó Királya,

csarnokod hangos ma az énekszótól,

mert a búcsúnap hívogatja néped

messze vidékről.

Lám, e szent csarnok csakugyan királyi

székhely, tündöklő kapu, mely az égbe

nyílik, s mindenkit befogad, ki hozzád

vágyik, igyekszik.

Egybegyűjt minket közös ünnepekre,

és a hét szentség sugarába von be,

asztalt terítve ez a hely erőt ad,

hogy haza jussunk.

Istenünk, vedd hát szívesen szavunkat,

áldj, vezess, kérünk, igaz útra téríts!

Házad népének, magadénak ismerd,

mind, aki itt van!

Áldjuk egy szívvel, kit Atyának mondtál,

téged is, Jézus, kegyes Üdvözítőnk,

s kettőtök Lelkét: vigadozva ég, föld

zengje az áldást! Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, táruljatok föl, örök kapuk!
24 (23). zsoltár
Az Úr bevonul a templomba
Megnyíltak az ég kapui Krisztusnak test szerint való felvétele miatt (Szt. Iréneusz).

Az Úré a föld és mind, ami betölti, *

a földkerekség és mind, aki lakja,

mert tengerek fölé ő rakta alapját, *

ő állította folyóvizek fölé.

Ki mehet föl az Úr hegyére, *

ki állhat meg az ő szent helyén?

Az ártatlan kezű, a tiszta szívű, †

aki nem veszi hiába Isten nevét, *

és hamis esküt nem esküszik.

Az nyer áldást az Úrtól, *

és üdvösséget szabadító Istenétől.

Ez az istenkeresők népe, *

amely kutatja arcát Jákob Istenének.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul.

Kicsoda ez a dicsőség királya? *

Az Úr, az erős és hatalmas, az Úr, aki hatalmas a csatákban.

Emeljétek föl fejeteket, kapuk, †

táruljatok föl, örök kapuk: *

a dicsőség királya bevonul.

Kicsoda ez a dicsőség királya? *

A Seregek Ura a dicsőség királya.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Emeljétek föl fejeteket, kapuk, táruljatok föl, örök kapuk!
2. ant. Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura! 
84 (83). zsoltár
Vágyódás az Úr temploma után
Nincsen itt maradandó hazánk, hanem jövendő hazánkat keressük (Zsid 13, 14).

Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura! *

 Epedve sóvárog lelkem az Úr udvarába.

Lelkem és testem ujjongva eped *

az élő Isten után.

Még a veréb is otthont talál magának, †

és fészket a gerle, ahová fiait helyezze; *

a te oltárodnál, Seregek Ura, Istenem és Királyom!

Boldogok, akik házadban laknak, *

és téged örökké magasztalnak.

Boldog ember, akinek te vagy erőssége, *

és zarándokútra indítja szíve.

Amikor átvonulnak a tikkadt völgyön,

forrás fakad ott, *

mert áldással halmozza el a korai eső.

Újult erővel haladnak az úton, *

és megjelennek Istennél a Sionon.

Seregek Ura, Istene, hallgasd meg imámat, *

fogadd füledbe, Jákob Istene!

Oltalmazó Istenünk, nézz le ránk, *

tekints kegyesen a te fölkentedre!

Bizony, egy nap a te házadban *

ezernyi másnál többet ér.

Inkább szeretnék az Úr házának küszöbén állni, *

mint lakni a gonoszok sátraiban.

Mert az Úristen nap és védőpajzs, *

kegyelmet oszt és dicsőséget.

Nem von meg semmi jót azoktól, *

akik ártatlanul élnek.

Seregek Ura, boldog az az ember, *

aki tebenned bízik.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura!
3. ant. Dicső dolgokat mondanak rólad, Isten városa!
87 (86). zsoltár
Jeruzsálem minden népnek anyja
A szabad asszony a magasságbeli Jeruzsálemet jelenti: ez a mi anyánk (Gal 4, 26).

Háza alapjait szent hegyén vetette meg, †

mert Sion kapuit szereti az Úr *

Jákob bármely hajlékánál jobban.

Dicső dolgokat mondanak rólad, *

Isten városa!

Tisztelőim között említem majd Egyiptomot és Babilont, †

Filiszteát, Tiruszt és Etiópiát, *

mert ezek mind itt születtek.

Sionról pedig azt mondják majd: †

„Ez is, meg az is benne született, *

és őt maga a Fölséges erősítette meg!”

Az Úr bejegyzi a népek könyvébe: *

„Ezek mind itt születtek!”

És a körtáncot lejtők mind azt dalolják: *

„Minden forrásom belőled fakad!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Dicső dolgokat mondanak rólad, Isten városa!

Leborulok szent templomodban,

Hálát adok nevedért, Uram.

ELSŐ OLVASMÁNY

Szent Péter apostol első leveléből

2, 1-17

Mint élő kövek, épüljünk Krisztusra!

Szeretteim! Szakítsatok minden gonoszsággal, minden álnoksággal, képmutatással, irigységgel és minden rágalmazással. Mint újszülött csecsemők kívánjatok lelki, vizezetlen tejet, hogy tőle felnőjetek az üdvösségre, hisz tapasztaltátok, hogy milyen jó az Úr.

Menjetek hozzá, az élő kőhöz, amelyet – bár az emberek elvetettek – az Isten kiválasztott és megbecsült, és mint élő kövek, épüljetek fölé lelki házzá, szent papsággá, hogy Istennek tetsző lelki áldozatokat hozzatok Jézus Krisztus által. Ezért van benne az Írásban: „Lám, kiválasztott, becses szegletkövet rakok le Sionban. Aki hisz benne, az nem vall szégyent.” Nektek tehát, mivel hisztek benne, dicsőségetekre válik, a hitetlenekre ellenben ez vonatkozik: Az a kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkő lett, a botlás köve és a botrány sziklája: megbotlanak rajta, mert nem fogadták el hittel a tanítást, amelyre meghívást kaptak. Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok, hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára. Ti valamikor nem voltatok nép, most pedig Isten népe vagytok; régen nem nyertetek kegyelmet, most pedig irgalomra találtatok.

Szeretteim, kérlek benneteket, hogy mint idegenek és zarándokok, tartózkodjatok a testi kívánságoktól, mert ezek a lélek ellen törnek. Éljetek szép életet a pogányok között, hogy lássák jótetteiteket, és látogatása napján majd magasztalják az Istent, épp, amiért most gonosztevőnek rágalmaznak benneteket.

Engedelmeskedjetek az Úrért minden emberi hatalomnak, mind a királynak, a legfőbbnek, mind a helytartóknak, akiket ő küldött, hogy a gonoszokat megbüntessék, a jókat pedig kitüntessék. Mert az az Isten akarata, hogy tetteitekkel némítsátok el az ostoba emberek tudatlanságát. Szabad emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái (úgy éljetek vele). Mindenkit tiszteljetek, szeressétek a testvéri közösséget, féljétek az Istent, s tiszteljétek a királyt!

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Tób 13, 21; Jel 21, 19-21

Drágakőből épültek falaid, Jeruzsálem! * És a tornyok színaranyból.

Jeruzsálem kapui zafírból és smaragdból épültek, és falai körös-körül drágakőből. * És a tornyok színaranyból.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Bernát apát beszédeiből

(Sermo 6. in dedicatione Ecclesiæ: Opera V. 396-398, Romæ, edit. Cist. 1968)

Valóban az Úr van ezen a helyen

Bensőséges ünnepség a mi templomunk felszentelése, de még bensőségesebb a mi felszentelődésünk. Mert a mi meghintésünk, megáldásunk és felszentelésünk volt az, amelyet a szent főpapok kezei műveltek, és az évenként visszatérő évfordulón az ünnepléssel erre is emlékezünk. Vajon Istennek a kövekre van gondja? Nem a falakról, hanem az emberekről mondják: Neki gondja van rátok. Jákob egy ember volt, aki álmában látta, hogy az angyalok le- és feljárnak a létrán. Sőt, tanúsítja, hogy az angyalok Ura is ott volt: Valóban az Úr van ezen a helyen, és én nem tudtam. Csodálja a kegyelmet, de megrendül Isten nagy fölségétől. Milyen félelmetes ez a hely, milyen nyilvánvalóan és biztosan az Úr van jelen ezen a helyen, ahol kétségtelenül nemcsak ketten vagy hárman, hanem olyan sokan jöttek össze az ő nevében. Ezt mindenki tudja, közületek mindenki ismeri. Mi ugyanis nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istentől eredő Lelket, hogy megismerjük, amit az Isten a kegyelemben ajándékozott nekünk. Igencsak félelmetes a hely, és méltó minden tiszteletre, ahol a szentek laknak, ahová a szent angyalok jönnek, ahol maga az Úr van jelen.

Hogyan lehetett az, hogy az ilyen nagy pátriárka nem tudta, hogy nincs olyan hely, ahol ne lenne Isten jelen? De talán mást kell csodálni, azt, amikor így szól: Valóban az Úr van ezen a helyen. Valóban ott van, és valóban az Úr van ott, ahol az ő nevében angyalok és emberek összegyűlnek. Bár minden helyen jelen van az, akit semmiféle hely nem korlátozhat, mégis nyomatékkal mondjuk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, mert másképpen és sajátos módon van ott jelen; nem mintha ő lenne más, hanem más-más módon van jelen. Tehát ott van minden helyen, betölti a földkerekséget, és egybefogja a mindenséget, de egészen más és más módon. Ott van a rossz embereknél is, de fel nem ismerhetően, a választottaknál tevékenyen és védelmezőn, a mennyországban levőknél táplálva és pihentetve, a pokolban levőknél vádlón és elítélőn. Fölkelti napját a gonoszokra is, de amikor isteni jósága a rosszaknál egyelőre fel nem ismerhető, akkor az igazság bizonyos értelemben nem látszik. Tehát, ha szabad mondani, a gonoszoknál jelen van, de felismerhetetlenségben. Az igazaknál ott van valósággal, az angyaloknál jelen van boldogító valóságával, az elkárhozottaknál pedig büntető hatalmával. Kemény beszédnek hangzik, ha Isten büntető hatalmáról szóltam? Én bizony fenyítő indulatától és büntető haragjától is félek. Uram, ne büntess haragodban, és: Valóban az Úr van ezen a helyen. Ahol ugyanis esőt ad igazaknak is, bűnösöknek is, atyaként van jelen, mert ő az irgalmasság Atyja, aki bűnbánatra hívja az embereket. Ahol a megátalkodottakat elítéli, bíróként van jelen, mert rettenetes dolog az élő Isten kezébe jutni.

Egyébként ezen a helyen valóban az Úr van, ha lélekben és igazságban szolgálunk neki. Valóban nincs az Úr azokkal, akikhez így szól: Miért mondjátok nekem: Uram, Uram, ha nem teszitek meg, amit mondok? A Szentírás tanúsítja, hogy Isten az első Ádámot a paradicsomkertbe helyezte, hogy művelje és őrizze. Így a második Ádám is a szentek közösségében, választottai gyülekezetében, a gyönyörűség kertjében van – hiszen örömmel volt az emberek fiai között –, maga az Úr van jelen ezen a helyen, hogy művelje és őrizze. Különben is, hogyha az Úr nem építi a házat, hasztalan fárad az építő. Továbbá: Hogyha az Úr nem őrzi a várost, őrzője hasztalan virraszt. Egyébként az ősatya látomása nyilvánvalóvá teszi, hogy az angyalok le- és feljárnak ezen a helyen: felmennek, hogy lássák az Atya arcát, lejönnek, hogy gondoskodjanak rólunk. Hogyan is kell itt jelen lennünk, milyen tisztelettel kell e helyen megállnunk, ahol Isten tevékenykedik és őriz minket, angyalok le- és feljárnak? Mindenképpen bűnbánó és reménykedő lélekkel illik ide jönnünk. Ezt jelenti ugyanis felejteni, ami mögöttünk van, semmibe venni, elvetni lelkünknek a keserűségben eltöltött esztendeit, és ezentúl értelmünkkel és akaratunkkal az előttünk levőkre törekedni. Ezért jöttünk, ezért is vagyunk itt. Ezt fogják tőlünk számon kérni: múlt bűneink megbánását és a jövendő jutalmak állhatatos várását.

VÁLASZOS ÉNEK

Ter 28, 17

Milyen félelmetes ez a hely; * Valóban itt van az Isten háza, és itt van az ég kapuja.

Ez az Úr szilárdan álló háza, jól megalapozva szilárd sziklára. * Valóban itt van az Isten háza, és itt van az ég kapuja.

HIMNUSZ – TÉGED, ISTEN, DICSÉRÜNK

Téged, Isten, dicsérünk, *

téged Úrnak ismerünk!

Téged, örök Atyaisten, *

mind egész föld áld és tisztel.

Téged minden szép angyalok, *

kerubok és szeráfkarok,

egek és minden hatalmak, *

szüntelenül magasztalnak:

Szent vagy, szent vagy, *

erősséges szent Isten vagy!

Nagyságoddal telve ég s föld, *

dicsőséged mindent betölt.

Téged dicsér, egek Ura, *

apostolok boldog kara.

Dicséretes nagy próféták *

súlyos ajka hirdet és áld.

Jeles mártírseregek *

magasztalnak tégedet.

Vall tégedet világszerte *

szent Egyházad ezerszerte,

ó, Atyánk, téged *

s mérhetetlen nagy Fölséged,

s azt, ki hozzánk tőled jött le: *

Atya igaz Egyszülöttje,

és áldjuk veled *

vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje, *

Király vagy te mindörökre.

Mentésünkre közénk szálltál, *

szűzi méhet nem utáltál.

Halál mérgét megtiportad, *

mennyországod megnyitottad.

Isten jobbján ülsz most széket, *

Atyádéval egy fölséged.

Onnan leszel eljövendő, *

mindeneket ítélendő.

Téged azért, Uram, kérünk, *

mi Megváltónk, maradj vélünk.

Szentjeidhez végy fel égbe, *

az örökös dicsőségbe.

A következő rész tetszés szerint imádkozható:

Szabadítsd meg, Uram, néped, *

áldd meg a te örökséged!

Te kormányozd, te vigasztald, *

mindörökké felmagasztald!

Mindennap dicsérünk téged, *

szent nevedet áldja néped!

Bűntől e nap őrizz minket *

és bocsásd meg vétkeinket!

Irgalmazz, Uram, irgalmazz, *

híveidhez légy irgalmas!

Kegyes szemed legyen rajtunk, *

tebenned van bizodalmunk!

Te vagy, Uram, én reményem, *

ne hagyj soha szégyent érnem!

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Magában a felszentelt templomban:

Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

A felszentelt templomon kívül:

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Vagy:

Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky