2024. május 22.

Casciai Szent Rita szerzetesnő
tetszés szerinti emléknap


Az umbriai Roccaporénában született, 1381 körül. Csak szülei unszolására ment férjhez, mert szerzetesnővér szeretett volna lenni. Durva természetű, italozó férjét állhatatos imádsággal és béketűréssel átformálta. Sokat böjtölt, imádkozott, és segítette a szegényeket. Férje és gyermekei halála után Casciában az Ágoston-rendi apácák kolostorába lépett. Ott is a szegénység, fegyelem, szeretet, hősies tűrés, szolgálat és betegápolás mintaképe volt. Szívesen elmélkedett Jézus szenvedéséről, és vállalta a szenvedő Jézussal való azonosulást. Hosszú, fájdalmas betegség után, amelyet engesztelő áldozatul vállalt, mennyei boldogságtól ragyogó arccal tért meg az Atyához, 1447. május 22-én, Casciában. VIII. Orbán pápa boldoggá, XIII. Leó pápa pedig 1900. május 24-én szentté avatta. Nagy közkedveltségnek örvend, nehéz ügyekben sokszor tapasztalt közbenjárása miatt.

Olvasmányos imaóra

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Szent asszonyról szól énekünk,

ki érdemekben gazdagon,

mert tiszta, szent volt élete,

már angyalok közt ünnepel.

Hitvalló szívvel esdekelt

az Úrhoz könnyek közt szava,

virrasztva böjttel szüntelen,

híven, kitartón várva őt.

Díszt, földi rangot megvetett,

tisztán tört lelke fölfelé,

tökéletes volt és igaz,

így szállt a csillagok fölé.

E szent asszony jótettei

növelték háza kincseit,

élvezze hát most boldogan

a menny örök jutalmait!

Áldott légy, Hármas-egy Urunk!

Te minket – mert ő kérve kér –

az égiek közt boldogíts,

utunk ha földön véget ér. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

1. ant. Uram, színed előtt jár az irgalom és a hűség.
89 (88). zsoltár, 2-38
Isten nagy irgalma Dávid családja iránt
Isten, ígéretéhez híven, Dávid családjából támasztotta Jézust, az Üdvözítőt (ApCsel 13, 22-23).
I.

Az Úr nagy jóságát énekelem szüntelen, *

nemzedékről nemzedékre hirdetem hűségét.

Így szóltam ugyanis: †

„Örökké tart a te irgalmad, *

hűségedet szilárddá tetted a mennyben.”

„Választottammal szövetséget kötöttem, *

megesküdtem szolgámnak, Dávidnak:

Örökre megerősítem ivadékodat, *

és nemzedékről nemzedékre építem trónodat.”

Magasztalják csodás tetteidet az egek, Uram, *

a szentek közösségében pedig hűségedet.

A fellegekben van-e az Úrhoz hasonló, *

az Isten fiai közül ki mérhető az Úrhoz?

Szentjeinek gyülekezetében félelmetes az Isten, *

félelmetesebb és nagyobb, mint akik körülveszik.

Uram, mindenható Isten, ki hasonló hozzád? *

Hatalmas vagy, Uram, és körülvesz a hűség.

Te uralkodol a háborgó tengeren, *

te csendesíted le vad hullámait.

Megfékezted, mint a megsebzett Ráhábot, *

erős karoddal szétszórtad ellenségeidet.

Tied az ég, és tied a föld, *

te alapoztad meg a földkerekséget és annak teljességét.

Észak és Dél a te alkotásod, *

nevednek ujjong a Tábor és a Hermon.

Hatalmas a te karod, *

kezed erős, jobbod dicsőséges.

Trónod alapja a jog és az igazság, *

színed előtt jár az irgalom és a hűség.

Boldog a nép, amely tud ünnepelni, *

és arcod fényében járhat, Uram.

Egész nap nevednek örvendeznek, *

és igazságod felmagasztalja őket.

Te vagy minden erősségünk dísze, *

és jóvoltodból felemelkedik fejünk.

Mert az Úrtól van a mi pajzsunk, *

és Izrael Szentjétől a királyunk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Uram, színed előtt jár az irgalom és a hűség.
2. ant. Isten Fia test szerint Dávid nemzetségéből született.
II.

Egykor látomásban így szóltál szentjeidhez: †

„Segítségemet egy hősnek adtam, *

választottamat a népből fölemeltem.

Szolgámra, Dávidra rátaláltam, *

és szent olajommal fölkentem őt.

