2024. december 19.

Csütörtök, adventi idő, 3. hét
3. zsoltáros hét

Délben

Istenem, jöjj segítségemre!

Uram, segíts meg engem!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek.
Miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen. Alleluja.

HIMNUSZ

Dicsérjük dallal az Urat,

buzgó készséggel lelkesen:

az óra, íme, délre jár

s bennünket imádságra hív.

Ez szent idő: az áldozat,

boldog Bárány, keresztre száll

és híveit megváltva most

dicsőségünket szerzi meg.

E fénytől, mely tűzőn ragyog,

homályba hull a déli ég:

szívjuk szívünkbe lelkesen

kegyelme lángját s erejét.

Dicsérjük őt, ki jó Atyánk,

és egyszülött örök Fiát,

s a Szentlelket, ki vigaszunk

meg nem szűnő időkön át. Ámen.

ZSOLTÁROZÁS

Ant. Gábor angyal így szólt Máriához: Üdvöz légy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között!
119 (118). zsoltár, 113-120
XV. (Szamech)

Oly gyűlöletes a megosztott szív nekem, *

de kedvemet találom törvényeidben.

Oltalmazó rejtekhelyem vagy és pajzsom, *

igédben nagyon reménykedem.

Orcátlan gonosztevők, távozzatok tőlem, *

Istenem parancsolatait megtartom!

Oltalmazz, amint ígérted, és élni fogok, *

ne szégyeníts meg várakozásomban.

Óvj és segíts, hogy megszabaduljak, *

és mindig rendelkezéseidben gyönyörködjem.

Odavész mind, aki végzéseid útjáról letér, *

mert hazugságot forgat fejében.

Olcsó salaknak tartod a föld minden bűnösét, *

intelmeidben ezért telik kedvem.

Oly félelmetes vagy, testem is remeg, *

ítéleteidtől reszketve félek.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

79 (78). zsoltár 1-5. 8-11. 13
Jeruzsálem siratása
Bárcsak te is felismernéd, ami békességedre volna (Lk 19, 42).

Pogányok törtek örökségedre, Istenünk, †

meggyalázták szent templomodat, *

Jeruzsálemet romba döntötték.

Szolgáid holttestét az ég madarainak adták eledelül, *

híveid testét a föld vadjainak.

Vérüket úgy ontották Jeruzsálem körül, mint a vizet, *

s nem volt, aki eltemesse őket.

Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, *

kinevetnek és csúfolnak a körülöttünk lakók.

Meddig még, Urunk? †

Vég nélkül haragszol? *

Haragod úgy lángol, mint a tűz?

Atyáink vétkét ne tartsd számon, †

irgalmad siessen segítségünkre, *

mert igen nagy a mi nyomorúságunk.

Segíts rajtunk, szabadító Istenünk, *

neved dicsőségéért szabadíts meg minket;

bűneinket bocsásd meg *

a te szent nevedért.

Miért mondhatják a pogányok: „Hol az ő Istenük?” †

Szemünk láttára legyenek tanúi a nemzetek, *

hogy szolgáid kiontott vérét számon kéred.

A rabláncon sínylődők jajszava jusson eléd; †

hatalmas karod erejével *

tartsd meg az életnek a halál fiait.

Mi pedig, a te néped és nyájad juhai, *

mindörökké áldunk.

Nemzedékről nemzedékre *

hirdetjük dicsőségedet.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

80 (79). zsoltár
Látogasd meg szőlődet, Uram!
Jöjj el, Uram, Jézus! (Jel 22, 20)

Figyelj ránk, Izrael pásztora, *

aki nyájadként vezeted József népét.

Aki a kerubokon trónolsz, jelenj meg ragyogva *

Efraim, Benjamin és Manassze törzse előtt.

Mutasd meg hatalmadat, és jöjj, *

hogy megszabadíts minket.

Újíts meg minket, Istenünk, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Urunk, mindenható Isten, *

meddig haragszol még néped imádsága ellenére?

Könnyek kenyerével táplálsz minket, *

és italul könnyeink árját adtad nekünk.

Szomszédaink előtt csúffá lettünk, *

ellenségeink gúnyolódnak rajtunk.

Újíts meg minket, mindenható Isten, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Egyiptomból telepítetted át szőlődet, *

népeket űztél el, hogy elültethesd.

Helyét jól megtisztítottad, *

gyökeret vert, és betöltötte már a földet.

Beborítja árnyéka a hegyeket, *

ágai magasabbak a hatalmas cédrusoknál.

Indái a tengerig elértek, *

hajtásai meg a Folyamig.

Miért romboltad le kerítését, *

hogy akik arra járnak, mind leszüreteljék?

Elpusztította az erdei vadkan, *

és a magányos vad lelegelte.

Újíts meg minket, mindenható Isten, *

tekints le ránk, lásd, és látogasd meg ezt a szőlőt!

Védd meg, amit jobbod ültetett, *

és az emberfiát, akit magadhoz emeltél.

Tűzzel égetik és feldúlják, *

de arcod feddésétől elpusztulnak.

Jobbod embere fölé tárd ki kezedet, *

az emberfia fölé, akit magadhoz emeltél.

Nem hagyunk el többé, éltess még bennünket, *

és mi segítségül hívjuk nevedet.

Újíts meg minket, Urunk, mindenható Istenünk, *

ragyogtasd ránk arcodat, és szabadok leszünk!

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak *

és a Szentléleknek,

miképpen kezdetben, *

most és mindörökké. Ámen.

Ant. Gábor angyal így szólt Máriához: Üdvöz légy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között!

RÖVID OLVASMÁNY

Vö. Iz 10, 24. 27

Ezt mondja az Úr, a Seregek Istene: Népem, Sion lakója, ne félj! Azon a napon lekerül válladról a teher, és az iga nem nyomja többé a nyakad.

Gondolj ránk, Urunk, hiszen szereted népedet,

Látogass hozzánk segítségeddel!

Könyörögjünk!

Istenünk, a te dicsőséged ragyogó fénye áradt ránk, amikor Fiad e világra született a Szent Szűztől. Segíts, kérünk, hogy a megtestesülés nagy titkát mindig teljes hittel valljuk, és áldozatos odaadással ünnepeljük! Krisztus, a mi Urunk által.

Ámen.

Hozzátesszük, legalábbis közös zsolozsmázáskor a felhívást:

Mondjunk áldást az Úrnak!

Istennek legyen hála!

A MKPK jóváhagyásával, 2013

© 1999-2023 J. Vidéky