Erős támasza kezem lesz, *

karom teszi őt erőssé!

Ellensége semmire sem megy vele, *

és a gonoszság fia el nem nyomhatja őt.

Megsemmisítem támadóit szeme előtt, *

és megverem gyűlölőit.

Hűségem és szeretetem kíséri őt, *

és nevemben feje magasra emelkedik.

Kezét ráteszem a tengerre, *

és jobbját a folyamokra.

És ő engem így szólít: Atyám vagy, *

Istenem és szabadító Kősziklám!

Én pedig elsőszülöttemmé teszem őt: *

fölségessé a földi királyok között.

Szeretetem iránta örökké megmarad, *

és állandó lesz vele szövetségem.

Örök időkre fenntartom ivadékát, *

és trónusa örökké áll, mint az ég!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Isten Fia test szerint Dávid nemzetségéből született.
3. ant. Megesküdtem egyszer szolgámnak, Dávidnak: ivadéka fennmarad örökké!
III.

„De ha fiai elhagyják törvényemet, *

és nem járnak tanításom útján,

ha megszegik rendelkezéseimet, *

és nem tartják meg parancsaimat:

vétkükre vesszőm lesz a válasz, *

gonoszságukra pedig verés!

Szeretetemet azonban nem vonom meg tőle, *

és hűségemet meg nem változtatom.

Nem bontom fel szövetségemet, *

és amit ajkam mondott, vissza nem vonom.

Megesküdtem egyszer szentségemre, *

és Dávidnak hazudni nem fogok:

Ivadéka fennmarad örökké, *

trónja szilárd színem előtt, mint a nap,

és áll örökké, miként a hold, *

hűséges tanúm az égen!”

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Megesküdtem egyszer szolgámnak, Dávidnak: ivadéka fennmarad örökké!

Ragyogva világít szavad fénye,

Értelmessé teszi a kicsinyeket.

ELSŐ OLVASMÁNY

A Prédikátor könyvéből

5, 9 – 6, 8

A gazdagság hiábavalósága

Aki szereti a pénzt, az soha sem kap elég pénzt, és aki szeret szerezni, annak soha sem elég a jövedelme. Ez is hiábavalóság! Ahogy nő a vagyon, szaporodnak a pusztítói. És mi haszna van a birtokosának? Csak a szeme elégül ki. A dolgozó ember álma édes, akár keveset, akár sokat eszik. De a gazdagot jóllakottsága nem hagyja aludni.

Van egy szörnyű baj, amit a nap alatt láttam: a gazdagság, amit tulajdonosa a vesztére tartogat. A gazdagság ugyanis valami szerencsétlenség folytán elvész, és ha fia születik, ennek nem marad semmi. Mezítelenül született, s úgy megy el innét, amint jött; abból, amit fáradsággal szerzett, semmi sem marad a kezében. Az is rettenetes nyavalya, ha úgy kell elmennie, ahogy jött. Mit használ hát neki, hogy szelet hajszol? Így minden napját sötétben és gyászban, kedvetlenségben, betegségben és bosszúságban tölti el.

Nos, megállapítom: az a jó, amiben az embernek része lehet, ennyi: egyék, igyék és érezze magát jól minden fáradozás közepette, amely adódik a nap alatt, életének azon a néhány napján, amelyet Isten ad neki, mert ez az osztályrésze. Igen, ha valakinek Isten gazdagságot és vagyont adott, és megengedte, hogy élvezze és kivegye részét belőle, és örömét találja munkájában: ez Isten ajándéka. Mert az ilyen nem sokat törődik élete napjaival, mivel Isten örömmel tölti el szívét.

Más bajt is láttam a nap alatt, amely súlyosan ránehezedik az emberre. Van, akinek Isten adott gazdagságot, kincseket, megbecsülést, és semmi sem hiányzik abból, amit szíve kíván. De Isten nem engedi, hogy élvezze, hanem idegen élvezi. Ez hiábavalóság, és szörnyű gyötrelem!

Lehet valakinek száz fia és ugyanannyi lánya, megérhet mégoly magas kort is, de ha nem élvezheti javait, és tisztes temetésben sincs része, akkor azt mondom: az elvetélt magzat boldogabb nála. Ez sötétben jön, és sötétben megy, sötétség borítja még a nevét is, az nem látta a napot, és nem ismeri az éjszakai nyugodalmat; egyik sem több, mint a másik! Ha az kétszer ezer évig élne is, de nem volna örömére, akkor nem ugyanoda jut mind a kettő?

Az ember minden fáradozása a szájáért van, de a gyomra mégsem telik meg. Mivel van többje a bölcsnek, mint a balgának? És mit tartsunk a szegényről, aki a nyilvánosság előtt fenn tudja tartani a látszatot?

VÁLASZOS ÉNEK

Péld 30, 8; Zsolt 30, 15-16

Csalást és hazug szót tarts távol tőlem, Uram. * Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot, hadd egyem kimért kenyeremet.

Én benned remélek, Uram, kezedben van a sorsom. * Ne adj nekem se nyomort, se gazdagságot, hadd egyem kimért kenyeremet.

MÁSODIK OLVASMÁNY

Szent Ágoston püspöknek a Szent János evangéliumához írt értekezéseiből

(Tractatus 81, 4: CCL 36, 531-532)

Krisztus igéi bennünk maradnak

Ha bennem maradtok – mondta Jézus –, igéim is megmaradnak bennetek; bármit akartok, kérjétek és megkapjátok. Ha ugyanis Krisztusban maradunk, mi mást akarhatnánk, mint ami Krisztusnak tetszik. Akik az Üdvözítőben maradnak, csak olyat akarhatnak, ami üdvösségükre szolgál. Más valamit akarunk ugyanis, mert Krisztusban vagyunk, és más valamit akarunk, mert még ebben a világban élünk. Ebben a világban élve megtörténhet, hogy tudatlanságunkban olyasmit kérünk, ami nincs lelki javunkra. De távol legyen tőlünk az ilyesmi, ha Krisztusban maradunk, aki kéréseinket csak akkor teljesíti, ha az a javunkra szolgál.

Ha tehát benne maradunk, az ő igéi bennünk maradnak. Ebben az esetben kérjük, amit csak akarunk, megkapjuk. Ha pedig kérésünk nem teljesül, nem azt kértük, ami megfelel a benne lakásunknak, hanem amit a test vágyai és gyarlóságai sugallnak nekünk; ezek nincsenek meg Krisztusban, és aki ilyenekkel lakik együtt, abban nem maradnak meg az ő igéi. Az ő igéihez viszont hozzátartozik az az ima, amelyre ő tanított minket, amelyben így imádkozunk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy. Ha ennek az imának szavaitól és értelmétől nem távolodunk el, bármit is kérünk, megkapjuk.

Akkor mondhatjuk, hogy igéi bennünk maradnak, amikor azt tesszük, amit parancsolt, és azt szeretjük, amit ígért. Amikor azonban szavai csak emlékezetünkben maradnak meg és nem az életünkben, akkor olyanok vagyunk, mint a szőlőtőtől elválasztott szőlővessző, amely nem kap életet a szőlőtőtől. Erre a különbségre utal, amint írva van: Emlékezetünkben megőrizzük parancsait, hogy meg is tegyük azokat. Sokan vannak ugyanis olyanok, akik azért tartják emlékezetükben Krisztus parancsait, hogy megvessék, kinevessék és támadják azokat. Az ilyenekben nem maradnak meg Krisztus igéi, ezek ugyan foglalkoznak velük, de nem követik azokat, ezért aztán ezek nem lesznek a javukra, hanem inkább vádolják őket.

VÁLASZOS ÉNEK

Vö. Préd 4, 17a.c

Vigyázz a lábadra, amikor Isten házába mégy! * Hallgatni menj oda.

Jobb az engedelmesség, mint a balgák adománya. * Hallgatni menj oda.

KÖNYÖRGÉS

Könyörögjünk!

Urunk, Jézus Krisztus, te Szent Ritát elhalmoztad kegyelmeddel: megadtad neki, hogy szeresse ellenségeit, és homlokán viselje szereteted és kínszenvedésed jelét. Közbenjárására és érdemeiért add meg nekünk, hogy jók legyünk ellenségeinkhez, elmélkedjünk kínszenvedéseden, egykor pedig részünk legyen a szelídeknek és szomorkodóknak ígért jutalomban. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

Amikor vasárnap vagy főünnep előtt hosszabb vigíliás ünneplést tartanak, a Téged, Isten, dicsérünk himnusz előtt kerülnek sorra a kantikumok és az evangélium, amint azt a Függelék jelzi.

Ha az Olvasmányos imaórát közvetlenül egy másik imaóra előtt mondják, akkor vehető az utóbbinak a himnusza; az Olvasmányos imaóra végén pedig elmarad a Könyörgés és a Felhívás, az ezt követő imaóra elején pedig a bevezető vers és a Dicsőség az Atyának.

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky